Hazai és nemzetközi adat- és indikátorrendszerek Széll Krisztián ELTE PPK Kazinczy utca 23–27. 2016. április 19.

Adatokon alapuló döntéshozatal Adatokon alapuló szakpolitika felértékelődése (Halász 2009, 2010a, 2010b) elszámoltathatóság (közpénzek felhasználása) minőség, eredményesség, hatékonyság → legjobb fejlesztés és legjobb megvalósítás implementáció igénye tudományos módszerek, eszközök fejlődése Adatok ≠ független, objektív tények (Veroszta 2011) eltérő szakmai, módszertani, (szak)politikai, személetbeli, stb. előfeltételek, megközelítések, érdekek többféle módon történő interpretálhatóság Tendenciák az adatokra alapozott oktatáspolitikai döntéshozatal szemléletének széles körű elterjesztésére, a szereplők közötti tapasztalatcsere és együttműködés erősítése, az adatgyűjtések, kutatások, elemzések, hatásvizsgálatok minőségének javítása. Ajánlott irodalom: Educatio folyóirat 2015/III. szám – ADATBŐSÉG http://www.hier.iif.hu/hu/educatio_reszletes.php?id=109

Az adatgyűjtés és adatfelhasználás befolyásoló tényezői 1. Adatgyűjtés, adat-előállítás céljai, módszerei Tanügyigazgatási és költségvetés-tervezési szempontok mellett erőteljesen megjelennek a fejlesztési, kutatási és értékelési szempontok is. Eltérő (szak)politikai, statisztikai és kutatói, elemzői elképzelések, érdekek Fenntartó: törvényesség ellenőrizése Oktatáspolitika: beavatkozási pontok keresése, (hazai és nemzetközi) adatszolgáltatás Statisztikus: módszertanilag megalapozott (megbízható, érvényes, hiteles) adatok előállítása Kutató, elemző: társadalmi-gazdasági összefüggések vizsgálata, nemzetközi összehasonlítások Gyakorlati megvalósítás nehézségei

Az adatgyűjtés és adatfelhasználás befolyásoló tényezői 1I. Adatok szerepének és korlátainak nem kellő ismerete (interpretálás) Adatminőség Indikátorfejlesztési célok, irányok Indikátorok: statisztikai adatok, jelzőszámok Alapvető cél: egyszerűsítés, összehasonlíthatóság, célok, jelenségek és folyamatok nyomon követése Általános elv: azt mérjük, amiben változást akarunk elérni DE: az indikátorok és az indikátorfejlesztések irányai meghatározott szempont-, norma- és érdekrendszer szerint történik!

Az UOE adatgyűjtés Az UNESCO Statisztikai Intézete, az OECD és az Eurostat közös adatgyűjtése Az egyik legfontosabb nemzetközi szintű oktatási célú adatgyűjtés: 1994-től a három szervezet adatgyűjtését egyesítették => éves adatfelvétel az oktatási intézmények tevékenységéről. Elsősorban az oktatási minisztériumok és/vagy a nemzeti statisztikai hivatalok által egyezményes definíciók alapján szolgáltatott közigazgatási forrásokra támaszkodik.

Nemzetközi szervezetek oktatási célú adat- és indikátorfejlesztési tevékenysége Jelentősen befolyásolják a nemzetállamok adatgyűjtési és indikátorfejlesztési rendszerét, tevékenységét, folyamatát OECD: tanácsadó jelleg (de rendkívül meghatározó szerep) EU: célértékek (lásd EU 2020) monitoring rendszer támogatáspolitika

OECD adat- és indikátorfejlesztési tevékenysége: Az INES program Az OECD az Indicators of Education Systems (INES) program keretében fejleszt oktatási indikátorokat (1991-től) 2003-tól egy meghatározott elméleti keret alapján fejlesztett indikátor rendszer (lásd következő dián) Az indikátorfejlesztésben közreműködik az Oktatási Igazgatóság tagállamok szakértőiből álló munkacsoportja (Working Party) és annak két speciális szakértői hálózata NESLI: Network for the Collection and Adjudication of System-Level Descriptive Information on Educational Structures, Policies and Practices LSO: Network on Data Collection and Development on Economic, Labour Market and Social Outcomes of Education).

OECD INES indikátormodellje I. Szintek II. Fókuszterültek Tanulási és oktatási eredmények Az oktatási eredményeket alakító egyéni és oktatáspolitikai tényezők Előzmények, háttér- és keretfeltételek Egyéni szint Egyéni tanulási eredmények és megoszlásuk Egyéni attitűdök, elkötelezettség, tanulási- és tanítási magatartás A tanulók és tanárok háttérjellemzői (pl. szocioökonómiai háttér) Osztályszint Tanítási minőség (tanulócsoportok, programok eredményei szerint) Nevelési, tanulási gyakorlatok, módszerek, osztálytermi környezet, tanulási-tanítási légkör Tanulási- és munkafeltételek (pl. iskola vezetési politikája) Intézményi szint Iskolai szintű eredmények és teljesítmények Az iskola szervezete, környezete, légköre Az oktatási intézmények, szolgáltatók és közösségeik jellemzői (pl. költségvetési források, autonómia) Rendszerszint Az egész oktatási rendszer átfogó eredménye (pl. társadalom iskolai végzettség) Rendszerszintű intézményi keretek, forráselosztások és szakpolitikák Oktatási-, társadalmi-, gazdasági- és demográfiai kontextus (pl. GDP, állampolgári aktivitás) Forrás: Education at a Glance 2015. OECD indicators. Paris: OECD Publishing.

OECD INES indikátormodell harmadik dimenziója Oktatáspolitikai perspektívák és kérdések átível az első két dimenzión szorosan kapcsolódik a minőséghez, annak tartalmi elemeihez Fókuszpontjai oktatási eredmények és ellátások minősége, oktatási eredmények egyenlősége és méltányos oktatási lehetőségek, erőforrás-gazdálkodás megfelelősége, eredményessége, hatásossága és hatékonysága

OECD Indikátorfejlesztések adatforrásai Az OECD a törzsindikátorokhoz elsősorban az UOE adatgyűjtést használja. Nemzetközi felmérések: PISA, TALIS, PIAAC (későbbi szakmai műhely témája – 2016. 04. 26) A Working Party, a NESLI és az LSO állandó és ad hoc felmérései (kérdőívek): adatok és/vagy szakértői-szakpolitikai vélemények gyűjtése Végzettségi arányok közép- és felsőfokon Tanulói mobilitás Értékelések az oktatási rendszerben Diákhitel rendszer Keresetek (végzettség szerint, tanárok, felsőoktatásban oktatók keresetei) Elérhető adatokról, azok mélységéről … Az INES program legfontosabb kiadványa az Education at a Glance (EAG, Körkép az oktatásról) – első kiadvány 1992-ben EAG adatokon alapuló interaktív felület (OECD GPS): http://gpseducation.oecd.org/

Education at a Glance (EAG) témakörei „A” fejezet: Az oktatás eredményessége, a tanulás hatásai „B” fejezet: Az oktatásba fektetett pénzügyi és humán erőforrások „C” fejezet: Hozzáférés, részvétel és továbbhaladás az oktatási rendszerben „D” fejezet: Tanulási környezet (iskolai feltételek, körülmények) Mellékletek (Annex): minden egyes fejezet indikátoraihoz – országonkénti adatforrások, módszertani megjegyzések Elérhető: http://www.oecd.org/edu/education-at-a-glance-19991487.htm

Az Unió adat- és indikátorfejlesztési tevékenysége: az SGIB SGIB (Standing Committee of Indicators and Benchmarks): Indikátor Állandó Munkacsoportot Az Európai Bizottság hozta létre a megfelelő indikátorok fejlesztése érdekében, a Bizottság indikátorfejlesztő munkáját koordinálja Szakértői hálózatként működik az Oktatási Igazgatóság Indikátorok és Elemzések Osztálya mellett Feladatai: javaslattétel konkrét indikátorokra a Tanács által meghatározott területeken (témákban), statisztikai módszertani szempontból véleményezze a javasolt indikátorokat, véleményezze a Bizottság indikátor kiadványainak tervezeteit, megvitassa az alternatív adatforrásokat amelyre a Bizottság az indikátor fejlesztésben támaszkodhat, célértékeket javasoljon és véleményezzen azokon a területeken, amelyeken erre szükség mutatkozik. Az indikátorfejlesztő munka az Indikátor Állandó Munkacsoport megbízásából két helyen folyik: Eurostat: Eurostat adatbázisokra, adatgyűjtésekre épülő indikátorok fejlesztése CRELL (Centre for Research on Education and Lifelong Learning) a közös európai kutatóközpont (Joint Research Centre, JRC) oktatási kutatócsoportja, amelyet az Európai Bizottság a “nyitott koordináció” jegyében elindított jelentős indikátorfejlesztési program keretében hozott létre): elérhető adatforrásokból modellépítéssel fejlesztenek indikátorokat

EU indikátor modellje Nem általában törekszik az oktatási rendszerek állapotának mérésére, hanem az egyes kulcsindikátorokhoz célértékeket (benchmarks) határoz meg. 17 indikátor terület, kettő (korai iskolaelhagyók és felsőfokú végzettséget szerzettek aránya a 30–34 évesek körében) az EU 2020 stratégia célértékei között is szerepel. Monitoring rendszer működtetése, amely indikátorok segítségével figyelemmel kíséri az előrehaladást a közösen elfogadott területeken. A közösen meghatározott oktatáspolitikai célok érdekében elemzi egy-egy tagállam hozzájárulását a közös célok eléréséhez.

Az unió Indikátorfejlesztéseinek adatforrásai UOE adatgyűjtés Az UOE adatgyűjtés törzsanyagát Európai Parlament hagyta jóvá, és az EUROSTAT végrehajtási rendelete alapján az uniós tagállamok számára kötelező módszertan alapján kell szolgáltatni. Eurostat: néhány témában külön is kér oktatáshoz (is) kapcsolódó adatszolgáltatást, pl. Idegennyelv oktatás Munkaerő felmérés (Labour Force Survey, LFS) Vállalkozások szakképzési tevékenységének felmérése (Continuing vocational training survey, CVTS) Felnőttoktatási felvétel (Adult Education Survey, AES) IKT Háztartási Adatfelvétel (ICT Household Survey) Más nemzetközi szervezetek adatai (pl. OECD TALIS, PIAAC) Eurydice oktatási információs hálózat tematikus kiadványai, adatgyűjtései (későbbi szakmai műhely témája – 2016. 04. 26) Education and Training Monitor (Oktatási és Képzési Figyelő): 2012-től indult éves riport a fő indikátorok alapján (http://ec.europa.eu/education/tools/et-monitor_en.htm) Oktatási és képzési interaktív térkép: http://ec.europa.eu/education/dashboard/index_en.htm

Hazai indikátorfejlesztési folyamatok: IMCS Az Oktatási Indikátor Munkacsoport (IMCS) egy félévente ülésező konzultatív szakértői testület, amely támogatja a hazai oktatási adatfejlesztést és mutatófejlesztést, tájékoztató funkciót tölt be a fő hazai adathasználó szervezetek számára a nemzetközi oktatási adatgyűjtés és indikátorfejlesztés vonatkozásában foglalkozik meglévő és fejlesztés alatt álló mutatók kiválasztásával és elbírálásával oktatáspolitikai relevancia, adatminőség és adatbiztonság szempontjából azonosítja azokat a területeket, amelyekre vonatkozóan nincsenek megfelelő indikátorok a hazai adat- és indikátorfejlesztők kölcsönös tájékoztatási és egyeztetési fóruma Szerteágazó témák: Lemorzsolódás (köz- és felsőoktatás) Indikátorfejlesztéssel kapcsolatos uniós projektek véleményezése, nyomon követése Beszámolók nemzetközi (munkacsoport) ülésekről (pl. INES Working Party, SGIB, CERI – OECD Oktatáskutatási és Innovációs Központja) KIR és FIR fejlesztések, ISCED 2011 besorolás KIR és KIR-STAT harmonizáció, stb.

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!