A Horthy-korszak politikatörténete Magyarország politikatörténete Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

I. A politikai rendszer jellege a Horthy-korszakban Teleki Pál (1879-1941) konszolidációs kísérletének meghiúsulása Iv. Károly visszatérési kísérlete miatt. Gróf Bethlen István (1874-1946): 1921 és 1931 között miniszterelnök. Bethlen István világ- és társadalomképe: XIX. századi konzervatív és liberális eszmék. Horthy-korszak: 1920 és 1944 közötti időszak.

II. Választójog és pártszerkezet I. Törvényhozó szerv: nemzetgyűlés (1920 és 1926 között), majd 1927-től kétkamarás országgyűlés. 1922. Új választójogi rendelet életbe léptetése. Pártstruktúra átalakítása (KNEP felbomlasztása és helyette Egységpárt, majd 1935-től Nemzeti Egység Pártja). Baloldali pártok: Szociáldemokrata Párt és Független Kisgazda Párt (Tildy Zoltán és Nagy Ferenc). Liberális pártok: Vázsonyi Vilmos és Rassay Károly.

II. Választójog és pártszerkezet II. Jobboldali ellenzék: Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt (Gömbös Gyula). 1929 után megerősödő szélsőjobboldal: Nemzeti Akarat Pártja, majd Nyilaskeresztes Párt (Szálasi Ferenc). 1921. évi III. tc. „Rendtörvény”: kommunista szervezkedést bűnténynek tekintette, de szélsőjobboldallal szemben is alkalmazták.

III. A felsőház 1927. Felsőház felállítása. Feladata: törvényhozás szakszerűségének növelése + konzervativizmusának biztosítása válsághelyzetek esetén. Tagok: nagy- és középbirtokosok mellett állami tisztviselők, egyházi vezetők és keresztény középosztály. Parasztság és iparosok elhanyagolható képviseleti aránya.

IV. Az államfő 1921. november 6. Habsburg-ház trónfosztásának kimondása. Ország államformája: királyság maradt. Kormányzó főbb jogkörei: törvényjavaslat visszaküldése (csak egyszer) az országgyűlésnek „további megfontolás” végett, országgyűlés elnapolása korlátok között + feloszlatása. Kormányzói jogkör kibővítése 1933-ban és 1937-ben. 1942. február 19. Az országgyűlés kormányzóhelyettessé választotta Horthy Istvánt.

V. A végrehajtó hatalom I. Kormányzati hatalom feje: miniszterelnök. Kormány: országgyűlés által jóváhagyott költségvetés alapján működött + politikai és jogi felelősséggel tartozott az országgyűlésnek. Kormány megbuktatása: csak egyszer került rá sor a Horthy-korszakban. Helyi végrehajtó hatalom: államigazgatás szakigazgatási szervei és helyi önkormányzatok (vármegyék és törvényhatósági jogú városok). 1929. évi XXX. tc. A vármegyék és törvényhatósági jogú városok működését szabályozta újra.

V. A végrehajtó hatalom II. 1929. évi tc. a községi autonómiákról. Járási főszolgabírók szerepének megerősödése. Budapest: 1920-as fővárosi törvény (XI. tc.). Virilizmus intézményének eltörlése. De 1934. évi XII. tc. Főpolgármester a központi hatalom függvényévé vált. 1912. évi LXIII. tc. által bevezetett kivételes hatalom alapján hozott egyes rendelkezések érvénytelenítése. Statáriális bíráskodás lehetősége fennmaradt.

V. A végrehajtó hatalom III. Kivételes sajtóellenőrzés rendszere: hatályon kívül helyezték 1921. december 10-én. De a sajtótermékek megjelenésének engedélyezése és terjesztésének megakadályozása továbbra is érvényben maradt. 1940. augusztus 28-tól előzetes cenzúra végleges bevezetése. Közbiztonság: rendőrség és csendőrség szerepe. Horthy-korszak: korlátozott, autoritatív elemeket tartalmazó polgári parlamentarizmus.

VI. Gróf Bethlen István kormánya (1921. április-1931. augusztus) Bethlen István miniszterelnöksége: belpolitikai konszolidáció mellett a gazdaság talpra állítása. Három lényeges terület a belpolitikai konszolidáció érdekében: 1. új kormánypárt megteremtése: KNEP helyett Egységes Párt); 2. új parlament megteremtése: 1927-től felsőház felállítása és új választójogi törvény megalkotása; 3. gazdasági konszolidáció.

VII. Gazdasági konszolidáció I. Háború, forradalmak és Trianon megrázkódtatásai: súlyos gazdasági válság. Növekvő költségvetési hiány miatt takarékossági intézkedések bevezetése. Belső erőforrásokra támaszkodó kísérlet kudarca után Bethlen István gazdasági konszolidációja. Népszövetségi kölcsön felvétele. Magyar Nemzeti Bank felállítása (1924), majd 1926. augusztus 25-től pengő bevezetése.

VII. Gazdasági konszolidáció II. 1925. január 1. Új vámrendszer bevezetése: 30%-os vámvédelem biztosítása a gazdaságnak. Sikeres stabilizáció: államháztartás egyensúlya helyre állt + gazdasági fellendülés következett. Textilipar és nehézipar látványos fejlődése. Elektrotechnika és villamosenergia-termelés szerepének növekedése. Mezőgazdaság: birtokszerkezet egyoldalúsága, háború előtti művelési struktúra konzerválódása és talajerő-gazdálkodás hiánya.

VII. Gazdasági konszolidáció III. Gazdálkodás technikájának kismértékű javulása. Stagnálás ellenére a mezőgazdaság továbbra is a magyar export húzóágazata volt. Legfontosabb külkereskedelmi partner: Ausztria Vasúti közlekedés fejlődése: Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása. Hírközlés fejlődése. Villamosenergia-termelés fellendülése.

VIII. A Bethlen-kormány külpolitikája 1920-1921 között: kisantant létrejötte (Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia). 1922-től „megbékélés és beilleszkedés” külpolitikája. 1922. Magyarország felvétele a Népszövetségbe. 1927. Magyar-olasz barátsági és együttműködési szerződés (magyar külpolitika célja a revizionizmus volt). 1928-ban lengyel-magyar barátsági és együttműködési szerződés, majd 1931-ben osztrák-magyar barátsági és együttműködési szerződés.

IX. Szociálpolitikai és oktatási intézkedések Szociális célú törvények: betegbiztosításra jogosultak körének kiterjesztése, kötelező öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosítás bevezetése és Országos Társadalombiztosító Intézet felállítása. Oktatás minőségének javítása: gróf Klebelsberg Kunó szerepe. 1926-os népiskolai törvény megalkotása. Vallásos nevelés iskolákban való megerősítése.

X. Bethlen István bukása 1929 ősz: nagy gazdasági világválság kezdete. Bethlen kísérlete a válság enyhítésére: bedeaux rendszer bevezetése és kartell törvény elfogadása. Kudarcot valló törvények és Bethlen felelősségének felmerülése. 1931-es választások: Egységes Párt 14 mandátumot vesztett. 33 fős válságbizottság felállításának kísérlete a parlament helyettesítésére. 1931. augusztus: Bethlen lemondása.

XI. Károlyi Gyula kormánya (1931. augusztus – 1932. október) Károlyi Gyula: Szegedi ellenforradalmi kormány vezetője, majd Bethlen-kormányban külügyminiszter. 1931. augusztus 24. Károlyi Gyula kormányának megalakulása. Agrárfasiszta pártok megalakulása. Takarékossági intézkedések bevezetése kormányrendelettel. 1931. Biatorbágyi vasúti merénylet, majd statárium bevezetése szeptember 19-én. 1932. szeptember 21. Károlyi Gyula lemondása.

XII. Az 1929-1933-as gazdasági válság és hatásai Magyarországon Válság hatásai: mezőgazdaság és a termelőeszközöket gyártó iparágak esetében voltak a legerőteljesebbek. 1931 nyara: nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer összeomlása. 1931. december 22. Külföldre szóló kifizetés megtiltása. De gazdasági téren kedvező fordulat 1933-ben és 1933-ban. Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Németország, Olaszország és Ausztria, de 1930-tól kezdve egyértelmű volt Németország vezető szerepe.

XIII. Gazdasági fellendülés az 1930-as évek második felében 1930-as évek közepétől kezdve: ipar, kereskedelem és szolgáltatások dinamikus fejlődése, de a mezőgazdaság nemzeti jövedelemből való részesedése visszaesett. Ipar: vegyipar és bauxittermelés felfutása. Mezőgazdaság: konzervipar szerepe. Villamosítás mellett motorizáció folytatódása. Egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP): a gazdaságilag fejlett országok 40%-át tette ki.

XIV. Demográfiai és foglalkozásszerkezeti változások Magyarország lakossága: 1920-ban 7,9 millió fő, de 1941-ben 9,3 millió fő. Lakosság összetételének átalakulása. Felekezeti összetétel módosulása. Foglalkoztatásszerkezeti viszonyokban bekövetkezett módosulás: mezőgazdaságból élők arányának visszaesése és iparból élők arányának növekedése. Magyarország a két világháború között: közepesen fejlett agrár-ipari ország.

XV. Társadalom a Horthy-korszakban I. Társadalom: alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyok. Nagybirtokosok (arisztokraták): 1000 hold feletti földbirtok. Nagypolgárság: népesség közel 10%-a tartozott ide. Városi és falusi kispolgárság: 1,3 millió ember (kisiparos és kiskereskedő). Középrétegeken belüli választóvonal: keresztény és zsidó csoportok között húzódott.

XV. Társadalom a Horthy-korszakban II. 1920-as évek második fele: keresztény rétegek antiszemitizmusának mérséklődése, de gazdasági válság hatására erősödő antiszemitizmus. 1938. évi XV. tc.: első zsidótörvény (vallási alapú diszkrimináció). 1939. évi IV. tc.: második zsidótörvény (faji alapú diszkrimináció). Parasztság: 4,5 millió fő. Föld nélküli agrárproletárok magas száma (46%). Városi proletariátus: 1 millió fő (lakosság 30%-a).

XVI. Jövedelmi különbségek és társadalompolitika Horthy-korszak: társadalmi rétegek közötti jelentős jövedelmi különbségek. Kötelező betegségi és baleseti biztosítás kiterjesztése a házi cselédekre. 1928. Kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás bevezetése. 1937. Minimálbér megállapítása, 8 órás munkaidő bevezetése és fizetett szabadság intézménye. 1938. Mezőgazdasági munkavállalók bevonása a kötelező öregségi biztosítás rendszerébe. 1940. ONCSA felállítása.

XVII. Gömbös Gyula miniszterelnöksége (1932. október 1. – 1936 XVII. Gömbös Gyula miniszterelnöksége (1932. október 1. – 1936. október 12.) Gömbös Gyula miniszterelnöksége: nyílt tekintélyuralomra épülő egypártrendszer kiépítése. 1935. Alkotmányvédő front megalakulása Gömbössel szemben. Külpolitika: Németország felé közeledés és támogatásának megnyerése a revíziós politika érdekében. Kereskedelmi szerződés megkötése Ausztriával (1933) + politikai és gazdasági együttműködés Olaszországgal.

XVII. Gömbös Gyula miniszterelnöksége (1932. október 1. - 1936 XVII. Gömbös Gyula miniszterelnöksége (1932. október 1. - 1936. október 12.) II. Belpolitikai intézkedések: birtokos parasztság adóterheinek csökkentése, 48 órás munkahét és legkisebb kötelező munkabér bevezetése. Hadsereg átfogó fejlesztésének programja: változtatások a legfelső hadvezetésben, létszámnövelés és fejlesztés. Gömbös célja: diktatórikus olasz típusú korporatív kamarák felállítása (95 pontos Nemzeti Munkaterv). 1936. október 12. Gömbös Gyula halála.

XVII. Darányi Kálmán miniszterelnöksége (1936. október 12. – 1938 XVII. Darányi Kálmán miniszterelnöksége (1936. október 12. – 1938. május 12.) I. Darányi Kálmán: diktatórikus módszerektől való elhatárolás, de baloldalt üldöző bel- és revizionista politika folytatása. Belpolitika: szélsőjobboldal megerősödése (Szálasi vezette Magyar Nemzetiszocialista Párt). De Szálasi pártjának betiltása. Kormányzói jogkör kibővítése: 1937/19 tc.).

XVII. Darányi Kálmán miniszterelnöksége (1936 október 12. - 1938 XVII. Darányi Kálmán miniszterelnöksége (1936 október 12. - 1938. május 12.) II. Darányi külpolitikája: Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának elismertetése és 1937-től Németország „Hossbach-protokoll” tervéhez való viszonyulás. 1937. november 25. Kánya Kálmán és Darányi megbeszélése Hitlerrel. 1938. március 5. Fegyverkezési program meghirdetése (öt éves győri program): összesen 1 milliárd pengő fegyverek és infrastruktúra fejlesztésére. 1938. május 29. Első zsidótörvény elfogadása. 1938. május 12. Darányi lemondatása.

XVIII. Imrédy Béla miniszterelnöki korszaka (1938. május 14. – 1939 XVIII. Imrédy Béla miniszterelnöki korszaka (1938. május 14. – 1939. február 16.) I. Belpolitika: nyilasok elleni fellépés mellett szabadságjogok csökkentése és egyeduralomra törekvés. Külpolitika: diplomáciai tárgyalássorozat a környező országok és a fasiszta nagyhatalmak vezetőivel (célja Magyarország igényének elismerése Csehszlovákia bizonyos területeire). 1938. augusztus 20-26. Egyeztetés Horthy, Imrédy, Kánya Kálmán, Rátz Jenő és Hitler között.

XVIII. Imrédy Béla miniszterelnöki korszaka (1938. május 14. - 1939 XVIII. Imrédy Béla miniszterelnöki korszaka (1938. május 14. - 1939. február 16.) II. 1938. szeptember 29. Csehszlovákia feldarabolása a müncheni egyezménnyel. 1938. november 2. Első bécsi döntés: Szlovákia és Kárpátalja déli területei visszakerültek Magyarországhoz. 1938. november 12. Felvidék visszacsatolásáról szóló 1938/34-es tc. kihirdetése. Széleskörű összefogás Imrédy diktatórikus törekvései ellen, majd 1939. február 16-án Horthy menesztette. 1946. február 28. Imrédy Béla kivégzése.

XIX. Gróf Teleki Pál második miniszterelnöki korszaka (1939. február 16. - 1941. április 3.) I. Belpolitika: nyilasmozgalom visszaszorítása (KALOT megszervezése) és szociális törvények elfogadása. Új kormánypárt szervezése: Magyar Élet Pártja (MÉP). Új honvédelmi törvény elfogadása (1939/II. tc.). 1939. március 15. Kárpátalja megszállása.

XIX. Gróf Teleki Pál második miniszterelnöki korszaka (1939. február 16. - 1941. április 3.) II. Teleki külpolitikai célja: Magyarország fegyveres semlegességének megőrzése. 1939/4 tc. Második zsidótörvény: faji és vallási alapú diszkrimináció a zsidóság ellen. 1939. augusztus 23. Molotov-Ribbentrop paktum megkötése. 1939. szeptember 1. Lengyelország elleni német támadás. 1939. novembere – 1940 márciusa. Szovjet-finn háború.

XIX. Gróf Teleki Pál második miniszterelnöki korszaka (1939 XIX. Gróf Teleki Pál második miniszterelnöki korszaka (1939. február 16 – 1941. április 3.) III. 1940. április. Hitler Dánia és Norvégia elleni hadjárata. Magyar külpolitika: Felvidék megszerzése után Erdély visszaszerzése. 1940. augusztus 30. Második bécsi döntés. Észak-Erdély Magyarországhoz csatolása. 1940. november 20. Magyarország csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez. 1940 decembere: örök barátsági szerződés megkötése Jugoszláviával. 1941. április 3. Teleki Pál öngyilkossága.

Elköteleződés Hitler mellett Revízió 1. Csatlakozás az Antikomintern Paktumhoz 1939. február 24-én 1. Első bécsi döntés: 1938. november 2. (Felvidék) 2. Kilépés a Népszövetségből 1939 április 11-én 2. Kárpátalja megszállása 1939. március 15-én 3. Zsidótörvények: első zsidótörvény 1938. május 29; második 1939. május 5. 3. Második bécsi döntés: 1940. augusztus 30. (Észak-Erdély) 4. Csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez 1940. november 20-án. 4. Délvidék megszállása (Bácska-Baranya háromszög) 1941. április 11-én

XX. Felhasznált irodalom Harmat Árpád Péter: Magyarország a második világháború éveiben és a Horthy-kor végén (1932-1945). In: http://www.tortenelemklub.com/magyar-toertenelem/haboruk-forradalmak-es-a-horthy-kor-1914-1945/72-magyarorszag-a-ii-vilaghaboru-eveiben-es-a-horthy-kor-vegen Romsics Ignác: A 20. század rövid története. Rubicon-Könyvek, 2011, pp. 201-233. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. pp. 152-250. Térképjegyzék: Történelem Klub.In: http://www.tortenelemklub.com/terkepek/vilagterkepek

Köszönöm a figyelmet!