A településpolitikai gyakorlatok megjelenése a korai szocializmusban dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Településföldrajz és településfejlesztés T Kar alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Fejlesztéspolitika igényének megjelenése Országok Időszak Fő célok Sajátosságok Fejlett országok (I. világ) XX. sz. elején erősödik meg Ipari forradalom káros következményeinek kezelése Korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása Fővárosok körül „alvóvárosok” létrehozása Szocialista országok (II. világ) Később: inkább XX. sz. közepe Épp ellenkezőleg: iparosítási céllal Fejlődésben megkésett országok  még hiányos nemzeti ipar megteremtése Kimaradtak a modern tőkés gyáripar XIX.- sz-i viharos gyorsaságú fejlődéséből II. vh.: agrárországok gyengén fejlett iparral Fejlődő országok (III. világ) Gyarmatosítás idején nem lehetett saját ipar, függetlenedés után ipari és kereskedelmi fejlesztési pólusok kiépítése Nemzetté válást jelképező fővárosok fejlesztése Demográfiai nyomás (lakás- és munkahelyhiány) a megapoliszokban Gyakran külföldi tőkebevonással 2

Közép- és Kelet-Európa: iparosodás, urbanizáció elmaradása XIX. sz. elejéig kevés állami szuverenitás  nem volt állami fejlesztéspolitika Modern államiság kialakulása: földrajzilag és ágazatilag koncentrált ipar Területileg: max főváros + néhány közép- és kisváros Ágazatilag (Mo.): főleg csak élelmiszeripar I. vh. utáni többcentrumú Lengyelország: Varsó erősítése ellenpólusokkal (Krakkó, Lemberg, Lódz, Poznan) szemben Trianonban létrehozott nagy államok  államalkotó nemzet fővárosainak szimbolikus erősítése Csehek: Prága magyar (Pozsony, Kassa, Ungvár) és morva (Brno) városokkal szemben Románok: Bukarest: magyar (pl. Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár) városokkal szemben Szerbek: Belgrád: magyar (Szabadka), horvát (Zágráb) és egyéb délszláv városokkal szemben Szocialista településpolitika: megkésett és erőltetett iparosítás  urbanizáció 3

Szocialista településfejlesztési politikák két alapvető mozgatója Változó súllyal és sorrendben 1950-es évektől: korai szocialista fejlesztéspolitika: gazdasági növekedés Gazdaságfejlesztés erősödése Fő cél: termelés, gazdasági növekedés leghatékonyabb szolgálata  nehézipar fejlesztése Fő kedvezményezettek: fővárosok, szocialista és iparvárosok 1970-es évektől: érett szocialista fejlesztéspolitika: gazdasági egyensúly Településfejlesztés erősödése Fő cél: indokolatlan területi különbségek csökkentése Fő kedvezményezettek: Budapest ellenpólusai, megyeszékhelyek (1985-től: mindmáig jellemző elmaradottság-centrikus megközelítés) Rászorultsági alapú támogatások, hazai és EU-s forrásból Fő kedvezményezettek: hátrányos helyzetű települések, járások 4

Korai szocializmus: városoknak kedvező gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztés dominanciája Csak a beruházások velejárójának tekintették a település- és területfejlesztést 1948–1949: felszámolták a fejlesztéspolitikával foglalkozó intézményeket 1970-ig nincs központi fejlesztési koncepció Gazdaságfejlesztési politika fő gerince: extenzív iparfejlesztés a városokban  városoknak kedvezett, miért? Mert a városi munkásosztály mint a sztálini ideológia bázisa  első ötéves terv: először a városokban kell véghezvinni a gazdasági és társadalmi átalakulást Mert szegény országok, kis gazdasági erő  korlátozott fejlesztési erőforrások  tőkehiány pótlására élőmunka fokozott hasznosítása (agrárium munkaerőfeleslegéből) Fejlesztés céljára kijelölt városokba koncentrálták az ipari beruházásokat Városok bővítése adminisztratív eszközökkel is (pl. Nagy-Budapest: 18 falu + 6 város) Később: városok átformálják a falvakat (Hruscsov: „szocialista agrárvárosok” elképzelése) 5

Települések kategorizálása 1951-ben (TERINT- Településrendezési Intézet) Kategória Tartalmi besorolás A települések A népesség száma (db) aránya (%) száma (1000 fő) Osztályon felüli Országos jelentőségű 2 0,06 1901 25,0 I.osztályú 73 2,27 II. osztályú Területi jelentőségű 67 2,10 611 8,0 III/A. osztályú A helyi szükségletek kielégítésére korlátlanul fejleszthető 1292 40,00 3396 44,6 III/B. osztályú Korlátozottan fejleszthető, közeli másik településsel 259 8,10 381 5,0 III/C. osztályú Beruházás csak kivételes esetekben történhet 1530 47,50 1327 17,4 Összesen 3223 100,00 7616 100,0 6

Hazai településállomány 1951-es fejlesztési célú kategorizálása Első két kategória: hazai tel-állomány alig 2,5%-a (lakosságarányban már jobb) „Osztályon felüli” települések: Budapest, Miskolc kiemelése jórészt politikai okokból Országos jelentőségű 75 településre átfogó rendezési tervet készítettek Beruházásokat mindenek előtt ide kívánták telepíteni, akár a többiek elhanyagolása árán is Leendő ipari üzemek helye + üzemekhez kapcsolódó lakás- és kommunális fejlesztések telepítése Többi település különböző kategóriába sorolása Települések csaknem felében: gyakorlatilag mindenféle fejlesztés tiltása (lakások felújítása, építése is) Építési előírások: lakosság részéről induló településfejlesztési akciókat is akadályozták A kiemelt fejlesztésre kijelölt települések 1951-ben 7

Fejlesztéspolitika kiemelten fejlesztett nyertesei a szocializmus korai évtizedeiben Fővárosok Hidegháborús időszak: államhatalmi központok, nagyvárosok, fővárosok fejlesztése, megerősítése, robbanásszerűen gyors növekedés Belgrád, Budapest, Bukarest, Prága, Szófia, Varsó Koncentráció irányába hatott, fővárosok túlsúlyosak, „vízfejűek” (fővárosvidék) Ipari és szocialista városok „Szocialista fejlesztés” eredményei 1950-es, 1960-as években létesített új városok: Dunaújváros, Kazincbarcika, Oroszlány, Komló, Várpalota, Ajka, Tiszaújváros, Százhalombatta, Nova Huta (Lo.), Dimitrovo (Bulg.) Tatabánya, Ózd, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Dorog, Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza Agrártérségek leértékelődése az iparvidékekkel szemben (Mo: ásványkincsekben, építőanyagokban gazdagabb középhegységi tengely dinamikus fejlődése (ÉD) 8

1950–1960-as évek szocialista fejlesztéspolitikájának következményei 1963-as besorolás 9 régióközpont és 9 régiótársközpont kiemelése Mellékfalvak kategóriája (településeknek 66,5 %-a): fejlődésképtelenek minősítették + megszűnésre ítélték!!! Osztályba sorolás hatása: Vidék (főleg a hátrányos helyzetű kistelepülések) leszakadása! 1960-as évek vége: erősödő területi egyenlőtlenségek  társadalmi nyomás fokozódása Új célok: „termelőerők öröklött aránytalan területi struktúrájának átalakítása” Településhálózatban keletkezett aránytalanságok felszámolása Újabbak kialakulásának megakadályozása Mindkettőhöz eszköz az ipar decentralizálása 9

A szocialista településfejlesztés nemzetközi gyakorlatai 10

Késői/érett szocialista településpolitika: fővárosok ellensúlyozása Fővárosi növekedés adminisztratív korlátozása Szovjetunió, NDK, Románia, Bulgária: erősen korlátozott a szabad költözés Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország: fővárosi munkahelyhez kötött a beköltözés (Bp.: korlátozott lakás- és ingatlanszerzés  „sufnigyűrű” az elővárosi övezetben) Ország egészére kiterjedő településhálózat-fejlesztési megközelítések Településhierarchián alapulnak Nagyjából azonos célokat hirdetve, de némileg eltérő gyakorlattal Nagyjából egy időben: Csehszlovákia és Magyarország élen járt, de csaknem minden szocialista országban egyformán polgárjogot nyertek 11

Bulgária: közigazgatási kérdések Településfejlesztési akciók összekapcsolása a 3 szintű területi közigazgatási rendszer 2 szintűvé átalakításával Középszint: megyék (erősödő szerep 1959 után) Területi alsószint: 10–15 ezer fős járások (1959-ig) Kezdetben járásszékhelyek fejlesztése: alapfokúnál magasabb szintű intézmények létesítése + megközelíthetőségük javítása (utak, járatok) Járások megszüntetésével járásszékelyek rosszul jártak Települési szint: Járásközpontokhoz tartozó falvak önállóságának meghagyása Nagyrégiók (3 db): szófiai, balkán, tengermelléki Szófiai: iparfejlesztés Balkán: mg-, ipar-, turizmusfejlesztés Tengermellék: nemzetközi idegenforgalmi szerep 12

Románia: etnikai kérdések Főváros fejlesztési prioritása (erős főváros nagy nemzet szimbóluma) Kárpátok külső (román) zónája: nehézipar (szénbányászat) Területszervezési intézkedések több alkalommal Történelmi országrészeken (Havasalföld, Moldva, Erdély): fejlesztési pólusok 1970-es évek: egységes településhálózat-fejlesztési modell Magyar és szász települési közösségek autonómiájának megszüntetése Erős városhálózat kialakítása kormányzati szinten Városokban lakásépítés szorgalmazása Románok bevándorlásának elősegítése  városok nemzetiségi arányainak megváltozása 1980-as évek: magyarlakta falvakban csaknem szüneteltették a közigazgatást, majd falurombolás 13

Lengyelország: iparosítás kérdése 3 eltérő beavatkozási terület Sziléziai iparvidék fejlődésének elősegítése Tengeri bázisok kiépítésének szükségessége  északi vajdaságok településeinek fejlesztése Keleti vajdaságok fejlesztése: csak az 1970-es évektől 14

Csehszlovákia: járásközpontok megtartása Korán, már 1960-as évek második felében: ország egészét átfogó településfejlesztési tervek Fejlett, arányos városhálózatú sziléziai iparvidék: kisvároshálózat bővítése Könnyű- és élelmiszeripar telepítése Elmaradottabb Szlovákia: gyér városhálózat kibővítése Új kohászati, vegyipari központok Alacsony- és Magas-Tátra: igényes turisztikai központok kiépítése Nagyvárosok mérsékelt fejlesztése, kisvárosok fejlődésének biztosítása (járások  járásközpontok megtartása) 15

NDK: ellenpólusok kérdése Központi tervek: hol milyen beruházások valósuljanak meg Kelet-Berlin ellenpólusvárosainak kijelölése: Drezda, Halle, Lipcse, Karl-Marx-Stadt Délen: sokrétű ipari körzet létrehozása Északi, főleg mg-i körzetek (Mecklenburg, Neubrandenburg, Pomeránia): nagyvárosi centrumok kifejlesztése 16