A PALÓCOK Forrás: Google képek+Wikipedia Lacovics Jázmin 5/c

A palócok egyeredetűek a magyarokkal. Ősmagyarok és szlávok keverékei A palócok a kabarok utódai: A palócok ősei a honfoglalás idején a magyar törzsekkel együtt érkeztek és települtek meg a Kárpát-medencében. A Hont, Nógrád, Gömör-Kishont, Borsod, Bükk-vidéken, Hevesben a Tarna-Zagyva felső völgyszakaszainak első foglalói között viszont nem találjuk a kabar eredetű nemzetségeket. Ezzel szemben megtalálhatók a Bodrogközben, Csallóközben, Fejér megyében, a Mezőföldön, Baranya és Torontál kisebb körzeteiben.[1] A palóc népcsoport magja polovec-kun eredetű E szerint a honfoglalás után 200-300 évvel, de mindenképp a tatárjárást megelőzően érkeztek a Kárpát-medencébe 1100-1200 között. A főként rabságba, fogságba esett kun csoportok a nyugati, északi gyepűk mellé kerültek a várispánságok és az egyházi központok uradalmaiba. A palócok egyeredetűek a magyarokkal. Ősmagyarok és szlávok keverékei

A PALÓC NÉPVISELET A férfiak öltözékében a fehér posztóból előállított szűr általános viselet volt. Esküvői ruhájuk ékességét a cifraszűr jelentette, melyet ünnepek alkalmával idős korukig hordtak. A fekete báránybőrből készült kucsma, a rövid derekú, piros-kék-zöld fonallal, keresztöltéssel kivarrt vászoning, a hosszú szűk gatya, valamint a bő szárú vászongatya mellett ködmönt is szívesen öltöttek magukra. Egy-két nagyobb gazda ruhatárából nem hiányozhatott a kerek bunda (suba) sem. Ünnepnapokon hosszú szárú csizmát húztak a lábukra.

A PALÓC NÉPVISELET A palóc női ruházkodás a rövid szoknyás viseletek közé sorolható. Alsó- és felsőruháikat kendervászonból készítették, hétköznapokon pendelyt, kötényt és félinget (ingváll), A lányok haját „tyúkosba” vagy „varkocsba” fonták, az asszonyokét kontyba tekerték. A fejviselet - amelyet csipkével, szalaggal, gyönggyel, hímzéssel dekorált főkötő jelentett, talán Kazáron és annak környékén volt a legváltozatosabb. váltották föl.

PALÓC SZOKÁSOK Házassági szokásaiknak sok régi jellemző vonását megőrizték. A legtöbb házasság a szerelem jegyében kötődik, de ha az érdek megkívánja, már igen korán 14 éves koruk körül a szülők is megházasíthatják a gyereket. Mikor megérkeznek a vőlegényes házhoz hosszú asztalhoz ülnek és ételek egész sorát kell elfogyasztaniuk, amit a vőfélyek verses köszöntői kísérnek. A vacsora után jön a „menyasszonytánc”, majd ezután a „menyasszonyfektetés”. A násznép egész éjen át vigad. Másnap reggel a menyasszonyt felkontyozva „avatásra” vezetik. A régi palóc lagzik jellemzője, hogy nem egyszer egy hétig tartottak. Az újszülött érkezését előkészületek kísérik. A menyecske meggyón, megáldozik „gombos nyoszolyát” körülkeríti „sátor lepedővel” és annak csücskébe egy gerezd foghagymát, egy kis kenyérhéjat meg egy csipetnyi sót kötöz, hogy a születendő gyereket megvédje a bűbájtól a szemmel-veréstől és hogy a „rosszak” éjjel ki ne cseréljék.

PALÓC ÉTELEK A leves központi szerepet játszott a palócok étkezésében. Leggyakrabban habarással sűrítették, amelyhez tejet vagy savót, ritkábban tejfölt használtak. Tökmagpogácsából készült zsufa, savanyúkáposzta leve behabarva, káposztás gombaleves, krumplileves, bableves, árpakása leves, rántottleves. Krumpliból készült ételek a bukta, ganca, zsámiska, haluska. A leggyakrabban használt ízesítők: pirított hagyma, tepertő alja, túró-tejföl, káposzta. A liszttel összekevert, nyers krumpliból főzött galuska /sztrapacska/. Ízesitője savanyúkáposzta, hagymás-zsír, túró-tejföl, juhtúró. A hajában sült krumpli a téli reggeleken gyakran került az asztalra. A kemencében vagy sütőben sütött kelesztett tésztákat különböző töltelékkel lepényformára, vagy összetekerve készítették.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET