Bevezetés a nyelvtudományba 9. A NYELV ÉS AZ AGY Tamm Anne KRE BTK 2015/2016 Őszi szemeszter November 23.

nyelv elsajátítását és ennek a tudásnak a beszédben és beszédértésben Velünk született - agyi struktúrák, idegélettani szerkezetek teszik lehetővé a nyelv elsajátítását és ennek a tudásnak a beszédben és beszédértésben való felhasználását - idegélettani struktúrákon alapulnak azok a lélektani folyamatok is, mint például: az emlékezet különböző válfajai, a figyelem és mások. Ezek a nyelvelsajátításának és a nyelvtudás beszédbeli alkalmazásának feltételei. Anyanyelvünk nyelvtana tehát egyfajta tudásrendszer, amely az agy idegszövetei által képzett szerkezetekben, az agykéreg erre szakosodott területein tárolt. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 315.p.

A nyelvészet és az idegélettan kapcsolata Milyen lehet a beszélők agyában tárolt nyelvtan felépítése? Erre a kérdésre a nyelvészet és az idegélettan (neurológia) együttműködése adhat válaszokat. Az elménkben tárolt nyelvtan belső tudati/agyi állapot. A beszéd és a beszédértés során ezt a tudást közvetítő-kivitelező mechanizmusok, programok használják fel, például: a beszédszerveket mozgató, összehangoló programok, a hallásészlelés mechanizmusai, a gondolkodásnak a nyelvi jelentéseket felhasználó műveletei. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 315.p.

A nyelvészet és az idegélettan együttműködése A nyelvészet és az idegélettan (neurológia) együttműködése célul tűzi ki: az agyunkban/elménkben tárolt nyelvtan a beszédviselkedés közötti kapcsolatok leírását, a nyelvtan alapjául szolgáló anatómia (az idegi struktúrák felépítése) a fiziológia (a beszédben szerepet játszó izomműködések idegélettana) közötti kapcsolatok megállapítását. A nyelv vizsgálata magáról az emberi agyról is sok olyan információt közölhet. Ez nem helyettesíthető az állatok agyának és viselkedésének tanulmányozásával. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 315.p.

Az emberi és állati agy tanulási képessége – speciális tudás: a nyelv  Az állatok idegrendszere számos alapfunkcióját tekintve azonos. A legjelentősebbek ezek közül: a mozgás szabályozása az ingerek feldolgozása. Az emberi agyat minden állati idegrendszertől megkülönbözteti a tanulással elsajátítható, speciális tevékenységek nagy száma. Ennek kiemelkedő példája a nyelv. A nyelvek elsajátítására és használatára mai ismereteink szerint egyedül az emberi agy képes. Ezt számos olyan kísérlet kudarca is alátámasztja, amelyek során más főemlősöket próbáltak a nyelv használatára tanítani. / Lásd: az Állati nyelv – emberi nyelv c. fejezet/ Az emberi agy minőségileg és mennyiségileg is különbözik a többi főemlősökétől. Ennek kijelentése természetesen éppúgy nem a főemlősök képességeinek „lenézése”. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 316.p.

Az emberi és állati agy tanulási képessége – speciális tudás: a nyelv Az emberi agy alapvetően két féltekéből áll. A jobbkezes emberek körülbelül 98 %-ában a bal agyfélteke felelős a nyelvi és beszédfolyamatok szerveződéséért. A szigorúan balkezes emberek körülbelül 80 %-ánál is ugyanez a helyzet. De a szigorúan balkezesek körülbelül 20 %-ánál a jobb agyfélteke szerepe meghatározó a nyelvhasználat szervezésében. 1. ábra. Az agy két féltekéből áll Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 316.p.

Az emberi agy tanulási képessége – speciális tudás: a nyelv Agyunkban/elménkben tárolt nyelv egyedülálló tudás, és független a megismerési képességektől és rendszerektől, amelyekkel kapcsolatban áll. A bizonyítékok például abból adódnak, hogy: a gondolkodási a problémamegoldási és más megismerési képességek tökéletes épségének megmaradása mellett az agy különböző területein jelentkező helyi sérülések sajátos nyelvi károsodásokhoz vezethetnek. Mégpedig nem a teljes nyelvi képesség korlátozódásához, hanem annak is valamely részrendszere sérüléséhez, korlátozódásához, a többi nyelvi funkció épen maradása mellett. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 317.p.

Az emberi agy tanulási képessége – speciális tudás: a nyelv Ha baleset, agyvérzés vagy más betegségek következtében megsérülnek azok az agyi szerkezetek, idegélettani struktúrák, melyek hordozói, tárolói a nyelvtan tudásának és beszédbeli felhasználásának, akkor a hordozott nyelvi tudás (a nyelvtan valamely részrendszere) is megsérülhet. A beszéd és beszédértés tevékenysége korlátozottá vagy akár teljesen lehetetlenné válhat. Ezeket a jelenségeket szerzett (nem velünk született) nyelvi zavaroknak, szakszóval afáziának hívjuk. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 317.p

Az emberi agy tanulási képessége – Broca-terület Hosszú történeti előzménye van annak a felismerésnek, melyet egy francia sebész, Paul Broca boncolási eredmények alapján fogalmazott meg. 1861-ben Broca bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a bal agyfélteke elülső részén, egy kritikus területet érő helyi károsodás, sérülés a beszéd képességének részleges vagy akár teljes elvesztését eredményezi. Ezt a régiót ma Broca-területnek nevezik. Ugyanakkor az agy jobb féltekéjének hasonló területein lévő károsodás nem jár ilyen következményekkel. Borca következtetése: A jobbkezeseknél a beszéd kifejező, kivitelező apparátusa az agy bal homloklebenyének kis területével, a harmadik homloki agytekervény hátsó harmadával van kapcsolatban. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 317.p

Az emberi agy tanulási képessége A beszéd szempontjából legfontosabb agykérgi területek 2. Ábra A nyelv és a beszéd szempontjából legfontosabb agyi területek Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 318.p

Az emberi agy tanulási képessége – Broca elmélete Broca amellett érvelt, hogy az agynak az agytekervények szerinti anatómiája viszonylag állandó. Az agytekervények mint állandó képződmények kapcsolatban vannak egyes pszichológiai működésekkel – ma is sok elemzés alapul ezen a gondolaton. Broca leglényegesebb következtetései ma is elfogadottak. Rámutatott arra, hogy amennyiben a bal homloklebeny harmadik homloki agytekervénye károsodik, például agyvérzés következtében, akkor tipikus nyelvi zavarok keletkeznek: úgynevezett Broca afázia lép fel. Paul Broca azt is kiemelte, hogy a jobbkezes embereknél az afázia kifejezetten a bal agyfélteke károsodásának a következménye. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 317.p

Az emberi agy tanulási képessége – Broca - afázia A Broca-afáziában szenvedő emberek beszédét szókeresési szünetek töredezettség nyelvtani morfémák - esetragok - személy/szám jelek használatának hiánya vagy nyelvtanilag téves alkalmazása nagyon gyakran a szórend zavarai jellemzik. Hallás utáni megértésük általában jó, ha hétköznapi témáról folyik a beszélgetés. A következőkben bemutatjuk egy magyar anyanyelvű Broca - afáziás személy spontán beszédéből. A lejegyzett felvétel 4 perc 39 másodperc időtartamú spontán beszédet tartalmaz. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 318.p

Az emberi agy tanulási képessége – Broca - afázia Vizsgáló: Azt szeretném, ha elmesélné, hogyan betegedett meg? Mindent mondjon el, amire emlékszik a betegségével kapcsolatban.   Vizsgálati személy: Hát a kórházba ment.. mentél.., mentem... Kassán… és a Kassán voltam… hat napot. És nem tudtam semmit. És me.. me.. me.. me.. és nem tudt…, tudtam semmit. És hát holnap Miskolcon élek, és hát… a kórházban élek, és a hat napot voltam és… júniusban… június elején voltam, …és hát nem be..,. Sötét van a…. sötét van... és sötét van. És a.…június.. június elején… az kormány haltam meg… nem… nem hát nem a…. igen a kórházban… hát nem tudom… a kórházban akkor… hát jaj… júniusban élek …és szeptember 9-én cén.. főorvossal megbeszéled …és akkor szeptember elsején volt… nem tudom a…. Volt hát…. jaj okos voltam, és....  Vizsgáló: Milyen volt?  Vizsgálati személy: ....okos voltam…. hát nem tudom… hát nem okos, hát… nem okoskodásom. És.. és… hát akkor a kilencedikén kollégiumban… a Tamás és a Xénia.  Vizsgáló: Ők a gyerekei? Vizsgálati személy: Igen. Tamással besz…. a megbeszéltem és…. annyi. Ő nem tudom a ......... jaj, szombaton, pénteken, szombaton, vasárnap… Paula… voltom otthon és szeretnek. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 319.p

Az emberi agy tanulási képessége – Wernicke - afázia Vannak olyan afáziás esetek is, ahol a bal agyfélteke más helyén lévő károsodás figyelhető meg, mint amelyet Broca leírt. 1874-ben Carl Wernicke, egy neuropszichiátriára szakosodott német orvos mutatott rá, hogy az afáziás tünetcsoportoknak több altípusa van. Ezek az agy különböző területeinek a károsodásától függnek. A zavartalan nyelvi tevékenység tehát több, különböző agyterület együttes működését igényli. Wernicke betegei, a Broca afáziához képest, egészen eltérő nyelvi zavarokat mutattak: a betegek beszéde folyamatos, az egyes beszédhangok produkciója és a hanglejtés (intonáció) is jó, de ez a folyamatos beszéd nem értelmes, olykor “halandzsára” emlékeztet. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 319.p

Az emberi agy tanulási képessége – Wernicke - afázia A hibákat nem a hangok produkciójában, hanem ezek kiválasztásában követik el. Egy adott szó helyett egy ezzel rímelőt (vagy hangzásában hasonlót), vagy pedig vele jelentéskapcsolatban lévőt mondanak. Időnként a betegek olyan szavakat is mondanak, melyek hangalakja hasonlít ugyan létező szavakéhoz, de valójában nem léteznek. Vagyis nem létező „szavakat”, ún. neologizmusokat produkálnak. Ma ezeket a betegeket Wernicke-afáziásoknak nevezik. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 319.p

Az emberi agy tanulási képessége – Wernicke - afázia Részletet egy magyar anyanyelvű Wernicke-afáziás spontán beszédéből. A lejegyzett felvétel időtartama pontosan 4 perc 42 másodperc, majdnem teljesen azonos időtartamú az előbbi, Broca-afáziás vizsgálati személy lejegyzett beszédével. A beteg előtt az alábbi rajz van, amely egy állapotfelmérő teszt része: Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 320.p

Az emberi agy tanulási képessége – Wernicke - afázia Vizsgáló: Mutatok egy képet, és mondja el, hogy mit lát rajta. Jó? Érti?  Vizsgálati személy: Tehát fogok kapni valamit magától , mikor szépen kész jó vitéznek lángó.  Vizsgáló: Itt a kép erről beszéljen..  Vizsgálati személy: Ezt kell mondani, hogy mit értettem jól. Igen. Ezt magamnál szépen el kell mondani?   Vizsgáló: Igen   Vizsgálati személy: Jó. Hát akkor akkor, legelőször is egyszer meg kell tudni, hogy egyszer hol voltam, kit láttam, azokat láttam, hogy kik voltak? És hol láttak? Kivel voltam? És kikkel voltam? Hát akkor mindegy, hogy kérdem ugye? Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 320.p ( A következő 2 dia is.)  

Az emberi agy tanulási képessége – Wernicke - afázia  Vizsgáló: Mindegy.  Vizsgálati személy: Hát akkor ez a férfi ticsad ember, ja nem jól mondom sajnos, tehát ez egy, mindegy hogy kerek ugye, hol keltem, tehát akkor ez kátolt egy ilyen nyármagastalányban, nem jól mondom, jázonkocsi hogy mondják? Vizsgáló: Sárkány. Vizsgálati személy: Jó, hát akkor, hogy is mondják kárcsöny igen, ezt kell kimondani.  Vizsgáló: Sárkány. Vizsgálati személy: Ez vot egy firfa, firfa vagy forfa vocsakba.... Vizsgáló: Férfi. Vizsgálati személy: Igen ez együtt volt egy drágerva utcába, ez a baj amikor itt szípen ki kell fejezni, hogy én voltam neki a vorfi, nem tom kimondani neki szépen úgy látszik, de tudom, ő kecsé, nem ez a gyávré, nem, nem jól mondom.  

Az emberi agy tanulási képessége – Wernicke - afázia   Az emberi agy tanulási képessége – Wernicke - afázia   Vizsgáló: Mondom, figyeljen csak! Sárkány. Vizsgálati személy: Ja sárkány, ez egy sárkány kocsat láttam egy kollany férfivel együtt, és egy firfol gyaludával együtt,és láttam férfi az ilot evenyt, hát én nem tudom keztet kimondani. Akkor mé tán haza köle vlot egy fiatalember, egy fiatal férfi, aki setcet a gányban és egy vége mondjam tovább, hogy volt? Hajjós hajjós utcába, nem egy gyáf ugy kell mondani ami szép, szépen kell kimondani, hogy nekem, hogy a nyár nyári hogy valami szépen snyála mondja hogy, fát fát nem tyenni hejő jejöj,. na, hogy mondjam nyári vécsébe, folyóba? Hogy jól ki kimondani szevedet az… Vizsgáló: Vitorlás. Vizsgálati személy: Igen de, ezt nekem ki kén fejezni előre igaz? Hogy én voltam egy ilyen nyerős nyárfi utcába, nem nyírfa, nyárról…. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 321.p ( A következő 2 dia is.)

Az emberi agy tanulási képessége – Wernicke - afázia Vizsgáló: Nyári. Vizsgálati személy: Nyárról hogy mondják....folyó ételbe nem jól mondom ki, hogy nem jól tuttom, jól tudom, hogy hol van ez a fiú férfi, és tudom, hogy hol gázlik és hol csinált itt és meretén ment egyedül.. Vizsgáló: Segítség, ha azt mondom, hogy ez egy vitorlás? Vizsgálati személy: Igen ezt mind, ezt mind tudom, hogy benne vagyok, de szépen valahogy szépen ki eh.., tudom hogy ez megvan, de mégis szeretném szépen kifollyatni, elvennyesni magának marrany, nem itt a.. Valahogy ki, jól ki.., valamit ki fejezni nekem szépen, é most el, amik voltak, akko ő... Szóval nem csináltam jól szépen, és azt se, hogy itt van a fiatalemb fia  

Az emberi agy tanulási képessége – Wernicke - afázia Vizsgáló: Nagyon jó! Vizsgálati személy: fiatalember most féjjel helyezte a trónokba, most át helyezi úgy látom valamit a.. a.. csánithoz oda, jól kimondani, szépen és ő még nyársazik magának, itt a fehér gornyo gornyo, kimondani szépen,hogy kor kornyofi ült, egy fajaváza fiatal ember, ami ő még énszerintem úgy nézem, hogy ő még csotolta is egy.. egy ilyen jányit férfi madárolt, amit ott valamit kérdezett most, magyarul madárnak a fényi hát én legalábbis úgy nézem persze, hogy ő itt most elmaradott fiatalember, ez a fiatalember, és csinált magának mégegy.. egy nem jónaucinak mondta a nyárnak venyezőt ez a fiatalember, és ki nyerte magának, tehát a pojának elpányázta ezt, megkányázta ezt, lehet.  

Az emberi agy tanulási képessége – Wernicke terület Wernicke szerint (az azóta Wernicke-területnek nevezett) első halántéki agytekervény normális működésekor a szavak hangformáját tárolja. A Wernicke-terület a Broca-mezőnél jóval hátrább, a központi hallóidegpálya közvetlen közelében fekszik. Ezért a Wernicke területről azt feltételezik, hogy alapvető funkciója a hangzó beszéd megértésében való közreműködés. A homloklebenyi Broca-mező pedig a beszédprodukció kivitelezőapparátusát irányítja. Tekintsük ennek a két agykérgi területnek az elhelyezkedését: Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 322.p ( A következő dia is.)

Az emberi agy tanulási képessége – Wernicke terület 4. ábra. A Broca- és a Wernicke-terület elhelyezkedése. A Wernicke-területen látható vonal a halánték- és a fali lebeny találkozását ábrázolja.  

Az emberi agy tanulási képessége – vezetéses afázia Wernicke feltételezte, hogy az egészséges nyelvi produkció folyamán a két agyterület együttműködik úgy, hogy a hátrébb lévőből (Wernicke-mezőtől) információ áramlik az elülsőbe (a Broca-mezőhöz). Ezért nem csak a központok sérülése kapcsán alakulhat ki afázia, hanem az összekötő idegpályák sérülése nyomán is. A modell megjósol egy harmadik típusú afáziát, amit a Broca- és a Wernicke- területet összekötő idegpálya sérülése okoz: ez a vezetéses (kondukciós) afázia. Ebben a Wernicke-mező károsodásakor tapasztalható, kifejezésbeli zavarok figyelhetők meg. A halló területről a mozgató (motoros) területre történő információáramlás megszakad. A beszédmegértő képesség zavartalan, mert a hangalakokat tároló terület érintetlen. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 322.p

Az emberi agy tanulási képessége – Broca és Wernicke eredményei Broca és Wernicke eredményei sok tekintetben a mai napig elfogadottak. Számos vonatkozásuk viszont a mai napig viták tárgyát képezi. Broca rámutatott a bal agyfélteke nyelvi elsőbbségére, ma már azonban tudjuk azt is, hogy a jobb agyféltekének is lehet szerepe bizonyos nyelvi funkciókban. Például: a konkrét dolgokat jelentő nevek megértésében bizonyos hanglejtési minták felismerésében, melyek során a jobb agyfélteke együttműködik a bal agyféltekével. Adott agyterület sérülése egyénenként eltérő nyelvi zavarokat okozhat. Hasonló vagy azonos nyelvi zavar különböző agyterületek sérülésekor is előállhat. A Broca- és a Wernicke-afázián kívül még számos más afáziatípust leírtak, a nyelvi zavar jellegzetes tünetei és a sérült agyterület elhelyezkedése alapján. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 322-323.p

Az emberi agy tanulási képessége – különböző afáziák sajátosságai A különböző agyterületek sérülései különböző típusú nyelvi korlátozottsággal járnak. A nyelvvel kapcsolatban álló agyterületek egyre pontosabban feltérképezhetőkké váltak. Afáziák típusai: 1./ a betegek képesek beszédet produkálni, viszont nem értik meg mások beszédét, és fordítva. Ebben az esetben az afázia a beszédet produkáló műveleteket károsítja. 2./ mások beszédének megértése, lényegében ép, jó, viszont a beteg képtelen a nyelvtanilag helyes beszéd produkálására. Az afázia a beszédet feldolgozó, megértő műveleteket érinti. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 323.p

Az emberi agy tanulási képessége – különböző afáziák sajátosságai Az agysérülés tehát olyan is lehet, hogy következményei nem közvetlenül a nyelvtannak a tudását érintik. A nyelvtani szabályok tárolása önmagában sértetlen maradhat, miközben az őket beszédre, illetve beszédértésre alkalmazó műveletek károsodnak az ezeket hordozó agykérgi területek, idegpályák sérülései miatt. Lehetséges olyan afázia is, mely magának az agyban tárolt nyelvtani tudásnak a sérülését, sőt elvesztését okozza. Ez természetesen mind a beszédprodukcióban, mind pedig a beszéd értésében drámaian megmutatkozik.   Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 323.p

Az emberi agy tanulási képessége Afáziás nyelvtan elemzéséből levonható nyelvtani következtetések Az agy különböző területeit ért sérülések nyelvtani következményei értékes információkat nyújthatnak az agyban tárolt nyelvtan szerkezetéről is. A nyelvtan szempontjából fontos agyi területek sérülései gyakran a nyelvtan valamely részrendszerének korlátozódását okozzák: egyik összetevője szabálytípusa korlátozódhat, megsemmisülhet Egy másik összetevője, egy másik szabálytípusa épen marad, működik. Például az agy baloldali homloklebenye egyes részeinek sérülése után előfordulhat: a mondattani szabályok károsodnak, DE a hangtani szabályok épek maradnak. Fordított eset is lehetséges, amit a Wernicke afázia esetében lehet tapasztalni. Ekkor viszonylag épek a mondattani és szórendi szabályok, de rossz, sérült a szavak hangalakjának és jelentésének összekapcsolása. A betegek ebben az esetben rengeteg neologizmust, nem létező szót használnak, ám azokat gyakran megfelelően ragozva. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 324.p

Az emberi agy tanulási képessége Afáziás nyelvtan elemzéséből levonható nyelvtani következtetések A sérült nyelvtan alapján produkált beszédnek és beszédértésnek az elemzésén keresztül mintegy beleláthatunk a nyelvtanunk szerkezetébe. Külön-külön tanulmányozhatjuk a sérült és az ép nyelvtani szabályt vagy részrendszert. A sérült rendszerből azonban visszakövetkeztethetünk az egészségesre. A Broca-afáziás beszédében a tartalmas szavak hangalakjának és jelentésének összekapcsolása ugyan nem hibátlan, de önmagában nem annyira károsodott, mint a Wernicke afáziás esetében láttuk. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 324.p

Az emberi agy tanulási képessége - agrammatikus beszéd A szavak és szerkezetek ragozásai, mondattá történő szerkesztésük komolyan sérült. Sok helyen a szavakról hiányzik a rag vagy jel, Más helyeken pedig rossz, téves ragokat és személy/szám jeleket mond a beteg. Ezért a beszéde sok mondattani és alaktani szabályt megsért, vagy egyáltalán nem is alkalmaz. A nyelvtani szabályok széles körét rendszeresen megsértő beszédet szakszóval agrammatikus beszédnek nevezik. Az agrammatikus beszéd gyakran lassú tempójú, nem folyamatos, HANEM akadozó, töredezett, meg-megszakadó. Ez valószínűleg a mondatszerkezetek felépítésének akadályozottságával magyarázható. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 324.p

Az emberi agy tanulási képessége - agrammatikus beszéd Az agrammatikus afázia nem egyetlen nyelvi zavart jelent, hanem a nyelv mondattani és alaktani eszköztárainak, azok részrendszereinek korlátozott elérhetőségét, alkalmazhatatlanságát. A tünetek betegekként igen változatosak lehetnek. Ennek illusztrálására bemutatunk néhány példát olyan tesztekből, melyekben Broca afáziás vizsgálati személyeket arra kérték: egyszerűen ismételje meg a hallott mondatot, ám az ismétlések nyelvtani hibákat tartalmaznak. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 324.p

Az emberi agy tanulási képessége - agrammatikus beszéd A) Ugyanazon esetragnak több szóhoz történő csatolása Vizsgáló: Gergő figyelt a tanárra, és nem Pisti. Vizsgálati személy: Gergőre figyelt a.. az iskolára,.. a tanárra.   Vizsgáló: A bácsi a nénivel, a fiú meg a lánnyal sétált. Vizsgálati személy: A bácsi a nénivel, a fiúval meg a bácsival.. avval mentél vagy azt figyelted. Hát a gyerekkel ment el. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 324.p

Az emberi agy tanulási képessége - agrammatikus beszéd B) Az esetragok elhagyása, hibás igei toldalékolás Vizsgáló: Megjavítottam az autómat, de újra elromlott. Vizsgálati személy: Autó, autó szokott csinálni, maga. Meg szokott csinálni, hogy akkor… A vizsgálati személy spontán beszéde a névmások személyének/számának hibás kiválasztásait és az ige agrammatikus kihagyásait mutatja. Részlet a spontán beszédből: Vizsgáló: Mikor engedik haza a kórházból? Vizsgálati személy: Még nem tudni, De azér otthon azér csak jobb lesz azér, mer nem nem egymaga leszek, És akkor legalább ottan míg beszélek beszél még jobban leszek mint én igaz? (úgy érti: „még jobban leszek, mint ahogy most vagyok én ” ) Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 325.p

Az emberi agy tanulási képessége - agrammatikus beszéd C) A megértés és a produkció szétválása: hangalak helyett jelentés A mondatismétlési tesztek során általános tapasztalat : az afáziások nagy többsége nem „papagájként” ismétel arra törekszik, hogy megértse a hallott mondat jelentését, ezt az emlékezetében tárolja olyan választ adjon, melyben a tárolt jelentést a hallott mondatéhoz lehető legközelebb álló hangalakban próbálják kifejezni. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 325.p

Az emberi agy tanulási képessége - agrammatikus beszéd A vizsgálati személy: K., 64 éves, jobbkezes férfi, halántéklebeny- és falilebeny- sérülés miatt afáziás. Válaszában azt „ismétli”, amit nem is hallott, de ami a célmondat interpretációjának része: dőlt betűvel jelölve (V: vizsgáló, P. páciens): V: kérem, ismételje meg, amit hall. P: Jó. V: Mari tegnap moziba ment, ma pedig színházba. P: Fog menni…   Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 325.p

Az emberi agy tanulási képessége - agrammatikus beszéd A sorozatokba rendezett egységekre történő visszaemlékezést vizsgáló kísérletek tapasztalata a lineáris sorozatokban a „végére emlékezés” jelensége: Legjobban a sor vége tartható meg, majd a sor eleje és csak ezután a közepe. Ám a mondatok megismétlésekor nem pusztán rendezett szósorokat, hanem az ezek mögötti, hierarchikus szerkezeteket kell megismételni. Az afáziás vizsgálati személyek nyelvi emlékezőképességének korlátozottságára utal az, hogy nagyon gyakran az ingermondat végéről kezdve próbálnak ismételni. A fenti vizsgálati személy válasza azt is mutatja, hogy a mondat vége nem a hallott hangalak végét, hanem a mondat jelentésének az utolsó összetevőjét jelenti számára. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 325-326p

Az emberi agy tanulási képessége - agrammatikus beszéd Érdekes módon nem az utoljára hallott szavakat, hanem a jelentéssel bíró utolsó összetevőt említi, bár ennek egyáltalán nem volt hangalakja a célmondatban: fog menni.. Tehát a célmondat jelentésének az utolsó összetevőjét fejezi ki a válaszában. Persze, ahhoz, hogy ezt megtehesse, szükséges volt a fog menni kifejezést megelőző, hangalakokkal bíró részek jelentésének a feldolgozása is, miközben ezeket már nem volt képes megismételni. A mondat feldolgozásában, megértésében kevésbé, a mondat tényleges produkciójában erősebben volt korlátozott. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 326p

Az emberi agy tanulási képessége – agrammatizmus elemzése Az agrammatizmusként emlegetett afáziás zavar különös jelentőséggel bír nemcsak a sérült, hanem az egészséges nyelv természetének megértése szempontjából is. A Broca-afáziás beteg mondatai annak ellenére agrammatikusak, hogy a beteg láthatóan tudatában van az általa elmondani szándékozott jelentésnek. Azt is tudja, hogy valamilyen nyelvi betegség érte, valamitől „elfelejtette” a nyelv egyes részeit. Különösen sérülékenyek a nyelvtani viszonyokat jelölő morfémák beszédben és olvasásban. Agysérülés miatti súlyos olvasászavarban (diszlexiában) szenvedő, angol anyanyelvű személy számos hibát vétett a világ tárgyait jelentő, tartalmas szavak olvasásakor. A hibák abban álltak, hogy nem a látott szót olvasta ki, hanem egy másikat, amely ugyanabba a jelentésosztályba tartozott, mint a kiolvasandó. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 326p (A következő dia is)

Az emberi agy tanulási képessége – agrammatizmus elemzése Például: bean ’bab’ helyett soup-ot ’leves’, hour ’óra’ helyett time-ot ’idő’, hymn ’himnusz’ helyett bible-t ’Biblia’ olvasott. Képtelen volt akár egyet is kiolvasni azok közül a szavak közül, melyek valamilyen nyelvtani viszonyt jelöltek és nem a világ dolgait. Ez akkor is így volt, amikor a nyelvtani viszonyt jelölő szó hangalalakja megegyezett tartalmas szavakéval. Nem tudta kiolvasni a következőket: been a létige egy változata, hangalakja megegyezik a fenti fenti bean ’bab’ szóéval our birtokos névmás, hangalakja közeláll az hour-hoz , him személyes névmás, hangalakja közeláll az hymn-hez.

Az emberi agy tanulási képessége – agrammatizmus elemzése Amikor nyelvtani viszonyt jelölő szó kiolvasására kérték, a válasza minden alkalommal "nem tudom" volt. Amikor a would (segédige) szót mutatták, azt válaszolta, „utálom az ilyen rövid szavakat”, pedig előzőleg már helyesen elolvasta a még rövidebb, és ugyanúgy hangzó wood ’erdő’ szót. Úgy tűnik, a vizsgálati személy egyfajta öntudatlan belső tudással rendelkezik a világ dolgait jelölő szavak és a nyelvtani viszonyokat jelölő szavak közti különbségről. DE nem tudja használni a nyelvi szótárnak azon részét, amely a nyelvtani viszonyokat jelölő szavakat tartalmazza. VISZONT képes volt elolvasni azokat a tartalmas szavakat, melyek a világ dolgait jelölik. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 327. p

Az emberi agy tanulási képessége – agrammatizmus elemzése A természetes nyelvek szótárai alapvetően két szóosztályt tartalmaznak. Az egyik, a világ dolgait jelölő, tartalmas szavaknak bővíthető terjedelmű osztálya: a nyitott szóosztály A másik, amely a nyelvtani viszonyokat jelölő egységeknek az osztálya; a zárt szóosztály Ide tartoznak : esetragok, személy/szám toldalékok, elöljárók, névelők, névmások, kötőszók, stb. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 327. p

Az emberi agy tanulási képessége – agrammatizmus elemzése A Broca-afázia nyelvi tüneteit úgy is definiálják, mint a zárt szóosztályú elemek elérhetőségének a sérülését. A spontán beszéd töredezettsége és agrammatikussága összefüggésbe hozható ilyen korlátozottsággal. Adott nyelvben a zárt szóosztályú morfémák készlete egy szerkezetelemző szerkezetépítő rendszer elemeit, egységeit adhatják. A zárt szóosztályhoz tartozó morfémák jelölik a szerkezetek határait. Jelzik a főnévi szerkezet kezdetét és végét, a fő- és alárendelt mondatok megkülönböztetését és határaikat, stb. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 327. p (Következő dia is)

Az emberi agy tanulási képessége – agrammatizmus elemzése Egy, a halántéki lebeny, a fali lebeny és a nyakszirti lebeny érintkező területeit érintő kiterjedt agyi érelzáródás következtében súlyos olvasászavarban (diszlexiában) szenvedő magyar anyanyelvű beteg olyan hibákat vétett a szavak olvasásakor, melyek mutatják, hogy nyelvi szótárában a zárt szóosztályhoz tartozó egységek nem voltak elérhetőek, csak a nyílt szóosztályok tagjai. Lényegében nem tudta használni a szótárnak azt a részét, amely a nyelvtani morfémákat tartalmazza. Amikor kártyákra írt szavak elolvasására kérték, a tartalmas szavakról gyakran elhagyta a ragokat, jeleket. Amikor a nyelvtani toldalékok kiolvasására kérték, akkor helyettük tartalmas szavakat olvasott ki.  

Az emberi agy tanulási képessége – agrammatizmus elemzése   Néhány példa (A „célszó” volt a kártyán, a „kiolvasott szó” a vizsgálati személy válasza): Ragozott, tartalmas szavaknál : célszó  kiolvasott szó kocsiért  kocsi orvosnak  orvos Lacinak  László Erzsinek  Böbe.. .Erzsi állítólag  áll fiaid  fiú Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 328. p (Következő 3 dia is)

célszó  kiolvasott szó Az emberi agy tanulási képessége – agrammatizmus elemzése Ragozott, tartalmas szavaknál : célszó  kiolvasott szó nyaranta  nyár telente  tél székhez  székely… szekér, szekérbe ötször  öt tanult  tanuló átszalad  szakadék balul  bal váll elrepülök  repülő

Az emberi agy tanulási képessége – agrammatizmus elemzése Zárt szóosztály olvasása nyílt szóosztályra helyettesítéssel: célszó  kiolvasott szó -on  otthon -ba  arra -ben  bent -nál  már -tól  ól -hoz  ház -hez  kihez -kor  kör -ul  tulajdon  

Az emberi agy tanulási képessége – agrammatizmus elemzése Feltételezhető, hogy a nyílt és zárt szóosztálybeli szavak két különböző „alszótárban” tárolódnak. A két „alszótár” valószínűleg eltérő idegpályákon érhető el, miközben egymáshoz pontosan időzítve kell őket „behívni” a nyelvi emlékezetébe a mondatprodukció és feldolgozás során. Az afáziában a két szóosztály elérhetőségének a szükséges időzítettsége, egyidejűsége is korlátozódhat, sérülhet.   Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 328. p (A következő 2 dia is)

Az emberi agy tanulási képessége – afáziás nyelvi zavarok Az afáziás nyelvi zavarok jellegzetes esete: Részrendszeren belül a vizsgálati személyek csakis az általánosabb érvényű szabályokat alkalmazzák. A speciális, ritka esetekre vonatkozó szabályokat már nem, helyettük is – hibásan – az általános szabályt próbálják alkalmazni. Egy tesztsorozatban arra kértek két magyar anyanyelvű Broca-afáziást egyes számú szavakat mondjanak többes számban és fordítva, többes számú szavakat mondjanak egyes számban, egyes főneveket lássanak el melléknévképzőkkel. Az elkövetett hibák osztályai nagyon jellegzetesek voltak.

Az emberi agy tanulási képessége – afáziás nyelvi zavarok Az afáziások olyan tövekkel kapcsolatban hibáztak, melyekre a szűk érvényességi körű, speciális alaktani szabályok vonatkoztak. A hiba forrása az volt, hogy a betegek tévesen az általános alaktani szabályokat alkalmazták, a kivételes alaktani szabály helyett. Az alábbi példákban az „inger” oszlop mutatja a toldalékolandó szót. A „hiba” oszlop példákat tartalmaz az afáziások által adott, hibás válaszokból. A „helyes” oszlop pedig az afáziások által elkerült, de itt szükséges, szűkebb érvényességi körű szabály eredményét mutatja, ha a szabályt helyesen alkalmazták volna:

Az emberi agy tanulási képessége – afáziás nyelvi zavarok Hibatípus: inger: hiba: helyes: többesszámra kazal kazalak kazlak váltás nyereg nyeregek nyergek --------------------------------------------------------------------------------- egyesszámra szélmalmok szélmalm szélmalom váltás körmök körm köröm -------------------------------------------------------------------------------- melléknév tó tós tavas hibás képzése mazsola mazsolas mazsolás Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 329. p

Az emberi agy tanulási képessége – afáziás nyelvi zavarok A vizsgálati személyek a többesszámra váltásnál nem végezték el a tőbelseji magánhangzó kihagyását. Az egyesszámra váltáskor fordított irányban követtek el hasonló hibát. A melléknév képzésekor tévesen állapították meg a töveket. A hibák az általánosabb szabályok mintáját követették. Például a többesszámra váltás esetében az általános szabály ilyesfajta tő+toldalék kapcsolatot kíván, mint például: a könyv  könyv+ek, Az egyesszámra váltás esetében az általános szabály szerinti tő+toldalék kapcsolatra példa: telefon+ok  telefon. A melléknév képzésénél az általános szabály szerinti toldalékolás: autó  autó+s, telefon  telefon+os . Ha meggondoljuk, a fenti táblázatba foglalt hibás válaszok éppen a tő + toldalék összekapcsolásainak általános mintáját követték, azt hibásan alkalmazva a speciálisabb szabályt kívánó alakokra. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 329. p

Az emberi agy tanulási képessége – afáziás nyelvi zavarok Az afáziás beszédnek jellegzetessége lehet a beszédhangok (fonémák) sorrendbe szervezésének a szabályosoktól eltérő volta. Ezeket a hibákat parafáziáknak is nevezik. Jellegzetességük, hogy egy hangtípus helyén egy másik hangtípus jelenik meg: ez lehet helyettesítés törlődhet egy beszédhang, illetve betoldódik egy beszédhang. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 329. p

Az emberi agy tanulási képessége – afáziás nyelvi zavarok Helyettesítés: cs → s: csavar → savar n → t: helyesnek tartja →helyestek tartja g → k + o → e fogkefe→ fokofo v → f + i→ ű + ő→ é távfűtés →táffitős Törlés: l →0 szalámit → saámit o → 0 sok dolog volt → sok dolg volt l → 0 alján → aán Betoldás: 0 → g beledolgoztam magamat → belgedolgoztam magamat 0 → sz áttanulmányoztam → áttanulmásznyosztam  Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 329-330. p

Az emberi agy tanulási képessége – afáziás nyelvi zavarok A beszédhang-helyettesítések, a betoldások és a törlések függetlenek is lehetnek a hangtani környezettől. Például: a Milyen színű a hó? kérdésre úgy válaszol az afáziás személy, a hó színe: kiros, akkor a p → k helyettesítés környezetfüggetlen, mert nincs olyan elem a környezetben, amely kiválthatta volna a p → k helyettesítést.  Gyakori azonban, hogy a környezet hatása tetten érhető a hangtípus tévesztésben: ( az ilyen hatást jelezzük aláhúzásokkal): mind a ketten → mindan ketten; hasznos lesz → haszlos lesz; menet közbe → menet tözbe.   Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 330. p

Az emberi agy tanulási képessége – agrammatikus beszéd Az agrammatikus beszéd nem egyetlen korlátozottsági esetet jelent, hanem a nyelv mondattani és alaktani eszköztárainak, illetve azok valamely részrendszerének korlátozott elérhetőségét, alkalmazhatatlanságát. A mondatok megértésének zavarai is mutathatnak agrammatikus tüneteket. Ez azt jelenti, hogy az afáziás nem képes jól felhasználni a mondattani és alaktani információkat a mondat szerkezetének és jelentésének megértésében. Az agrammatikus tünetekkel rendelkező betegeknek nehézségei különösen akkor tapasztalhatóak, amikor a megértendő mondatok „megfordíthatóak”. Valamely mondat akkor tekinthető megfordíthatónak, ha azután, hogy az [+élő] jegyű, főnévi szerkezeteket felcseréljük benne, még mindig értelmes marad. A tigris kergeti az oroszlánt mondat megfordítható: Az oroszlán kergeti a tigrist. A kutya rágja a csontot nem megfordítható: ?/ a csont rágja a kutyát   Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 330. p

Az emberi agy tanulási képessége – agrammatikus beszéd A megfordítható mondatok értéséhez fel kell tudni dolgozni azokat az alaktani és mondattani információkat (szórend, esetrag), melyek megjelölik az aktív cselekvőt és azt, akit érint a cselekvés, vagyis hogy „ki kerget kit”. Az agrammatikus afáziások azokban a tesztekben, ahol a helyes válasz megadása a megfordítható mondatok értelmezésén alapszik, lényegesen több hibát követnek el, mint ott, ahol nem megfordítható mondatok értelmezésére van szükség. Ha eléjük helyezett képek sorozatából ki kell választaniuk, melyik ábrázolja azt, hogy az oroszlán kergeti a tigrist ( majd melyik azt, hogy a tigris kergeti az oroszlánt), akkor sokkal többször választanak ki hibásan képeket, mint amikor egy sorozatból azt a képet kell kiválasztaniuk, melyen az látható, hogy a kutya rágja a csontot.  Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 330-331. p

Az agysérülés helyének , kiterjedésének vizsgálata Az agysérülés helye, kiterjedése ma már „láthatóvá” tehető a számítógépes eszközökkel és programokkal elkészíthető rétegképek, “térképezések” segítségével. A vérbe juttatott izotóp anyagok nyomon követése révén, pozitron emissziós tomográf (PET) vizsgálatokkal vagy a számítógépes agytérképezési (komputer tomográfiás: CT) felvételekkel. Az alábbi CT felvétel Broca-afáziát okozó agyi katasztrófát mutat. A felvétel balszélén látható, világosabb foltalakzat mutatta agysérülés a baloldali agyféltekében a Broca-mezőt, valamint a mögötte és a fölötte levő területeket, a baloldali homloklebeny és a motoros (mozgató) kéreg területeit is érinti: Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 331. p(Következő dia is)

Az agysérülés helyének , kiterjedésének vizsgálata Számítógépes agytérképezési felvétel Broca afáziát okozó sérülésről orr

Az agysérülés helyének , kiterjedésének vizsgálata Az alábbi számítógépes agytérképezési felvétel Wernicke afáziás vizsgálati személy agyáról készült. A felvétel balszélén látható, sötétebb folt-alakzat mutatta, nagykiterjedésű agysérülés a baloldali halánték lebeny és fali lebeny egyes területein található: Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 331.

Az agysérülés helyének , kiterjedésének vizsgálata Számítógépes agytérképezési felvétel Wernicke afáziát okozó sérülésről orr

Az agysérülés helyének , kiterjedésének vizsgálata A klinikai tapasztalatok azt is mutatják, hogy adott agyi sérülés egyénenként eltérő nyelvi zavarokat okozhat és a nyelvi funkciókért felelős agyterületek közti térbeli viszonyok egyénenként különbözőek lehetnek. A magnetoencefalográfiás (az agy működése során jelentkező elektromágneses térváltozásokat mérő) vizsgálatok például azt mutatják, hogy különböző egészséges személyek agyában egymástól eltérően helyezkedik el a Wernicke-terület. Ezt a illusztrálják a következő dia képei Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 332. p. ( Előző és következő dia is)

A Wernicke-terület eltérő elhelyezkedése hat különböző személy agyában. Forrás: MEG laboratórium, Rice Egyetem, Houston, USA 

Az agysérülés helyének , kiterjedésének vizsgálata   Különösen fontosak azok a vizsgálatok, melyek modern elektronikai és számítógépes eszközrendszerrel az agykéreg elektromos aktivitásának alakulását vizsgálják, meghatározott nyelvi ingerek esetében. Ezek az ún. kiváltott agypotenciál mérések. A kísérletekben a fejbőrön mért elektromos aktivitást vizsgálták. A betegek fejbőrére elektródákat tesznek, és mérik a különböző nyelvi ingerek által kiváltott agyi bioelektromos aktivitást, amely a nyelvi inger megjelenésével bizonyos idői kapcsolatban áll. Az idői viszonyok millisecundumokban (ezredmásodpercekben: ms) adhatók meg. A biolelektromosság elektrofiziológiai tulajdonságai érzékenynek mutatkoznak a nyelvi feldolgozási folyamat egyes szakaszaira. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 333. p.

Az agysérülés helyének , kiterjedésének vizsgálata A világ különböző laboratóriumaiban, különféle nyelveken beszélő személyek vizsgálata sok tekintetben egybevágó eredményeket produkált. A vizsgálati személyeknek grammatikus és agrammatikus mondatokat mutattak be. A hibák egyes típusaira az agykéreg valamely területe adott időpontban az elektromos aktivitás növekedésével válaszol. Feltételezik, hogy a hibák által érintett nyelvtani szabályért felelős terület az, amely ilyenkor reagál. Mindig tesztelik a megfelelő grammatikus változatokat is.   Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 333. p.

Az agysérülés helyének , kiterjedésének vizsgálata A kísérletekben vagy képernyőn mutatnak be – szavanként haladva – mondatokat vagy pedig a vizsgálati személyek fülhallgatón hallják számítógépes szoftver vezérelte sebességgel a mondatokat, és rendszerint valamilyen feladatot kapnak az adott mondattal kapcsolatban. A számítógépes szoftver ellenőrizni és rögzíteni tudja, hogy egy adott nyelvtani hiba mely időpontban hangzott el vagy volt látható a képernyőn, és ehhez képest mely időpontban változott az agykéreg bioelektromos aktivitása, és hogy ez milyen elektrofizikai értékeket mutat. Az egyik kísérletben például a szavak 100 ms-ig voltak láthatók egy képernyőn, minden szó után 100 ms-os szünetet tartottak, a mondatvégi szót 200 ms-ig mutatták be. A vizsgált személyeknek ebben a feladatban döntést kellett hozniuk a mondat utolsó szavára, a „célszóra” vonatkozóan: létező szó-e, vagy pedig nem létező, azaz nincs olyan szó. A lényeges része a kísérleteknek abban áll, hogy eközben meghatározott típusú nyelvtani hibákat rejtenek el a képernyőn bemutatott vagy fülhallgatón közvetített mondatokban. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 333. p.

A 8. ábra szemlélteti ezeket. A a koponya-ábrák „felfelé néznek”: A nyelvtani hibák típusától függően alapvetően négyféle agyi elektromos potenciál adatot találtak, melyek három eltérő idői értékkel jellemezhetők. A 8. ábra szemlélteti ezeket. A a koponya-ábrák „felfelé néznek”: Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 334. p.

Az agysérülés helyének , kiterjedésének vizsgálata (1) Először az inger kezdetétől számított átlagosan 200 millisecundum (=ms) körül egy kezdeti, negatív töltésű, a bal oldali elülső kérgi területre kiterjedő bioelektromos aktivitást észleltek. Ezt N200-zal jelölik, ami a negatív töltésre és az inger kezdetétől eltelt 200 ms-ra utal. Az N200 az alapvető és durva szószerkezeti hibák esetén jelenik meg, azok feldolgozásával kapcsolatos. A bal oldali elülső kérgi terület ilyesfajta durva szerkezeti hibák miatt mutathatja az N200- at:  Péter asztal a Jánost,   Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 334. p.

Az agysérülés helyének , kiterjedésének vizsgálata (2) Másodszor, kétféle, az inger kezdetétől számítva egyaránt 400ms körüli, ám eltérő kérgi eloszlású negativitást figyeltek meg, ezt jelölik az N400 kifejezéssel: (a) Ha egyes szavak jelentése egyáltalán nem illett bele a mondatszerkezetbe, akkor ez kiváltotta azt az N400-at, mely az agykéreg hátulsó területein volt látható széles kiterjedésben, nemcsak a baloldali, hanem a jobboldali kérgi területeken is; ilyesfajta mondatok esetén:   # A férfi bámulta Péter tájkép fejfájását. (b) Ugyancsak az inger kezdetétől számított 400ms körül, bal oldali elülső kérgi területen maximumot mutató negativ aktivitás volt megfigyelhető, mikor a mondatszerkezet szabályainak „fínomabb” megsértéseit tartalmazták a tesztanyagok. Például: *A férfi bámulta Péternek a tájképvázlatának a. Én egy levelet tegnap megírtuk.

Az agysérülés helyének , kiterjedésének vizsgálata (3) Harmadszor, egy kései, az inger kezdetétől számított 600-800 ms közötti, pozitív töltésű aktivitást észleltek, a középső és a hátulsó kérgi területeken, ráadásul mindkét agyféltekén nagy kiterjedésben. A töltésre és az eltelt időre tekintettel a neve: P600. Ez valószínűleg a szerkezeti újraelemzés folyamatával összefüggő aktivitás. Újraelemzésre van szükség akkor, ha például "becsali" mondatokat dolgozunk fel, mikoris a mondatok végére érve, át kell értékelni az elemzést és újra össze kell rendezni a mondatszerkezet részeit, összetevőit. Ez történi az alábbi mondatokban a kipontozással (…) jelölt rész után: Péter leszokott a cigarettáról … vakarni minden márkajelzést Felmentem a legmagasabb hegyre … vezető úthoz.  Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 335. p.

Az agysérülés helyének , kiterjedésének vizsgálata Az említetteken kívül még számos más jellegzetes agyi aktivitás-eloszlást, mintázatot mértek és rögzítettek. Az a következtetés vonható le, hogy a kiváltott agyi potenciálok eltérő idői és kérgi-területi megoszlásai, csakúgy mint az afáziás betegek nyelvi teljesítményei, jelzik, hogy a nyelvi feldolgozás szakaszai elkülönülnek. A bal oldali elülső agykérgi területek elsősorban a mondattani szerkezet valós idejű (on-line) kijelöléséért felelősek. A szótári egységeket (a szavak jelentését és hangalakját) feldolgozó műveletek korlátozódása gyakran egybeesik a bal oldali hátulsó agykérgi területek sérülésével. Egyes nyelvi funkciók az agy egyes területeinek hálózatszerű működéséhez köthetők, és nem kizárólag egyetlen agyi területhez. A mondattani szerkezetek tekintetében is több, hálózatszerű kapcsolatrendszert is találtak, ezt foglalja össze a következő dia ábrája Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 335. p.

(Forrás: Grodzinsky-Friederici, 2006) Mondattani hálózatok (Forrás: Grodzinsky-Friederici, 2006) Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 336. p.

Mondattani hálózatok (Az előző dia ábrájának magyarázata) A folyamatos vonallal  jelölt területek: a bal agyfélteke felső halántéki területének elülső tekervénye valamint a homloklebeny kéreg alatti, középső területe aktiválódnak az egyes szószerkezetek megépítésekor. A szaggatott vonallal  jelölt Broca terület és a közvetlen környezete a mondatszerkezetben egymástól „távolra” eső, nem szomszédos szószerkezetek közti függőségi viszonyok megépítését támogatja. A pontozott vonallal  jelölt terület, a felső halántéki terület hátulsó tekervénye pedig integráló szerepű: a szerkezeti információkat és a szerkezetekben található lexikai egységek jelentését összesíti.    Rajzolónak: űbrán lila! Kárjük fekete-fehérben a szöveg szerint!  Ábrában sárga vonalkázott (jobbra)  Ábrában sárgával kitöltött (balra)

A nyelv autonóm- független a megismerési rendszerektől Az agykéreg és a kéreg alatti területek sérülései, betegségei nemcsak a nyelvi zavarokat okozhatnak, hanem a megismerési és értelmi tevékenységek sokféle korlátozódásával is járhatnak. Az agykérgi eredetű nyelvi zavarok és a megismerési/értelmi korlátozódások közti viszony jellemzéséhez állást kell foglalnunk egy fontos kérdésben: A nyelv genetikailag meghatározottan független, autonóm rendszer-e, vagy pedig az általánosabb emberi intelligenciára visszavezethető, megismerési/értelmi funkció. Egyre több bizonyíték szól amellett nézet mellett, hogy a nyelv autonóm, és nem függ azoktól az általános megismerési képességektől és megismerési rendszerektől, amelyekkel egyébként szoros kapcsolatban áll. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 336-337 p.

A nyelv autonóm- független a megismerési rendszerektől Beszámoltak például egy olyan család vizsgálatáról, amelyben három generáció harminc tagja közül tizenhatan képtelenek voltak alaktani-mondattani szabályok elsajátítására. Más képességeiket tekintve mind a tizenhatan éppen olyan egészségesek voltak, mint a család többi tagjai. Mindez egy genetikailag kódolt mondattani képességet jelez az alaktani és mondattani szabályok felépítésére. A feltételezhető genetikai zavar a nyelv egészséges elsajátítására és használatára befolyással van, de más megismerési funkciókra nincsen hatással. Bánréti Zoltán: A nyelv és az agy. In: A nyelv és a nyelvek. (Szerk.: Kenesei István). Budapest, 2012. 336-337 p.