Szociális párbeszéd az EU-ban BDSZ-konferencia a szociális párbeszédről Budapest 2008. november 27.

Témák Szociális párbeszéd és EU-szociálpolitika Jogi és politikai alapok A szociális partnerek és az EU-bizottság szerepe Szociális párbeszéd az EMCEF-ágazatokban A nemzeti és európai szociális párbeszéd összefüggései A jövő kihívásai

Szociális párbeszéd és EU-szociálpolitika Quelle: EU-Kom GD für Beschäftigungspolitik, Soziale Angelegenheiten & Chancengleichheit

Jogi és politikai alapok A szociális párbeszéd mechanizmusának felvétele a Maastrichti (1993) és az Amszterdami (1997) Szerződésbe a Szociális Jegyzőkönyv részeként Jaques Delors ötlete szerint a szociális párbeszéd segítségével megszüntethetők az európai szociálpolitika hiányosságai Ide tartozik az európai szociális kapcsolatok, valamint a szociális partnerek között szociális kérdéskörben folytatott tárgyalások továbbfejlesztése A szociális párbeszéd egyre több haszonnal jár, a Bizottság számára is Lásd Reformszerződés

A szociális párbeszéd mechanizmusai A szociális párbeszéd európai szinten az EK-Szerződés 139. cikkében van lefektetve 3 lehetőség: Közös állásfoglalások Ajánlások Kötelező érvényű megállapodások, amelyek a törvényalkotást kiváltva önmagukban is jogi szabályozást eredményezhetnek

A 139. cikk (2) bekezdés szerint végrehajtott megállapodások A Tanács határozatával végrehajtott megállapodások Végrehajtás Tanácsi határozat alapján, ellenőrzés a Bizottság részéről Keretmegállapodás a szülői szabadságról, 1995 Keretmegállapodás a részmunkaidős foglalkoztatásról, 1997 Keretmegállapodás a határozott időre szóló munkaszerződésekről, 1999 Európai megállapodás tengerészek munkaidejének szabályozásáról, 1998 Európai megállapodás a légiközlekedés személyzetének munkaszervezetéről, 2000 Megállapodás utazó, határokat átlépő szolgálatban tevékenykedő vasúti dolgozók munkafeltételeinek bizonyos szempontjairól, 2004

A 139. cikk (2) bekezdés szerint végrehajtott megállapodások (2) Autonóm megállapodások, amelyek a szociális partnerek és tagállamok eljárásai és szokásjoga alapján kerülnek végrehajtásra. Végrehajtás és nyomon követés a szociális partnerek részéről Távmunka keretmegállapodás, 2002 Keretmegállapodás a munkakörülményekkel összefüggő stresszről, 2004 Megállapodás egy európai jogosítványról határokon átlépő közlekedési szolgálatban dolgozó mozdonyvezetőkre, 2004

A szociális partnerek és az EU-Bizottság szerepe Nagy problémát jelent az európai ipari szövetségek sok esetben hiányzó mandátuma Az EU-Bizottság elismerése, mint előfeltétel A reprezentativitást biztosítani kell Egyedül a szociális partnerek döntenek a munkaprogramról, a szabályokról és a napirendről Az EU-Bizottság tanácsadó szerepet tölt be és adminisztratív támogatást nyújt

Szociális párbeszéd az EMCEF-ágazatokban (1) Az ESZAK-Szerződés szolgáltatta az Ágazati Szociális Párbeszéd első példáját: Sylvain Duda: „A cél már kezdetben is a szénipar munkakörülményeinek és szociális intézkedéseinek összehasonlítása volt annak érdekében, hogy tanuljunk a tapasztalatokból és javító intézkedéseket javasoljunk“ Mivel az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-án megszűnt, 2002. júniusában létrehozásra került egy Iparági Szociális Párbeszéd Bizottság. A jelenleg elismert 36 szociális párbeszédbizottságból csak a kisebbség képviselteti magát az iparban

Szociális párbeszéd az EMCEF-ágazatokban(2) Az EBV és EFCG megalapításától kezdve a szociális párbeszéd a deklarált célok részét képezi Időközben a következő ágazatokban jött létre szociális párbeszéd: Villamos energia ipar (2000) Gázipar (2006) Bányászat (2002) Vegyipar (2004) A szárazvakolat iparág estében a szociális párbeszéd ágazaton túlmutató jellegű A papír-és üvegipar jelenleg konzultál

Szociális párbeszéd projektek Bányászat (az ESZAK folytatásaként) „Balesetek okai“ projekt (feldolgozás alatt) Villamos energia (az EPSU-val közösen) „Demográfiai átalakulás“ projekt „Átszervezés“ projekt Gázipar (az EPSU-val közösen) „Képesítés és kompetenciák“projekt (feldolgozás alatt) Vegyipar (az ECEG-gel közösen) REACH lezárva – ECHA Ügynökség H&S és átszervezés projektek Közös állásfoglalás a CO2-kibocsátás kereskedelemmel kapcsolatban CITIES NEPSI

A nemzeti és európai szociális párbeszéd összefüggései Az EU-szinten folytatott szociális párbeszédhez szükséges a nemzeti és vállalati szint Megfordítva az európai szinten folytatott szociális párbeszéd segíthet a nemzeti kapcsolatok támogatásában Szociális párbeszéd a KKE-országokban

A jövő kihívásai Az EU-Bizottság a reformszerződés alapján több jogi aktussal kapcsolatban konzultál a szociális partnerekkel, mint a múltban – „social impact evaluation“ A vállalati szinten folytatott tárgyalások nagyobb szerepet kapnak és a mandátumokat tisztázni kell Az EÜT-irányelv felülvizsgálata beigazolta, hogy hagyományos törvényalkotási folyamatoknál is lehet konzultálni a szociális partnerekkel