Az európai integráció története 2017. Szeptember 11.

Miért tanulunk EU jogot? Unió Brüsszel Tanács Bíróság Bizottság Parlament

Schumann-terv az első európai nemzetek feletti szervezet létrehozására [a] világ békéjét nem lehet megoltalmazni a fenyegető veszélyekkel arányban álló erőfeszítések nélkül […] egy szervezett és élő Európa nyújthatja a civilizációnak azt a hozzájárulást, amely elengedhetetlen a békés viszonyok fenntartásához. Robert Schumann, 1950. május 9. Schumann-terv az első európai nemzetek feletti szervezet létrehozására

Az együttműködés kezdetei ESZAK Párizsi Szerződés, 1951, határozott időre (50 év). Hatályát vesztette 2002. július 23-án Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország, Franciaország, Olaszország szén- és acéltermelés közös piaca a II. világháborúban győztes és vesztes országok között, azok egyenlőségére alapítva egy közös Főhatóság alatt Új struktúra: Főhatóság, Közgyűlés, Miniszterek Tanácsa, Bíróság, Tanácsadó Bizottság Cél: „európai föderáció”, kísérlet, melyet ki lehet majd terjeszteni a többi gazdasági ágazatra is

Az együttműködés kezdetei EGK Euratom Római Szerződések, 1957, határozatlan időre Ugyanazon alapító államok Cél: áruk, személyek, tőke, szolgáltatások szabad mozgásán alapuló közös piac létrehozása; nukleáris energia békés felhasználására irányuló kutatások összehangolása Intézmények: Közgyűlés és Bíróság közös intézményekké alakulnak

Az együttműködés kezdetei ESZAK Termékek szabad mozgása Erőforrásokhoz való szabad hozzáférés Állandó piacfelügyelet (termelési kvóták) Versenyszabályok Átalakítás, modernizáció EGK Tagállamok közötti vámok eltörlése (1968) Közös külső vámtarifa Közös mezőgazdaság- és közlekedéspolitika Európai Szociális Alap Európai Beruházási Bank EURATOM Atomenergia-ipar gyors létrehozása és növekedése A törekvések fokozatos mérséklése Tagállamok alapvető érdekei (honvédelem, nemzeti függetlenség)

70-es évek Bővülő közösség 1973: Dánia, Egyesült-Királyság, Írország Szociális és környezeti politika Európai Regionális és Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Parlament befolyásának növekedése, 1979: az első közvetlen, általános választójogon alapuló európai parlamenti választás

80-as évek Bővülő közösség 1981 Görögország 1986 Spanyolország, Portugália A regionális fejlesztési politikák kibővítésének szükségessége Fehér könyv az európai egységes piac megvalósításának menetrendjéről 1986: Egységes Európai Okmány

Az Egységes Európai Okmány 1986. Intézményi változások Minősített többségű döntések körének bővítése Kiv: adózás, személyek szabad mozgása, munkavállalók jogai, érdekei: egyhangú marad Európai Tanács létrehozása Európai Parlament megerősítése (együttműködési eljárás) Elsőfokú Bíróság Politikai változások Cél: a belső piac 1992. dec. 31-ig történő fokozatos létrehozása Szociális politika bővítése Társadalmi és kohéziós politika (EMOGA, ERFA útján) Kutatás és technológiai fejlesztés Környezetpolitika bővítése (szubszidiaritás) Közös európai külpolitika kialakítására való törekvés

Az Európai Unióról szóló szerződés vagy Maastrichti Szerződés (1992) Az Egységes Európai Okmánnyal bevezetett intézményi reformok alapján az Európai Unió keretein belül összevonta a három közösséget (Euratom, ESZAK, EGK), intézményesítette a külpolitika és a védelmi politika területén, illetve a rendőri és az igazságügyekben folytatott együttműködést az Európai Gazdasági Közösséget Európai Közösséggé nevezte át létrehozta a gazdasági és monetáris Uniót új közösségi politikákat vezetett be (oktatás, kultúra, fejlesztési együttműködés, kohéziós politika) tovább bővítette az Európai Parlament jogköreit (együttdöntési eljárás).

Amszterdami Szerződés (1997) Az Unió hatásköreinek további növelése (közösségi foglalkoztatáspolitika megteremtése, egyes, korábban a bel- és igazságügyi együttműködés területéhez tartozó kérdések közösségi szintre emelése, az Unió polgárközelibbé tételét célzó intézkedések, valamint az egyes tagállamok közötti megerősített együttműködés lehetősége) kiterjesztette az együttdöntés, valamint a minősített többségi szavazás hatályát, és leegyszerűsítette, valamint újraszámozta a Szerződések cikkeit

Nizzai Szerződés (2001) alapvetően az Amszterdami Szerződésből „hátramaradt” kérdésekkel, vagyis a bővítéshez kapcsolódó, 1997-ben nem rendezett intézményi problémákkal foglalkozott (a Bizottság összetétele, a tanácsi szavazatok súlyozása és a minősített többségi szavazás hatályának kiterjesztése).

Lisszaboni Szerződés (2007) Alkotmányosítással felhagyva továbbra is nemzetközi szerződések alapján továbbra is két alapító szerződésre épül: az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Közösséget létrehozó szerződésre. Az Európai Közösséget létrehozó szerződést azonban átkeresztelik, és „az Európai Unió működéséről szóló szerződés” nevet kapja megreformálja és tökéletesíti az EU intézményeit és döntéshozatali folyamatát megerősíti az EU demokratikus dimenzióját megreformálja az EU belpolitikáját megerősíti az EU külpolitikáját cél: a 27 tagú bővített Unióban hatékonyabbá tegye a döntéshozatalt, új politikaterületeken engedélyezi a közösségi intézményi jogalkotást és döntéshozatalt

Az integráció mélyülésének további lépései Schengen (1985) Euró (2002) Brexit(2017-től)

Felhasználható irodalom Európa 12 leckében https://publications.europa.eu/hu/publication- detail/-/publication/2d85274b-0093-4e38-896a-12518d629057 Az első szerződések http://www.europarl.europa.eu/ftu/pdf/hu/FTU_1.1.1.pdf Egységes Európai Okmány http://eur-lex.europa.eu/legal- content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM%3Axy0027 Maastrichti Szerződés http://eur-lex.europa.eu/legal- content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM:xy0026 Lisszaboni Szerződés http://eur-lex.europa.eu/legal- content/HU/TXT/?uri=legissum:ai0033 Összefoglaló a Szerződések által kialakított integrációhoz: http://eur- lex.europa.eu/summary/chapter/institutional_affairs/0101.html?root=01 01