HUNYADI JÁNOS Hunyadi Mátyás apja Hunyadi János, eredeti neve Szibinyáni Jánk, egy havasalföldi nemes család sarja volt. Birtokait, és ezzel a Hunyadi nevet Zsigmond királytól kapta. Mátyás ezek alapján valószínűleg egy előkelő román család leszármazottja lehetett. 

Szilágyi Mihály Horogszegi gróf Szilágyi Mihály I. Mátyás nagybátyja, hadvezér és kormányzó volt. Hunyadi Jánossal együtt harcolt a török ellen a várnai és a rigómezei csatában. 1456-ban, a nándorfehérvári diadal idején a vár kapitánya, majd a csata után újjáépítője. 1457-58-ban és 1460-ban macsói bán. Eközben, 1458-ban Magyarország kormányzója. 1460-tól erdélyi vajda és az alsó részek főkapitánya lett.

Antonio bonfini Antonio Bonfini, magyarosan Bonfini Antal  Magyarországon tevékenykedő olasz történetíró. Mátyás megbízásából írta meg Magyarország történetét (Rerum Ungaricum Decadest). Kidolgozta a hun-avar-magyar azonosság elméletét. A korabeli európai közvélemény ebből a műből ismerte meg a magyar történelmet.

Vitéz János Zrednai Vitéz János (1408-1472) bíoros esztergomi érsek, Janus Pannonius költő nagybátyja volt. Ő volt a pozsonyi egyetem megalapításának fő kezdeményezője (1467). Ez volt Magyarország harmadik egyeteme, a pécsi (1367) és az óbudai (1395) után. Humanista könyvtára mintául szolgált Mátyás Corvina-könyvtára számára. 1471-ben főpapi, főúri összeesküvés bontakozott ki a király ellen, élükön Vitéz János esztergomi érsekkel.

Aragóniai beatrix Minden idők legismertebb magyar uralkodófelesége, Hunyadi Mátyás király második (1476–1490) neje, Aragóniai* Ferdinánd nápolyi király leánya. Jóllehet a legismertebb magyar földre került „királylány” volt, Beatrix mégsem örvendett igazi közkedveltségnek Magyarországon. A nemesség nem tudta megbocsátani neki, hogy nem ajándékozta meg örökössel Mátyás királyt, hogy olasz művészeket hívott udvarába, és Corvin Jánost, a király törvénytelen fiát nem engedte trónra lépni, mert uralkodni ő maga szándékozott.

Hess András Valószínűleg német származású volt. Hess András 15. századi nyomdász, az első magyarországi nyomtatott könyv készítője. Vitéz János esztergomi érsek megbízásából hívta el a római Lauer nyomdából Budára Karai László budai prépost, Mátyás király tudós alkancellárja. Hess 1472 nyarán kezdhette meg a Budai Krónika néven is ismert mű elkészítését. A munka tíz hónapig tartott, és 1473 Pünkösdjére készült el.

Corvinák Mátyás könyvtára volt a budai várban. 2500 kötetével a Vatikáni Könyvtár után a második volt Európában. A bőrkötéses könyveken a hollós címer volt látható. Holló latinul „corvus”. A könyvek két teremben voltak elhelyezve. Történeti, filozófiai és teológiai munkák mellett más tudományterületek alapvető kézikönyvei is helyet kaptak. A könyvek másolására műhelyt tartott fen Mátyás Budán. A kódexeknek mintegy 10 százaléka maradt fenn az utókorra.

Kinizsi pál Kinizsi Pál (1443 –1494.) a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére. Olyan hős, aki kiváló hadvezéri képessége, rendkívüli, legendás ereje és sorozatos győzelmei révén napjainkra mondai alakká vált. Kinizsi élete során egyetlen csatát sem vesztett el, ami az egész világon ritkaságszámba megy. 1472-ben Mátyás király hűségéért kapta a Budáról Itáliába vezető út mentén fekvő Vázsony várát. A vár 22 évig mondhatta urának Kinizsit. Ez a két évtized nemcsak a vár, hanem a környék történetének is legfényesebb időszakát jelentette.