A magyar választási rendszer változásai (2010-2014) Bajkó-Sokoray István (bajko-sokoray.blog.hu)

Alapgondolat „A választási rendszerek furcsa eszközök – kamerák és projektorok egyszerre. Képeket rögzítenek, amelyeket részben maguk állítottak elő.” (Maurice Duverger)

Törvényi környezet 1990 - 2010 1949. évi XX. törvény - A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról 1997. évi C. törvény a választási eljárásról 2003. évi XLVII. törvény a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról 2014 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról 2013. évi LXXXVII. törvény az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről

Alkotmány kontra Alaptörvény 1949. évi XX. törvény - A Magyar Köztársaság Alkotmánya Az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások eredményeként módosított polgári alkotmány Az új, demokratikusan választott országgyűlés által jóváhagyva Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Valódi konzultáció és társadalmi vita nélkül A kétharmados többséget birtokló kormánypárti frakciók által elfogadva

A magyar választási rendszer Vegyes szisztéma Két szavazat (Egyéni és Listás) Többségi egyéni körzetek Zárt pártlisták A két szavazat legfelsőbb szinten kapcsolódik (Töredékszavazatok) A listás mandátumok kiosztásánál 5%-os explicit választási küszöb (közös lista esetén 10 és 15%)

A legfontosabb változások 2010-hez képest: A parlament létszámának csökkentése A választási bizottságok átalakítása Kétfordulós helyett egyfordulós rendszer A területi listák megszűnése Jelöltállítási szabályok változása Nagyon fontos változás: a töredékszavazatok rendszere Az egyéni és listás mandátumok arányának változása (!) Alapvetően új kampánytámogatási rendszer

A parlament létszámának csökkentése Az addigi 386-ről 199 főre (+13 nemzet. szószóló) 2010-es törvénymódosítás eredménye Amelyet a 2011-ben elfogadott „Az országgyűlési képviselők választásáról” szóló törvénybe is belefoglaltak Előnye: Kevesebb kiadást jelent a költségvetés számára Hátránya: Több munka jut egy-egy képviselőre, nehezebb a kapcsolattartás a választókerületekkel, választókkal. Kevesebb az ellenzéki politikus.

A választási bizottságok átalakítása Országos Választási Bizottság (OVB) helyett Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Elmaradt parlamenti egyeztetések, nagy arányú kormánytöbbség Két-két pártdelegált a Szavazatszámláló Bizottságokba (SZSZB) Ezáltal sok esetben nagyobb arányú kormánytöbbség (Több rendelkezésre álló pártaktivista, nagyobb erőforrások)

Kétfordulós helyett egyfordulós rendszer Az 1990-től alkalmazott – az egyéni körzetekben folyó versenyre vonatkozó – kétfordulós szisztéma helyett az új rendszer átállt az egyfordulósra. Ennek következménye a – kvázi – abszolút többségi egyéni körzetek helyett a relatív többségi körzetek kialakulása A legfontosabb eredménye: Az ellenzék elveszti összefogási lehetőségét

A területi listák megszűnése 20 területi választókerület (TVK) helyett egy országos lista (D’Hondt módszer) A listás szavazatok, illetve töredékszavazatok közvetlenül a pártok országos listáira kerülnek Ezzel csökkent a pártok helyi mozgósítási képessége, illetve nőtt ezen a téren is a centralizáció Csökkent a pártok helyi demokratikus működése

Országgyűlési egyéni és listás mandátumok területi megoszlása (1990-2010) Megye / Főváros Egyéni körzetek Listás helyek Budapest 32 28 Baranya megye 7 6 Bács-Kiskun megye 10 8 Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye 13 11 Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye 9 Heves megye 5 Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom Nógrád megye 4 Pest megye 16 14 Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összesen: 176 152

Jelöltállítási szabályok változása 1990-2010 2014-? Ajánlószelvényen Minden választó csak egyet Egyéni jelölt állításához 750 Listaállítás lépcsőzetes, felmenő rendszerben Területi listaállításhoz a körzetek legalább ¼-ben, de legalább 2-ben egyéni jelölt Országos listához 7 területi lista volt szükséges Jelölőíven Korlátlan jelölési lehetőség Egyéni jelölt állításához 500 Országos lista állítása egyéni jelöltek alapján Országos listához 27 egyéni körzetben szükséges jelölt, 9 tetszőleges megyében, és Budapesten

A töredékszavazatok változása 2010-ben és azelőtt: töredékszavazatot az a párt kapott, amelynek egyéni jelöltje egy adott körzetben nem szerzett mandátumot (a nem hasznosult szavazatok felkerültek a listára) 2014-től a győztes (!) jelölt is kap töredék-szavazatot, annak függvényében, hogy mennyivel nyerte meg a második helyezetthez képest a körzetet (mínusz egy szavazat)

Az egyéni és listás mandátumok arányának változása Egy megfelelően hangolt vegyes rendszernek az az előnye, hogy egyszerre valósítja meg a választói akaratot és hoz létre stabil többséget. 1990-2010 között 386 fős parlament, 176 egyéni, 210 (152+58) listás mandátum 2014-től 199 fős parlament, 106 egyéni és 93 listás mandátum

Az egyéni és listás mandátumok arányának változása (2.) 2014 előtt: Egyéni 45,6% vs. Listás 54,4% 2014 után: Egyéni 53,3% vs. Listás 46,7% A módosítás eredményeképpen a rendszer közel 10%-kal eltolódott a többségi szisztéma irányába. Ezzel egyértelműen a legerősebb pártnak kedvez.

Az egyéni és listás mandátumok arányának változása (3.)

Az egyéni és listás mandátumok arányának változása (4.)

Az országgyűlési egyéni körzetek számának változása Megyék / Főváros 1990-2010 2014 Budapest 32 18 Baranya megye 7 4 Bács-Kiskun megye 10 6 Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye 13 Csongrád megye Fejér megye 5 Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye 9 Heves megye 3 Jász-Nagykun-Szolnok megye 8 Komárom-Esztergom Nógrád megye 2 Pest megye 16 12 Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összesen: 176 106

Új kampánytámogatási rendszer 2014 előtt „jelképes” kampánytámogatás az induló pártok számára: 176 egyéni jelölt esetén 18.838.000 Ft. Kerekítve 19 millió Ft. 2014-től nagy összegű támogatások: 53 egyéni jelölt állításáig 149,25 millió Ft 54-79 jelölt esetén 298,5 millió Ft 80-105 jelölt esetén 447,75 millió Ft 106 jelölt esetén 597 millió Ft

Új kampánytámogatási rendszer (2.) Országos listák és az egyéni jelöltek alapján kapott támogatás (2014) Országos listák Támogatás összege (Ft) FIDESZ-KDNP 597.000.000 MSZP-EGYÜTT-PM-DK-MLP JOBBIK LEHET MÁS A POLITIKA 597 000.000 SZOCIÁLDEMOKRATÁK M. POLG. PÁRTJA 447.750.000 JÓLÉT ÉS SZABADSÁG DEM. KÖZÖSSÉG SERES MÁRIA SZÖVETSÉGESEI 298.500.000 A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT ÖSSZEFOGÁS PÁRT KÖZÖSSÉG A TÁRSADALMI IGAZ. NP. SPORTOS ÉS EGÉSZSÉGES MAGY. PÁRT 149.250.000 FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT ÚJ DIMENZIÓ PÁRT ÚJ MAGYARORSZÁG PÁRT ZÖLDEK PÁRTJA EGYÜTT 2014 PÁRT MAGYAR MUNKÁSPÁRT Összesen: 5.820.750.000

Új kampánytámogatási rendszer (3.) A 2013. évi LXXXVII. törvény az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről a címével ellentétben nem az átláthatóságot szolgálja. Célja – a többes ajánlás lehetőségével együtt – az indulni szándékozók számának drasztikus növelése. Azért, hogy a szavazatok megoszlásával a kormánypártok könnyebben megszerezhessék az egyéni körzetek mandátumait.

Választási Eredmények 2010 Részvételi arány: 1. forduló – 64,38% 2. forduló - 46,66% Pártok Területi listák Mand. országos listáról egyéni választók. Mand. összesen Mand. arány Szavazat % Fidesz-KDNP 2.706.292 52,7 87 3 172 263 68,14% Fidesz-KDNP-VP - 1 ▲ MSZP 990.428 19,3 28 29 2 59 15,28% Jobbik 855.436 16,7 26 21 47 12,18% LMP 383.876 7,48 5 11 16 4,15% MDF 136.895 2,67 CM 45.863 0,89 Munkáspárt 5.606 0,11 MSZDP 4.117 0,08 ÖP 2.732 0,05 MIÉP 1.286 0,03 Független 0,26% Összesen: 5.132.531 100 146 64 176 386 100%

Választási Eredmények 2014 Részvételi arány: 61,73% Pártok Országos listák Mandátum egyéni választók. Mandátum összesen Mand. arány Szavazat % Fidesz-KDNP  2.264.780  45,04 37 96 133 66,83% MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP  1.290.806  25,67 28 10 38 19,10% Jobbik  1.020.476  20,30 23 - 11,56% LMP  269.414  5,36 5 2,51% Munkáspárt  28.323  0,56 Haza Nem Eladó 23.507 0,47 SMS  22.219  0,44 ZP  18.557  0,37 SZMPP  15.073  0,30 EGYÜTT 2014  14.085  0,28 SEM  12.563  0,25 KTI  10.969  0,22 JESZ  9.925  0,20 Egyéb (5 párt) 27.123 0,54 Összesen: 5.027.820 100 93 106 199 100%

Konklúzió: Az új alaptörvényben, illetve választási eljárásban és szabályokban történt változtatások kisebb vagy nagyobb mértékben, de mind a pártrendszer domináns pártját juttatják előnyhöz. Közvetlenül segítik a mostani kormánypártokat a nagyobb arányú mandátumszerzésben.

(bajko-sokoray.blog.hu) „A szabadság mindig a másképp gondolkodók szabadsága.” (Rosa Luxemburg) Köszönöm a figyelmet! (bajko-sokoray.blog.hu)