Bevezetés a jog- és államtudományokba 5. előadás A jogcsaládok

A jogösszehasonlítás Európának a 19. századig nem volt szüksége „jogösszehasonlításra” mert a római jog egyfajta ius commune volt. A 19. században kialakulnak az önálló nemzeti jogrendszerek: egyre nagyobb különbségek vannak közöttük. 1900 párizsi konferencia: a „nemzeti szűklátókörűségből” való kitörést tűzi ki célul. Az emberi együttélésnek vannak közös alapjai: ez lehet a jogösszehasonlítás kiindulópontja. Az összehasonlító jogtudomány problémái: Mikro és makro jogösszehasonlítás Szinkronikus és diakronikus összehasonlítás (egyidejű, vagy a történeti fejlődést is néző) Külső és belső jogösszehasonlítás (azonos kultúrák, vagy különböző kultúrák jogösszehasonlítása)

Jogrendszerek csoportosítása Szempontok az összehasonlításhoz A jogászok társadalmi presztízse, és helye a társadalomban A törvényhozás helye és viszonya a bírói joghoz A jognak tulajdonított funkció; jog és politika, jog és erkölcs viszonya A jogforrások struktúrája A „nép” jogtudata Az igazságszolgáltatás felépülése Stb. A bíróságok tekintélye Mindezek stabil elemek, és ezek alapján lehetséges egymáshoz hasonlító jogcsaládokat, vagy jogköröket képezni A jogászi szakma struktúrája A jogi fogalmak a jogintézmények szerepe; a jogi terminológia

Jogcsaládok Az egyes jogrendszerek jogcsaládokba rendezhetőek, akárcsak a nyelvek. Ez a nemzetállamok kialakulásával kezdődik Előtte: évszázadokon át a jognak három rétege létezett ius commune (közös jog) – a római jogon alapuló szabályok – nagyrészt az egyetemi jogtudomány gondozza Ius canonicum (kánonjog) : a katolikus egyház belső joga – ez is római jogon alapszik Helyi szokásjogok, városi jogok Természetjogi tanok megjelenése – kódexek, kodifikáció, az ésszerű, tételezett jog dominanciája Nemzeti jogok (XIX. század) a két jogcsalád szétválása nyilvánvaló lesz Kontinensen – nagy, rendszerbe szedett kódexek jelennek meg Anglia – fennmaradnak a feudális formák; Amerika – vegyes rendszer – kartális alkotmány, a törvényhozás nagy súlya, de a jogalkalmazásban az esetjogi módszer dominanciája

René David és Zweigert-Kötz rendszerezése a római-germán jogcsaládon belül 1. romanista jogkör 2. germanista jogkör 3. északi jogkör (b) a common law-n belül 1. az angol jog 2. a nem-angol common law jogrendszerek (c) a szocialista jogon belül 1. szovjet jog 2. közép-európai jogrendszerek 3. Európán kívüli jogrendszerek (d) a vallási és tradicionális rendszerek 1. a muzulmán jog 2. a hindu jog 3. távol keleti jogrendszerek 4. Fekete-Afrika és Madagaszkár joga René David: A jelenkor nagy jogrendszerei (a) római-germán jogcsalád, (b) common law jogcsalád, (c) szocialista jogcsalád, (d) vallási és (e) tradicionális jogrendszerek.

Néhány szó a szocialista jogról Valójában a legtöbb a római-germán jogcsalád része Néhány specifikuma azonban van Politika eszközként használja a jogot A jogforrási hierarchia megfordulása: technikai, végrehajtási szabályok túlsúlya Hagyományos polgári jog elhalványulása (nincsen piac) Közjog túlsúlya azonban alkotmányjog nélkül – technikai szabályok tömege Jogászok társadalmi szerepe lecsökken

Vallási jogrendszerek Közös sajátosságuk: egy szent könyvön alapszanak, ezt tekintik kiindulópontnak. A szent iratok a „magánjog” területét (főleg a személyi és a családjogot) szinte közvetlenül szabályozzák. A szant könyvet alsóbb szintű jogértelmezések ehgészítik ki, (szintén szakrális erővel bírnak) – iratok, péládzatok, döntések A szent jog nem áll meg a magánszféra határainál, hanem mélyen szabályozza a mindennapi életet is. (Öltözködés, étkezés) Iszlám jog: ‚Saria’ – ‚követendő út’ Nem különülnek el a jogi (ius), vallási (fas) és a szokásjogi (mos) szabályok Források: Korán, Szunna, (Mohamed cselekedeit tartalmazó hagyomány (hadísz), idzsmá (communis opinio doctorum) – a X. században (idzstihád – a kapu bezáródása); kijász – analógával való érvelés Kádi bíráskodás: részben erkölcsi, részben a fentebbi jogforrásokra alapozott ítélet. Jogtudomány (fikh) zerepe: a fentebbi régi szabályokat értelmezni kell az új viszonyokra. Ezért kommentárok tömege jött létre – van dogmatikai és bölcseleti ága is.

A saria már szinte rivalizáló jogrend pl. Nagy-Britanniában

A világ jogcsaládjai

Római-germán - történet Voltaképp ezzel foglalkozunk év eleje óta Római jog továbbélése (leges romanae barbarorum, és kánonjog) XI-XII. század – feudális széttagoltság, a császár és a pápa rivalizálása, az európai egyetemek kialakulása Ugyanebben az időben Angliában teljesen más folyamatok zajlanak Középkor: a széttagoltság megmarad, a római jog ius communeként viselkedik Felvilágosodás, természetjog – kódexekben manifesztálódik Bírói jog politikai okokból erősen visszaszorul Rézslet Alarik breviáriumából, amely a Lex Romana Visigothorum összefoglalása, (kr. u. 506)

Római-germán jogcsalád – a jog szerkezete, bíróságok, jogtudomány Jogágakba rendeződik – a legfontosabb megkülönböztetés a közjog és a magánjog megkülönböztetése Ebből is fontosabb, régebbi és kidolgozottabb a római jogon alapuló magánjog Törvényi (alkotott, tételezett) jog túlsúlya, kódexek központi szerepe Bíróságok – a jog alkalmazói; a bírói döntés logikai műveletek eredmény – dedukció; az indokolások rövidek; a bírák állami alkalmazottak; az eljárás inkvizitórius – benne a bíró kezdeményező szerepe nagy Jogtudomány szerepe: ő gondozza a római jogot, a ius communét Recepció: a római jog beszivárog a nemzeti jogokba, és a jogtudósok szerepe fennmarad Code Civil, BGB

Common law – területi kiterjedés Anglia, Brit nemzetközösség volt országai – Kanada, Ausztrália, Új-Zéland Amerikai Egyesült Államok - a világ jogrendszereire és a gondolkodásunkra gyakorolt hatása talán még nagyobb, mint az angol jogé Nagyon erősen hatott a japán jogrendszerre az amerikai jogon keresztül (előtte elsősorban Német hatás alatt állt) Egy sor megoldását átvették a kontinentális jogrendszerek: pl. legutóbb az új magyar Ptk. A bizalmi vagyonkezelés intézményén keresztül Skócia: kevert jogrendszer, de a common law hatása igen erős Ezen a térképen az arab félsziget országai „kevert” rendszerek, míg az előzőn a muzulmán joghoz tartoznak – ez is mutatja, hogy a kategorizálás elég nehéz Pl. a magyar jogrendszert sokszor sorolják a „germanista” jogkörhöz, (és ezen belül az osztrák joggal mutat hasonlóságot, de a szovjet jog inkább romanista (franciás) hatásokat mutatott, és nyomot hagyott Magyarországon is – pl. bírói ítéletek stíílusa, jogtudomány korlátozott szerepe, ügyészség felépítése, stb.

A common law kialakulása I. (a Westminsteri bíróságok) 1066 Normann hódítás: erős királyi hatalom épül ki: nincsen feudális széttagoltság – de a common law korai története mégis a bírókkal folytatott küzdelmek története is. II. Henrik (Henry II – 1154 - 1189) – a „common law megteremtője” 1166 Assize of Clarendon – a nagy jury megteremtése 1176 – Assize of Northamton – a kis jury (mely eldönti milyen ügyeket lehet tárgyalni) megteremtése A királyi bíróság hatáskörének kiterjesztése „földjogi” ügyekben (Novel disseisin, Mort d’ ancestor keresetfajták bevezetése) Utazó bírák intézményének bevezetése (Itinerant judges) Ihenry II három bíróságot hoz létre (valójában csak az alapjaikat rakja le…) Kings Bench, (büntető ügyek) Common Pleas („polgári” ügyek, pl. adósság megfizetése, és a Court of Exchequer – „közigazgatási jog” – főként a királyi pénzügyekkel kapcsolatos ügyek: elnöke a Lord High Treasurer) 1215: Magna Carta: a bíróságok végleg letelepszenek Westminsterben

A common law kialakulása II. (A writ rendszer és az equity) Writ (writing) – királyi parancsból fejlődik ki – később már csak jogi ügyekben használják – a király utasítása, hogy milyen ügyekben ad védelmet – ebben leírja a tényállás fő elemeit A writek vég nélküli szaporítása sértette a bárók érdekeit: ezért egy idő után fellázadnak és megtiltják az új writek (vagy a hasonlósági alapon ún. „in consimili casu”) writek kiadását (II. Westminsteri statútum) A felek közvetlenül a királyhoz folyamodnak, hogy oldja meg az ügyüket – a király a kancellárt bízza meg ezekkel az ügyekkel. A kancellár az egyházjogban és a római jogban jártas személy – sok inspirációt szerez a római jogból. Edward I. idején a kancellária megerősödik Részben olyan ügyeket lehet elé vinni, amelyeket a common law bíróságok előtt nem lehet érvényesíteni (pl. szerződés érvénytelensége: csalás, megtévesztés miatt; osztott tulajdon – use, majd később trust), ill. olyan jogvédelmi módokat lehetett kérni, amelyek nem voltak ismertek a common law-ban. (Pl. dolog természetben történő kiadása, ideiglenes intézkedés, - injunction) Az ügyeket a kancellár a méltányosság (equity) alapján intézte el, nem volt jury és egyszerűsített, inkvizitórius eljárás jellemezte. A Westminster Hall, ahol a Court of Chancery az 1300-as évektől az 1800-as évek végig, (a Judiciary Act-ig) székelt

Az amerikai jog Az amerikai jog nagyrészt az angol jog hatása alatt van az 1800-as évek közepéig Ettől kezdve a két jogrendszer útjai kettéválnak, főkét az USA Supreme Court-ja fejleszt ki egy teljesen saját gyakorlatot De máig jellemző, hogy a bíróságok idézik egymás „landmark case” -eit (meghatározó jogeseteit) Különbségek: az amerikai jogban az alkotmánynak központi szerepe van – Angliában nincsen írott alkotmány, jóllehet az alkotmányos reformok (pl. a király fokozatos szimbolikus szerepbe történő visszaszorítása) Act-ekkel ment végbe A Legfelsőbb Bíróság egyben az alkotmány őre is: központ szerepe van a jogrendszerben – válogathat az ügyek között Két szint létezik: a tagállami és szövetségi: ez igaz a jogalkotásra és a bírósági rendszerre is Hatalmas joganyag, hatalmas mennyiségű jogeset 1930-as évek – American Law Institute felállítása: célja, hogy egyszerűsítse, összefoglalja az esetjogot ún. restatement-ek (újramegállapítások) formájában. Kevesebb, mint egy kodifikáció, de jóval több, mint egy „kommentált döntvénytár”. Néhány jogintézményt az amerikai jognak köszönhetünk: termékfelelősség: MacPherson v. Buick Motor Co., 217 N.Y. 382, 111 N.E. 1050 (1916); antitrust törvények: Sherman Act 1890, Clayton Act 1914 Federal Trade Commission Act 1914. a nagy cégek átláthatósága és a kisrészvényesek védelme - Sarbanes-Oxley Act of 2002

Precedenskezelés, art of distinguishing A common law elsődleges forrásai (primary sources) a felsőbíróságok jogesetei Az eset alapján történő szabálykövetés és a törvény alapján történő szabálykövetés ideáltipikusan különbözik. (Herbert Hart „kalapos” példája). A precedensjogban nincsen kanonizált (rögzített) szövegverzió, míg a törvényi jogban van. Amerika ebben is egyfajta átmenet: a XX. század közepétől készítenek a kiadók headnote-okat (rövid pár mondatos összefoglalókat) és syllabusokat (hosszabb, kb. egy ldalas összefoglalókat) az ítéletekhez. Az egyik induktív, a másik deduktív Az egyikben a bírói döntés kimondja a szabályt, a másikban értelmezi XIX. század közepétől létezik a stare decisis elve: a döntések elvi magja kötelező az alsóbíróságokra nézve Az elvi mag neve ratio decidendi – nincsen egyértelműen megformulázva, utólag kell kihámozni – minden ami nem tartozik ehhez, az obiter dicta – mellékes fejtegetés A jog fejlesztése úgy valósul meg, hogy ezek a ratio decidendik egymásra épülnek, beleépülnek a bírói érvelésbe: amikor a bíró kimond egy döntést, akkor jogesetek tucatjaival támasztja alá a mondandóját Amikor a felek hivatkoznak egy döntésre, de a bíró nem akarja elfogadni, akkor meg kell magyaráznia, hogy szerinte miért nem illik az esetre (meg kell különböztetnie az adott esettől) - ez a módszer az art of distinguishing. A precedenseknek kétféle funkciója van: bizonyos területeken máig ez uralja a jogot – pl. kártérítési jog. Más területeken vannak Act-ek, de amikor egy jogszabályra hivatkoznak, mindig annak bírói gyakorlatával együtt hivatkozzák.

A common law jellegzetességei I. – az eljárás Adversarial procedure – kontradiktórius eljárás – a bíró legtöbbször passzív résztvevője, figyelője a felek csatájának. A bizonyítást a felek indítványozzák, a tanúkat a felek kérdezik ki. (cross-examination – keresztkérdezés) Ennek ellentéte: az inkvizitórius eljárás, ahol a per ura, vezetője, az eljárás főszereplője a bíró. Ez kiegészülhet a jury-vel (ld. következő dia) Jogász szakmák: Kialakulása: Inns of Court: a jogászságot nem egyetemeken, hanem ezekben a testületekben képezték – ma már ez sem maradéktalanul igaz – a 19. sz közepétől mind Angliában, mind az USA-ban vannak jogi egyetemek. Barristerek: ezeknek a testületeknek a tagjai, a bíróságokkal szorosan összefonódó réteg (egy „kaszt”) – ők jogosultak eljárni a bíróságokon – solicitorok – általános jogi képviseletet látnak el A vádat is megbízott ügyvédek látják el (nincsen vádhatóság) Bírói döntés stílusa: meggyőzőbb érvek, - nem logikai levezetés – léteznek különvélemények

Az esküdtszék (jury) Az esküdtszék laikusokból álló testület. Feladata ténykérdésekben történő döntés. (Illetve az elétárt bizonyítékok alapján a bűnösség kérdésének eldöntése. Két fajtája van: a petit (kis, tárgyaló) jury és a grand jury. A valóságban a kis, tárgyaló jury jelentősége a nagyobb A jury száma eltérő lehet. (6-15 fő). Jelenleg Amerikában 12 főből áll. Az is eltérhet, hogy egyhangúan kell-e hoznia a döntését, vagy elég a többség, vagy a minősített többség Ma már szinte kizárólag büntetőügyekben, és azon belül is nagyobb büntetőügyekben van csak jelentősége. A jury kiválasztásában és eljárás során nagyon szigorú szabályok érvényesülnek. Minden nagykorú állampolgárnak kötelessége részt venni a jury-ben, ha kiválasztják. A kiválasztás véletlenszerű, de a felek visszautasíthatnak indokolással, vagy anélkül tagokat az esetleges elfogultság miatt. A jury tagjai csak a tárgyaláson tájékozódhatnak az ügyről. Nem szabad ujságot olvasniuk, és a feleknek szigorúan tilos a jury tagjaival érintkezésbe lépniük. A bíró megmarad szakértőnek jogkérdésekben, és ezekekben instruálja is a jury-t. (De létezik olyan jury is, amely szakkérdésekben instruálja a bírót, és olyan is, - Kanada – ahol a jury részben a büntetés kiszabására is tehet javaslatot. A jury meggyőzése teljesen más eljárást és képességeket igényel a képviselőktől. A bizonyítás sokkal teátrálisabb, érzelmekre hatóbb, mint a szakbíró előtti bizonyítás.

Az európai egyesülés fázisai Két szálon fut Közös európai jog Közös európai állam (amelynek mintája a római birodalom) Tartós béke útja az együttműködés Szél és acélközösség (1952) Atomenergia közösség, és Európai Közösség (1957) Dánia, Írország, Egyesült Királyság csatlakozása (1973) Néhány kevésbé fejlett ország csatlakozása (’80-as évek) Újabb államok (Ausztria, Finnország Svédország) (1995) Kelet-európai országok (2000-es évek) Hean Monnet „Európa atyja”

Az európajog Ius commune – közös hagyomány Jogharmonizáció – elsősorban gazdasági kérdésekre terjed ki – szakpolitikák Politikai célok – közös értékek – jóval vitatottabb Három hatáskör Kizárólagos (pl vámjog) Megosztott (pl. belső piac, fogyasztóvédelem) Tagállami (pl. adójog, külpolitika) Jogi aktusok Elsődleges: szerződések Másodlagos Rendelet: közvetlenül kötelező (pl. uniós vámrendelet) Irányelv: elsőséget élvez, de át kell ültetni, és ebben van mozgástere az egyes államoknak (pl. fogyasztóvédelmi irányelv)

Felépítés, működés Európai Tanács (kormányfők és államfők testülete – politikai célokat fogalmaz meg, a legfontosabb döntéseket hozza) Európai Unió Tanácsa (nincsen tagállami megfelelője - nincsen állandó tagsága, a szakpolitikát tárgyaló szakminiszter vesz részt benne – elnökséget mindig más ország adja fél évig) Európai Parlament (közvetlen választás, frakciók – jogszabályokat együtt alkot a Tanáccsal) Bizottság (az EU „kormánya” – a minsizterek a „biztosok” kvóta alapján osztják el) Európai Bíróság (félig „alkotmány” félig „rendes” bíróság) – elmarasztalhat államokat, ha az integrációból fakadó kötelezettségeiket megsértik, és ún. preliminary ruling-okat hoz (előzetes döntéshozatal – elvi, autentikus magyarázata az EU jognak – tagállami bíróságok, és „bíróság-szerű” szervezetek fordulhatnak hozzá) Az Európai Parlament