Az integráció létrejöttének előzményei I. EU-integrációs alapismeretek Készítette: Domonkos Endre

I. Az integráció elméleti és jogi alapjai I. Integráció: összeolvadás, beilleszkedés, részek egyesülése magasabb szinten. Integráció: történelmi folyamat, érinti gazdasági és társadalmi szférát. Globalizáció: világgazdaság meghatározó jellemzője. Kölcsönös függőség, egyes országok összefonódása és egymásrautaltsága. Hagyományos ágazatközi csere helyett ágazaton belüli együttműködés + technológiai munkamegosztás. Mikro-szinten nemzetközi vállalatok, makro-szinten pedig az integráció különböző formái.

I. Az integráció elméleti és jogi alapjai II. A világgazdaság globalizálódása: országok közötti gazdasági kapcsolatok már nem korlátozódnak csak a kereskedelemre, hanem kibontakozik a termelési tényezők (tőke és munkaerő) országhatárokat keresztező áramlása is. A gazdasági folyamatok és gazdasági viszonyok transznacionálissá és globálissá válnak, valamint aszimmetrikus interdependenciák alakulnak ki a világgazdasági rendszerben. Gazdasági globalizáció: világgazdaság szerves rendszer + kölcsönös függőségek kialakulása.

I. Az integráció elméleti és jogi alapjai III. A globalizáció gazdasági értelemben magába foglalja:   1). A világgazdaságnak a „horizontális kitágulását” mind több ország gazdaságára történő kiterjedését és 2). „szerves rendszerré” válásának egy új szintjét és minőségét „vertikális mélyülését”. Valamennyi ország és nemzetgazdaság alapvető érdeke, hogy részt vegyen a transznacionalizálódó folyamatokban, a nemzetközi munkamegosztásban és tőkeáramlásban. Világgazdaságtól való elzárkózás és lekapcsolódás nem jelent megoldást (lásd: korábbi szocialista országok esete)

I. Az integráció elméleti és jogi alapjai IV. A globalizációt felgyorsító tényezők: A technikai-technológia fejlődés a globalizáció fő mozgatóereje. A gazdasági viszonyok globalizálódásában a nemzetközi tőkeáramlás és a transznacionális tőkeberuházások is szerepet játszanak. A globalizációs folyamatot felgyorsította a liberális gazdaságpolitika nemzetközi terjedése (dereguláció gyakorlata és a gazdaságot szabályozni törekvő állami beavatkozás politikájának visszaszorulása).  

I. Az integráció elméleti és jogi alapjai V. A nemzetközi kereskedelem a transznacionális tőkeberuházások függvényévé vált. A termelés szférájának globális integrálódása a közvetlen beruházási tőke megnövekedett áramlásával magyarázható. Az elemzők főleg minőségi változásokra és a gazdasági áramlások szerkezetében a mikroökonómiai és makroökonómiai szinten végbemenő intézményi változásokra mutatnak rá.  

I. Az integráció elméleti és jogi alapjai VI. Nemzetközi integráció: szuverén államok önkéntes „vállalkozása” meghatározott cél elérése érdekében. Komplex folyamat. Gazdasági integráció: a termelés társadalmi szervezetének nemzetközivé válása. Politikai akarat: fontos tényező az integrálódási folyamatban. Integráció cél és folyamat jellegű, megjeleníti az integrált közösség irányába vezető utat és az előbbi megvalósulását. Integrációt a fejlődés egymásra épülő fokozatai jellemzik.

I. Az integráció elméleti és jogi alapjai VII. Integráció: többszintű folyamat. Gazdaság valamennyi területére kiterjed (mikro- és makro-szférára is). Mikro-integráció: gazdálkodó egységek tevékenységének összefonódása. Makro-integráció: össztársadalmi szintű folyamat. Mikro- és makro-integráció: szorosan összefonódik. Az integráció negatív szakasza: kereskedelem liberalizálása, vámok és mennyiségi korlátok megszüntetése. Az integráció pozitív szakasza: gazdaságpolitikák, illetve szakpolitikák harmonizációja + nemzetek feletti szupranacionális) szervezetek létrehozása és együttműködési mechanizmus kidolgozása.

I. Az integráció elméleti és jogi alapjai VIII. Világgazdaság: sajátos, kölcsönösségi viszonyokra épülő, sokszereplős komplex rendszer. Újratermelési folyamatok összekapcsoló, transznacionalizálódó kapcsolatok összessége. Szereplők: nemzetgazdaságok, ország-csoportok, nemzetközi szervezetek, vállalatok és transznacionális társaságok, egyének és civil közösségek. Világgazdaság két meghatározó jelensége: globalizáció és regionális integráció. Világgazdaság főszereplői: transznacionális vállalatok (kutatás-fejlesztés, termelés, fogyasztás globális méretű megszervezése).

II. Transznacionális és globális folyamatok I. A globális világgazdaság fontos szereplői a transznacionális vállalati rendszerek. A transznacionális vállalat : modern termelő és vállalkozó szervezet. A globális vállalati struktúrák a fejlett országok együttműködéséből szervesen fejlődnek ki. A transznacionális vállalat az újratermelési folyamatot komplexen integrálja és optimalizálja. A fejlett országok kutatási és fejlesztési kapacitásai túlnyomórészt a transznacionális társaságok kezében koncentrálódnak.

II. Transznacionális és globális folyamatok II. A közvetlen nemzetközi kutatási-fejlesztési, termelési vagy értékesítési kooperációk előnyeit a mai világgazdaságban jelentős részben a globális munkamegosztásban lehet kiaknázni (transznacionális kompetitív előnyök). Rendkívül felgyorsul a termelési kapacitások átvitele egyik országból a másikba. A specializáció – főként a fejlett országok között – egyre inkább „ágazaton belülivé” válik. A transznacionális vállalati munkamegosztás meghatározó szerepet játszik a nemzeti piacok globalizálódásában. Szerves kapcsolat alakult ki a kereskedelem és a tőkeáramlások között, s a technikaáramlások fő hordozói szintén a transznacionális vállalatok.

II. Transznacionális és globális folyamatok III. Az utóbbi évtizedektől az egyes országok fokozott külgazdasági nyitását mindinkább a transznacionális vállalatok valósítják meg. A 2000-es évekre a transznacionális vállalatok a globális világgazdaság meghatározó szereplőivé váltak. Ma a világtermék egyharmadát nemzetközi vállalatok állítják elő. A transznacionális vállalatok egyre inkább internalizálják a nemzetközi kapcsolatokat. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi munkamegosztás fokozott mértékben kerül vállalaton belülre; mindenekelőtt a korábban hagyományos árukapcsolatok. A transznacionális vállalati struktúrák leginkább a kutatás-fejlesztést, a közvetlen termelési kooperációkat (alkatrész-bedolgozás) és az infrastruktúrát internalizálják.

III. A globális világgazdaság működési jellemzői és mechanizmusai I. A globalizációval a világgazdaság újfajta struktúrái és működési mechanizmusai alakulnak ki. A globális integráció és a versenyképesség teljes képéhez az import és az export mellett hozzátartozik a külföldi tulajdonú vállalatok forgalma is. A nemzeti és a világpiaci árak viszonya megfordul. A globális források és tényezők esetében az ár közvetlenül mint világpiaci ár jelenik meg (pl. olaj vagy szállítási tarifák). A transznacionális vállalati rendszerek lényeges befolyást gyakorolnak az újraelosztási folyamatokra.

III. A globális világgazdaság működési jellemzői és mechanizmusai II. Megváltozik a valutaárfolyamok gazdasági hatása. Az importárak közvetlenül hatnak az exportárakra. Az elmúlt évtizedekben az egész gazdasági-társadalmi struktúrában végbement változások fő mozgatórugója a II. világháborút követően kibontakozott műszaki forradalom volt. A politikai szférában minden területen széles körű demokratizálásnak lehetünk tanúi. Bipoláris világrend felbomlása után multilateralizmus megerősödése.

Összefoglalás Világgazdaság szerves rendszer. Világgazdaság globalizálódása: világgazdasági viszonyok, folyamatok mind több országra és szereplőre történő kiterjedése + aszimmetrikus interdependenciák és kölcsönös függőség kialakulása). Globalizációt felgyorsító tényezők: információs és kommunikációs technológia, nemzetközi tőkeáramlás és TNC-k, valamint liberális gazdaságpolitika elterjedése. Integráció: összeolvadás, beilleszkedés, a résztvevők különböző területeken való együttműködése és tevékenységük összehangolása. Regionalizmus: gazdasági és kereskedelmi tömörülések kialakulása. Globalizáció kísérőjelensége.

Köszönöm a figyelmet!