„A régiók kialakulásának jogi és társadalmi előfeltételei, gazdasági szerepük” „nincs olyan régióalkotási lehetőség, amely homogén területeket fog össze, olyan sincs, amely minden vitán felül álló, és olyan sincs, amelyet valamilyen módon ne lehetne megvédeni” Kovács Tibor, Polémia a magyarországi régiókról? Széchényi István Egyetem Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája, Győr 2011. Október 14-15. Szekeres Diána

1957-es Római Szerződés  regionális különbségek mérséklése „Szabályozni kell a túlzsúfolt területek növekedését, és korlátokat kell állítani azoknak, amelyek túl gyorsan fejlődnek; illetve azoknak a térségeknek kell esélyt adni, amelyek ettől lemaradva fejlőnek” (Európai Regionális Charta) 1957-es Római Szerződés  regionális különbségek mérséklése 1964 Gazdasági és Szociális bizottság - feladat  1967 önálló főigazgatóság 1972-es Párizsi Csúcsértekezleten - közösségi eszközök igénybevétele Európai Fejlesztési Alap 1975 - fejlesztések Európai Okmány 1987 -regionális politika 1988 regionális politika reformja Európai Regionális Fejlesztési Alap feladatainak meghatározása+ végrehajtási döntések Régiók Bizottsága- Maastricht 1993

R É G I Ó OK méltányos jövedelem és életkörülmények Gazdasági Szubnacionális szint megerősödése OK méltányos jövedelem és életkörülmények Társadalmi jelenségek Gazdasági növekedés és munkahely- teremtés etnikai alapú mozgalmak C É L EU Regionális politikája regionális érdekek képviselete földrajzilag lehatárolható területi egységek Fejlettségi különbségek mérséklése Egységes régió Országrégió Országokon belüli régiók R É G I Ó

Regionális politika Szubszidiaritás és Decentralizáció „A regionális politika a gazdasági tevékenység befolyásolása és a régiók közötti társadalmi és gazdasági különbségek mérséklése érdekében történő beavatkozást jelent.” Szubszidiaritás és Decentralizáció Partnerség (együttműködés) vertikális és horizontális síkon Programozás Koncentráció és addicionáliás A L A P E L V E K

Regionális politika céljainak meghatározása méltányos jövedelem méltányos életkörülmények Kinek áll érdekében? helyi szint országos szint gazdasági növekedés biztosítása optimális telephely választás kialakítása költségek csökkentése térbeli elosztás és környezetvédelem intézmény és intézkedési kör

Területi folyamatokat befolyásoló tényezők Természeti tényezők Társadalmi tényezők Gazdasági tényezők Közösségi politikák közös versenypolitika közös agrárpolitika környezetvédelmi politika K+F politika Európai Beruházási Bank hitelezése

hierarchizált rendszer Centralizált felülről lefelé irányuló (top-down) hierarchizált rendszer Területfejlesztés Régió-fejlesztés Település hálózat fejlesztés Településfejlesztés Decentralizált „alulról felfelé” irányuló (botton-up) rendszer

Regionális különbségeket meghatározó tényezők fizikai infrastruktúra (közlekedési, távközlési, és az energiahálózatok, továbbá olyan környezeti létesítmények, mint amilyen a szennyvízkérdés, a vízellátás, hulladékgazdálkodás) emberi erőforrások kutatás-fejlesztés és innovációs képesség működő tőke és a régiók viszonya periférikus fekvés szerepe

RÉGIÓ RÉGIÓ fogalma, típusai - gyűjtőfogalom Általános - gyűjtőfogalom - lehatárolható területi egység - valamilyen megkülönböztető szerveződési elv alapján - együttműködés és érdekazonosság területi (földrajzi, gazdasági, tervezési, statisztikai) egység nagyságát (határait) tekintve közvetlenül az országos szint alatt Törvényi Homogén Csomóponti Tervezési/ programozási Típusai (Hagett) Egyjellemzős Többjellemzős „totális” Területi hierarchiák Természetes Mesterséges Önkormányzati

Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques SZINT Régió Tipológia NUTS0 Ország Regionális NUTS1 Supra-régió / Európai közösségi Régiók szintje /(3 – 7 millió lakos) NUTS2 Régió (800 ezer – 3 millió) NUTS3 Sub-régió (800 ezernél kisebb) Lokális NUTS4 Statisztikai Kistérség NUTS5 Település

NUTS-1 NUTS-2 NUTS-3 - terület (km2) 40 910 15 124 2 917 Közigazgatási Jogi Tanszék 2017.10.06. NUTS-1 NUTS-2 NUTS-3 EURÓPAI UNIÓ - terület (km2) 40 910 15 124 2 917 - népesség (1000 fő) 4 802 1 775 342 Magyarország 13 290 4 652 1 435 90 030 10 043 502 11 11

Támogatandó régiótípusok Elmaradott régiók Válságban lévő ipari régiók Vidéki térségek Válságban lévő nagyvárosi régiók Szélsőséges környezeti feltételrendszerrel rendelkező területek

Régiók helyzetfeltárása a fejlesztési programcélok mutatói GDP népesség átlagos évi növekedése termelékenység gazdasági ágazatonként munkanélküliségi ráta beruházások bruttó tőkeállomány nettó tőkeállomány szegénységi küszöb alatt élők aránya

Közigazgatási térszervezés Központi szint Regionális szint? Tartományi szint? Megyei szint? Kistérség szintje? Járás szintje? Városkörnyék szintje? Települési ( községi, városi ) szint

Magyarországi régiók kialakulása és főbb jellemzői Területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény „e) régió: ea) tervezési-statisztikai (nagy) régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység, eb) fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység;”

Az egy főre jutó GDP alakulása régiónként az EU átlagokhoz viszonyítva

Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson történő alakulása régiónként

A régiókban élő népesség aktivitási aránya,%

Az alkalmazásban állók számának változása régiónként, 2000=100,0

A munkanélküliségi ráta alakulása régónként

A regisztrált vállalkozások vállalkozási formánkénti megoszlása, 2007

A társas vállalkozások gazdasági formánkénti megoszlása a régiókban, 2007

Területfejlesztés Magyarországon 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 35/1998. (III. 20.) Ogy. határozat 1998 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 2000 – 2003 Erősödő regionalizmus, út a kohéziós politikairányába 2004 OTK felülvizsgálata 97/2005. (XII: 25.) Ogy. határozat 2005 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 2004 – 2006 I. Nemzeti Fejlesztési Terv-  NFÜ 2007 -2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Országos Területfejlesztési Koncepció

Területfejlesztés eszközrendszere Koordinációs eszközök Mikroökonómiai eszközök Makroökonómiai jellegű eszközök

Területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig – Magyarország, OTK Térségi versenyképesség Területi felzárkózás Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció és regionalizmus

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció térségi versenyképesség fejlesztése területi felzárkózás fenntartható térségfejlődés örökségvédelem területi integrálódás Európába decentralizációt és regionalizmus „Versenyképes Magyarország” „Igazságos Magyarország” „Biztonságos Magyarország”

Regionális politika pénzügyi eszközei – Strukturális Alapok célkitűzései 2007-2013 Konvergencia Az elmaradott régiók fejlődésének és foglalkoztatási helyzetének elősegítése (78%) Versenyképesség A regionális versenyképesség és foglalkoztatás növelése (18%) Együttműködés Európai területi együttműködés, a harmonikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése (4%)

Fejlesztési és stratégiai tervek I. Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007 -2013) III.

ÚMFT operatív programok 2007-2013 ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁS OPERATÍV PROGRAM

Akciótervek Új Széchenyi Terv akciótervei 2011-2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv akciótervei 2009-2010 Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram 2006-2007

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!