10. Vorlesung: Neurosenlehre I.- II.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Rendek tanya Állattenyésztés
Advertisements

Helyünk a világban 873 lakosú településünk a Dél-Dunántúlon, Tolna megyében, a Mecsek keleti nyúlványán terül el. Egyedülálló természeti adottságát.
szerkesztette:Hegyi Tamás
Es war einmal drei Schmetterlingen: ein gelber, ein roter und ein weisser. Egyszer volt, hol nem volt,élt egyszer három pillangó, egy piros, egy sárga.
Kiss Alexandra Petra és Gyöngyösi Boglárka Waldhotel Feldbachtal-ban töltött gyakorlatunk Praktikum in Thüringen Erkennen des deutschen Gastronomie und.
HERBST. Rainer Maria Rilke ( )
Anikó Fekete Németország Deutschland 2013.feb. 18-márc.20.
Klinikai gyermeklélektan
A szkizofrénia diagnózisa Bleulertől a DSM-V-ig
A neurózisok története napjainkig
Gordon W. Allport vonáselmélete
Klinikai pszichiátriai vizsgálat
Franz Alexander, a pszichoszomatika zsenije…
A mentális betegségek osztályozása,
Gyermekkori depresszió
Oxiológia 5 Márovics Pál.
A SZEMÉLYPERCEPCIÓ, SZTEREOTIPIÁK, ELŐITÉLETEK
Ideális – Valóságos – Sugallt Dányi Zoltán ref. lelkipásztor, pasztoral - pszichológus Budapest
Szabóné Kármán Judit PTE NTI BTK Oktatás és Társadalom Doktori Iskola
Kognitív modellek, sémák, attribúciók
Nemdeterminisztikus és determinisztikus automaták didaktikai összehasonlítása Maróti György.
Személyiség- pszichológia II
Túl magas- e Magyarországon a depressziósok száma?
Pszichopatológia II. Az emóciók és motivációk zavarai
Dr. Berghammer Rita Magatartástudományi Intézet
Gondolkodás, intelligencia
A pánikbetegség kezelése
MÍTOSZ ÉS VALÓSÁG KÖZÖTT
A pszichikumról általában
Máténé Pusztai Annamária* Gődény Anna**
A létezés válasz arra a kérdésre, hogy „Hogyan van?”, a lényeg térbeli és időbeli megnyilvánulásait foglalja magába, és megnevezi az ember sajátos létmódját:
A NEM PSZICHOTIKUS PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK
A PSZICHIÁTRIA ALAPVONALAI
Nevelés és nevelői attitűdök
Milyen jelentősége van a szkizofrénia egyes klinikai tünetcsoportjainak? Pozitív tünetek Hallucinációk Téveszmék Dezorganizált beszéd Nyugtalanság Negatív.
Az első és második nyelv elsajátítás elméletei
Vajda Zsuzsanna Siettetett gyerekek
Luft, Wasser, Boden _ Levegő, víz, föld. Luft – Levegő.
Csillaghegyi parókia építése Der Bau des Pfarrhauses.
SZORONGÁS M.SZÖGEDI ILDIKÓ PTE ETK Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők.
Személyiségfejlődési zavarok
Mehrabschnitts-Signalisierung
Signalisierung Rangierfahrten. Vonat- és tolatómenetek Megkülönböztetés –szigorú –lazább (pl. francia) –nincs (pl. holland) Tolatásjelzők érvényessége.
Nagy benyomást kelt ő reklámfotók*** Ausdrucksstarke Werbefotos.
Den Computer einschalten bekapcsolni a számítógépet den Computer einschalten bekapcsolni a számítógépet auf das Dokument klicken rákattintani a dokumentumra.
Igeidők és jelentéseik, egyidejűség, előidejűség és utóidejűség
Ich und der Computer und natürlich das
Technische und Wirtschaftswissenschaftliche Universität Budapest Lehrstuhl für Elektronische Bauelemente MIKROELEKTRONIK, VIEEAB00.
Technische und Wirtschaftswissenschaftliche Universität Budapest Lehrstuhl für Elektronische Bauelemente MIKROELEKTRONIK, VIEEAB00.
Technische und Wirtschaftswissenschaftliche Universität Budapest Lehrstuhl für Elektronische Bauelemente MIKROELEKTRONIK, VIEEAB00.
Technische und Wirtschaftswissenschaftliche Universität Budapest Lehrstuhl für Elektronische Bauelemente MIKROELEKTRONIK, VIEEAB00.
Erasmus Egészségnevelés az életre Health Education for Life Gesundheitserziehung für’s Leben Disszeminációs konferencia Dissemination Conference.
Ungarnconsulting_Markteintritt in Ungarn
Varázsos évek, avagy a gyermekkor rejtelmei Dragán Zsuzsanna 2014.
PSZICHOPATOLÓGIAI ALAPFOGALMAK: Szorongásos és depresszív állapotok jellemzői Szorongásos és depresszív állapotok jellemzői Lajkó Károly SZTE, Pszichiátriai.
Információ átadás az idegrendszerben és a társadalomban (gondolatok)
1. Die Zahlen.
A szocializáció folyamata
Mentális zavarok osztályozási rendszere
JUMP: Literaturhinweise Book recommendations
25. Vorlesung Die Mentalhygienie
1. Vorlesung Begriff und Geschichte der Psychiatrie
A jellem. A jellem fejlesztése
Szociálpszichológia-2 Attitűd
Valamikor Chesterfieldben, Midway u
3. Vorlesung Psychopathologie II.
Gemeindewohnung Studentenaktion.
Johann Wolfgang von Goethe: Rád gondolok
A női incontinentia kivizsgálása, terápiája
10. Vorlesung: Neurosenlehre I.
Előadás másolata:

10. Vorlesung: Neurosenlehre I.- II. Allgemeine Beschreibung der neurotischen Zustände

Geschichte des Begriffs „Neurose” Cullen (XVIII. Jh): Fieber Kachexien Lokale Erkrankungen Neurosen Neurose: Coma Adynamia Spasmus Vesania

Klassische Neurosenkategorien Hysteria (Briquet, Charcot) Neurasthenia (Beard, 1869) Psychasthenia (Janet 1909) Aktualneurose und Psychoneurose (Freud)

Negative Kriterien der Neurosen Kein organischer Befund Keine neurologische Symptome Keine Psychose (adäquates Realitätsverhältnis)

Psychoreaktive Krankheitsbilder Neurotische, stressbedingte und somatoforme Störungen (ICD 10 F40-48) Verhaltensstörungen mit somatischen Symptomen (ICD 10 F50-59) Einige kinderpsychiatrische Störungen Adaptationsstörungen

Symptome der psychoreaktiven Störungen Vegetative Symptome Desorganisation des Verhaltens Einengung des Denkens Subjektives Leiden

Klinische Bilder der psychoreaktiven Störungen (Bräutigam) Einfache Konfliktreaktion Erschöpfungsreaktion Trauerreaktion „Faktiziöse” Störung Reaktionen auf extreme Umstände, akute Stress-Störung

Komponenten der Neurosen Störung des Verhaltens, der Erlebnisweise und des Vegetativums Ungünstige genetische – und Sozialisationseinflüsse Vulnerabilität der Persönlichkeit Pathologische Verhältnisse mit der Umgebung

Ätiopathogenetische Einteilung der Neurosen Primäre neurotische Entwicklung Sekundäre neurotische Entwicklung

Elemente der kognitiven Vulnerabilität Eigenartigkeit der Denkweise Logische Fehler Dysfunktionelle Attitüde Automatische Gedanken A gondolkodás, tágabban az információfeldolgozás sajátosságai többek között egy általános negatív preferenciában, valamint sajátos logikai hibák formájában nyilvánulnak meg, amelyek az információkat sajátos attitűdök (diszfunkcionális sémák) csatornáiba kényszerítik. Szociális fóbiák esetén a diszfunkcionális beállítódások a megmérettetéssel, a vizsgaszituációval, az ismeretlenekkel kapcsolatosak elsősorban.

Angststörungen (ICD-10) Generalisierte Angst Panikstörung Phobien Zwangssyndrome Posttraumatische Stress-Störung Neurotisch-affektive Störung (Dysthymie)

Angststörungen (DSM-IV TR) Panikstörung ohne Agoraphobie Panikstörung mit Agoraphobie Agoraphobie ohne Panikstörung Spezifische Phobie Soziale Phobie (Soziale Angststörung) Zwangsstörung Posttraumatische Stress-Störung Akute Stress-Störung Generalisierte Angststörung Angst vor Gesundheitsstörungen Substanz-bedingte Angststörung A DSM – IV átdolgozott változata (TR) a pánik zavar és az agorafóbia önálló kategóriáját megszűntette, és a fenti tünetcsoportokban oldotta fel.

Strukturbildung der Angst A szorongásos zavarok diagnosztikai felosztása egy olyan logikai sort képez, amely az alapvető pszichopatológiai jelenség, a szorongás „természetrajzával” függ össze. Régi megállapítás, hogy a szorongás „tárgyat keres magának”. A tárgykeresés során a szorongás struktúrát ölt, s a tünetek egyre markánsabb vonásokat vesznek fel. A szociális fóbiák esetén a szorongás elsősorban a szociális térrel kapcsolatos. Ez a fejlődés párhuzamba állítható a freudi aktuálneurózis – pszichoneurózis koncepcióval. A strukturált szorongás szubjektíve könnyebben elviselhető, mert a létezés egyes területei ezáltal szorongás-mentessé válthatnak. Míg a generalizált szorongás bármely helyzetben előfordulhat, a fóbiák már csak bizonyos, kiemelt területekre korlátozódnak. Igaz, nagy árat kell érte fizetni, az élettér jelentős beszűkülését, vagy bizonyos, idegen magatartás-elemek megjelenését kell áldozatul hozni (kényszercselekvések).

Die soziale Phobie (nach ICD-10, kurz gefasst) Primäre Angst Soziale Situationen Vermeidungsverhalten A két diagnosztikai rendszer kritériumai lényegében azonosak. A kategória elkülönítése a szorongás tárgyhoz-kötöttsége alapján történik. Jelenségtanilag azonban az így létrejött szorongás nem különbözik a szorongástól általában, mint ahogy ezt a BNO-10 hangsúlyozza is. A tünetek mögött a „neurózisokra” érvényes általános kritériumokat (pl. alacsony önértékelés, negativizmus, stb.) általában ugyancsak megállapíthatjuk. Sőt, a hosszú távú betegség-karriert inkább a személyiség neurotikus vonásainak súlyossága határozza meg, nem pedig a szociális fóbia tüneti képe.

Die soziale Phobie (nach DSM-IV- TR kurz gefasst) Angst vor Situationen, wo eine Leistung im Zentrum der Aufmerksamkeit von Anderen vorzuzeigen, oder eine Rolle zu spielen ist Vermeidung der oben genannten Situationen Bewusstwerden der Irrationalität der Angst Die Symptome hindern die Lebensführung

Angstprovozierende Situationen Kontaktaufnahme mit Fremden und Autoritäten Empfang von Gästen Offizielle Büros Telefonieren Schreiben, Essen vor Anderen Öffentliches Auftreten Prüfungssituationen A fentieken túl számos, az egyén élethelyzetétől függő szituáció lehet fóbiás szorongás tárgya. Így például diákoknál maga a vizsga szituáció.

Komorbiditäten der sozialen Phobie Einfache Phobie 59% Agoraphobie 60% Alkoholismus 19% Major Depression 17% Medikamentenabhängigkeit 17% Insgesamt: 75% A szociális fóbia tehát az esetek ¾-ében nem önmagában fordul elő, hanem a szorongásos tünetek szélesebb skáláival együtt. Önálló kategóriaként való szerepeltetése (ugyanúgy, mint más szorongásos zavaroké is) éppen ezért inkább csak diadaktikai jelentőséggel bír.

Soziale Phobie und Suizid Simplex % Komorbid % Versuche 0,9 15,7 Todessehnsucht 8,9 27,7 Todesphantasien 26,8 53,8 Schneier et al. 1992.

Allgemeine Züge der Zwangskranken Neurotizismus, Vermeidungstendenz Eingeengte Aufmerksamkeit (Hypertenazität), Teilungsunfähigkeit (Schwäche der distributiven Aufmerksamkeit) Schwierigkeiten der Entscheidungsprozesse Verlangsamung Unfähigkeit, Unsicherheit zu ertragen Fehlen der Spontaneität Alles unter Kontrolle zu halten

Axensymptome der posttraumatischen Stress-Störung Wiederholtes Durchleben des Traumas in Träumen oder in intrusiven Gedanken Emotionale Kälte, Entfremdung Vegetative Symptome

11. Vorlesung Neurosenlehre II. Somatophorme und Dissoziationsstörungen Heuristische Definition der Neurosen

Allgemeine Züge der hysterischen Störungen Theatralität Kommunikationsaspekt der Symptome Konversion Nachahmung von körperlichen Krankheiten Lange Patientenkarriere Fluktuierender Ablauf Belastung der Umgebung Belle indifférence

Formen der hysterischen Symptome Ausfallssymptome Motorische Symptome Subjektive Beschwerden Anfälle Dissoziative Verhaltensstörungen

Die Gruppen der Hysterischen Krakheitsbilder Somatoforme Störungen Dissoziative Störungen

Epidemiologische Angaben Rajna et al. 2001. 25

Somatoforme Störungen Somatisationsstörung Konversionsstörung Hypochondrie Psychogenes Schmerzsyndrom Vegetative Dysfunktionen (nach Organsystemen) Dysmorphophobie

Das chronische Schmerzsyndrom Schmerzverhalten Subjektives Erlebnis Niedrige Schmerzschwelle 27

Dissoziative Störungen Dissoziative Amnesie Depersonalisationsstörung Psychogene Flucht (fuga) Dissoziativer Stupor Transzustände Andere (Gansersches Syndrom, Identitätsstörung)

Nachteile der neuen diagnostischen Systeme Die Beschreibung des Patienten braucht mehrere Kategorien („Komorbidität) Statische Anschauungsweise Künstliche Konstrukte Querschnittszustand Zeitliche Instabilität „Vergessen” des Subjekts

Reduktionistische Anschauung der Neurosen Medizinisches Modell Physiologischer Gesichtspunkt Sozialpsychologie Tiefenpsychologie Experimentelle Psychologie Psychometrie

Auftauchen der Neurose in den Nachfolgenden Kategorien (DSM IV TR) Angststörungen Somatoforme Störungen Depressionen (Dysthymie) Dissoziative Störungen Persönlichkeitsstörungen (Cluster C) Adaptationsstörungen

Neuauslegung der Neurose Heuristischer Neurosenbegriff Gemensame Züge in den Nachfolgerkategorien Die Person als Ganze: philosophisch- antropologischer Gesichtspunkt

Gemeinsame Züge der Neurosen Leiden Verlust der Freude Selbst-fremder Zustand Spezielle Persönlichkeitsstruktur Kognitive Vulnerabilität Neurotische Karriere

Antropologische Züge der Neurosen Störung des Subjekts Negatives Selbst-Erlebnis Imperativismus Inversion des Zeitpfeiles Inversion der Kausalität Ontologische Verschiebung in die Richtung des „Nichts”

Allgemeine Bedingungen der Psychotherapie Entsprechender Kontext Bereitschaft des Patienten für die Annahme der psychotherapeutischen Annäherung Natur der Störung, diagnostische Einteilung Ausbildung des Therapeuten