A Szaltovói kultúra/4 A magyar érdeklődés kibontakozása (vázlat) A magyar őstörténet régészete 2016/2017, 2. félév

1945-ig Először Pósta Béla vetette össze a szaltovói anyagot a honfoglalókéval: Régészeti tanulmányok az orosz földön. Budapest‒Lipcse, 1905. 194‒196. Fettich Nándor tanulmányútjai a Szovjetunióban: 1926-ban Helsinki, Leningrád, Moszkva, Kazany és Perm, 1935-ben Kijev, Moszkva, Leningrád. A megtekintett régészeti leletek stílusában, motívumaiban a népvándorlás különböző hullámaival a Kárpát-medencébe érkezett népek ábrázoló művészetének keleti gyökereit kutatta. Fettich Nándor: A levédiai magyarság a régészet megvilágításában. Századok 67 (1933) 250–276., 369–399. Az 1935. decemberi oroszországi tanulmányutam. Akadémiai Értesítő 46 (1936) 150–154. A. Zakharov és V. Arendt a szaltovói kultúra északi (alán?) csoportját magyarnak vélte ‒ Studia Levedica : régészeti adatok a magyarság IX. századi történetéhez. Archaeologica Hungarica 16. Bp. 1935.

1945-ig – Don vidéki Levédia a történeti források alapján A kazár kagán kéri a bizánci uralkodót, hogy építsen nekik egy erődöt. (A magyarok ellen?) A bizánciak katonai kormányzót küldenek Cherszónba. (Bíborbanszületett Konstantín) „Ugyanis az a kagán és Kazária bégje ehhez a Theófilosz császárhoz követeket küldvén, kérték, hogy építtesse meg számukra Sarkel erődjét, s a császár engedvén kérésüknek, elküldte a császári hajóhad csapatszállító hajóival az előbb említett Petronász kardhordozó díszőrt, továbbá Paflagonia főkapitányának csapatszállító hajóit. … Theófilosz … végül is arra határozta magát, hogy az előbb említett Petronász kardhordozó díszőrt küldi ki … katonai kormányzóvá nevezte ki, és elküldte Cherszónba azzal a rendelettel, hogy az akkori elöljáró és valamennyien engedelmeskedjenek neki” A kazárok védekeznek a környező népek ellen (Ibn Ruszta) „A kazárok régebben körülsáncolták magukat a magyarok és más népek támadásaival szemben.”

1945–1975 M. I. Artamonov látogatása Magyarországon, cikke Sarkelről: Hazarszkaja kreposzty Szarkel. ActaArch VII. 1956. 321–341. A Volga–doni expedíció 3 kötete (MIA 62. – 1958., 75. – 1959., 109. – 1963.) és Artamonov könyve a kazárokról (Isztorija Hazar – 1962) megerősíti azt a feltételezést, hogy a szaltovói kultúra a magyar őstörténet szempontjából kiemelkedő jelentőségű Méri István az Árpád-kori telepeket hasonlította a szaltovóiakhoz Majackojei erőd: szovjet–bolgár–magyar ásatás (Erdélyi István: A Don-vidék ásatásainak lehetséges magyar vonatkozásai. Forrás, 15. évf. 7. sz. / 1983. 29–33. A nyelvészeti és régészeti adatokból levont következtetés: a szaltovói kultúra ugyanazt a társadalmi-gazdasági színvonalat tükrözi, mint a magyar nyelv régi török jövevényszavai Bálint Csanád: A Szaltovo-majaki kultura avar és magyar kapcsolatairól. ArchÉrt. 1975. 52–63. Fodor István: Cserépüstjeink származása. ArchÉrt. 1975. 250–265.

A szaltovói kultúra és a magyar nyelv török jövevényszavai

Ami hasonlít – Bálint Csanád szerint Tárgyak itt és ott…

Tárgyak itt és ott…

A sarkeli kincslelet

Szablya a szaltovói temetőből (Zakharov–Arendt: Studia Levedica Szablya a szaltovói temetőből (Zakharov–Arendt: Studia Levedica. ArchHung XVI. Bp. 1935.)

Vorobjevói (vorobjovkai) leletek (Zakharov–Arendt: im.)

Lószerszám, fegyverek Szaltovói balta/fokos

És ami eltér – Bálint Csanád szerint kengyel (a honfoglalóknál ívelt talpú) nyereg (a Szaltovói kultúrában nincs díszített) nyílcsúcs (a honfoglalóknál nem háromtollú) a honfoglalók lovas felszerelése inkább a 10-12. századi délorosz sztyeppi népekéhez hasonlít   A temetkezésben csak a tájolás egyezik (NY–K) , a Szaltovói kultúrában ritka a részleges lovas temetkezés, ritka a nyereg eltemetése, a honfoglalóknál nincs páros temetkezés

1975‒2005 Az 1980-as évek végéig elfogadott a Pletnyova-féle koncepció: a szaltovói kultúra a kazár állam régészeti hagyatéka Kritikai megjegyzések Magyarországon (a koncepció egészével, illetve egyes tárgytípusok szaltovói eredetével szemben): Bálint Csanád (1989: Die Archäologie der Steppe. Steppenvölker zwischen Volga und Donau vom 6. bis zum 10. Jahrhundert. Wien–Köln, 56–59.) Révész László (1998: Szempontok a honfoglalás kori leletanyag időrendjének meghatározásához a keleti párhuzamok alapján. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 4 (1998) 523–532.) Az 1990-es évektől az újabb régészeti eredmények kevéssé jutnak el hozzánk, nem épülnek be a magyar kutatók munkáiba

2005‒ Türk Attila helyi múzeumokban tett tanulmányútjai, valamint szakirodalmi feltáró munkája nyomán ugrásszerűen gyarapodtak ismereteink a Szaltovói kultúráról. PhD-disszertációja: A magyar őstörténet és a szaltovói régészeti kultúrkör (2011) A disszertáció külön fejezetben tekinti át a szaltovói kultúrkör és a honfoglalás kori leletanyag kapcsolatát