…annak, akinek kevés szabadideje van, de egy hétvégéje azért akad… SELMECBÁNYA A település előkelő jogállását, szabad királyi város voltát tükrözi a város címere a várfallal, toronnyal, bányászkalapáccsal.

Selmecbánya Marsigli szerint, 1726. Selmecbánya régi térképe

Selmecbánya látképe (1902.) jobbra fönt az Erzsébet királyné tisztás Csontváry Kosztka Tivadar: Selmecbánya látképe (1902.) jobbra fönt az Erzsébet királyné tisztás

A tanulmányi erdő egyik messze földön ismert nevezetessége a híres „E betű” volt. 1898-ban Erzsébet királyné tragikus halálakor Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felhívásában arra kérte az ország lakosságát, hogy létesítsenek Erzsébet-ligeteket, parkokat, s ültessenek hosszú életű fákat, melyeket Erzsébet királyné fáinak nevezzenek. A felhívásra megmozdult az egész ország, több száz Erzsébet-liget létesült, több ezer csemetét ültettek el. Vadas Jenőnek, az erdőműveléstan tanárának javaslatára Kisiblyén a Szécsi-tótól a Bethlen-magaslatig terjedő, meredek hegyoldalon egy nagy E betűt vágtak az erdőbe, melyet tűlevelű fafajok csemetéivel ültettek be a másodéves hallgatók. Védőállományként lucfenyő és vörösfenyő csemetéket ültettek, melyek alá jegenyefenyő és tiszafa került. Az „E betű” hossza 115 méter, legfelső és alsó szára 55 méter, középső szára 25 méter, bordaszélessége mindenütt 15 méter volt. Az „E betűt” Selmec valamennyi pontjáról jól lehetett látni. Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette Selmecbánya látképe című képén.

A selmeci Akadémia Bergschule 1735. Bergakademie 1763.

A selmecbányai Akadémia alapítását a bécsi udvari kamara 1735 A selmecbányai Akadémia alapítását a bécsi udvari kamara 1735. június 22-i leiratától számíthatjuk. Ez alapján Selmecbányán olyan bányatisztképző tanintézet (Bergschule, Berg Schola) jött létre, amelynek a feladata a bányászati–kohászati szakképzés volt, olyan műszaki szakemberek képzése, akik a bányaművelés–bányajog, a bányamérés, az ércelőkészítés, a kémlészet–kohászat, valamint a pénzverés–aranyválatás területének szakértői lehetnek, és képesek termelési, igazgatási, jogi feladatok ellátására.

Kémiai, bányászati, erdészeti paloták.

Annak azért gratulálnék, aki ezt a kéményt képes volt ide építtetni és az engedélyt kiadni. Az Akadémia hátsó frontja.

-Gyakorlati bányászati és kémiai tanszék- Nikolaus Jacquint Mária Terézia úgy hagyta jóvá, hogy az erdészet oktatására kiemelt figyelmet kell fordítani. Az első tanszékre -Gyakorlati bányászati és kémiai tanszék- Nikolaus Jacquint nevezték ki 1763. június 13-án. A Gyakorlati bányászati tanszéken pedig Christoph Traugott Delius volt a kinevezett professzor. Mária Terézia emlékérem

1838-ban reformtervezet került a királyi kamara elé, amelyben oktatási és szervezeti korszerűsítéseket vázoltak fel. 1846. október 6-án szentesítette V. Ferdinánd király a Berg- und Forstakademie (Bányászati-kohászati és erdészeti akadémia) létrehozását. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eredménye volt, a magyar oktatási nyelv bevezetése, és az, hogy ösztöndíjat csak a magyar hallgatóknak fizettek. A szabadságharcot követően több bányamérnököt kivégeztek, többen börtönbe kerültek, még többen külföldre. Az Akadémia igazgatóját, Ritterstein Ágostot kétévnyi raboskodás után megfosztották állásától, Adriány Jánost és Lázár Jakabot felfüggesztették, Christian Doppler pedig inkább Prágába költözött. Az 1867-es kiegyezés a selmeci Akadémiára is rendkívül fontos kihatása volt. Az intézmény az új magyar államapparátus irányítása alá került, fokozatosan bevezették a magyar oktatási nyelvet, az előterjesztett reformtervezetet pedig 1872. augusztus 15-én írta alá Ferenc József.

A tanintézet a legrégebbi, életképesnek bizonyult bányászati–kohászati iskola, mérnökképző, műszaki felsőoktatási intézmény, a Miskolci Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem jogelődje. Az Akadémia – ez az elnevezés 1904-ben szűnt meg, amikor főiskolává szervezték – a trianoni békeszerződést követően kénytelen volt beszüntetni működését Selmecbányán, és Sopronba költözött. Magyarország és Selmecbánya Rubigall Pál Által Festett címerei

EGYENRUHÁK arschleder VISELETEK pickhammer

Andrej Kmety utca polgári házai

Kálvária A Kárpát-medence talán legszebb, de minden bizonnyal leglátványosabb Kálváriája, a Selmecbánya városképét meghatározó szabályos vulkáni kúpon magasodó tizenkilenc kápolnából, két templomból és a Szent Lépcsőkből álló barokk kori épületcsoport.

Az 1744 és 1751 között, barokk stílusban épült egyházi épületegyüttes építésének kezdeményezője Perger Ferenc jezsuita páter volt. Népszerű búcsújáróhely lett, sokunknak ismerős Csontváry híres festményéről is. 1951-től a kommunista rezsim betiltotta a zarándoklatokat, a következő évtizedekben az épületegyüttes pusztulásnak indult, a rendszerváltás után pedig vandálok pusztították, értékeinek egy részét ellopták. 2007-től indult meg nagyszabású rekonstrukciója, 2013-ban adták át a teljesen megújult Alsó-templomot, a Felső-templom díszkivilágítása méltó keretet ad az épületegyüttesnek. 2014-ben elkezdődött a középső épület, a Szent Lépcsők felújítása is.

Szűz Mária templom

Közép-európai jelentőségű, egyetlen példányú architektonikus emlékmű. A selmecbányai Alexandriai Szent Katalin templom (vagy pedig Szlovák templom) Közép-európai jelentőségű, egyetlen példányú architektonikus emlékmű.

Az 1488-1491-es években épült, 1500-ban volt felszentelve. Egyhajós, késő gótikus templom 5 mellék kápolnával, sekrestyével és déli előtérrel. Az 1488-1491-es években épült, 1500-ban volt felszentelve.

Szent Katalin-templom egykori főoltára, 1506 M S mester alkotása.

Szent Katalin templom szentélyboltozata

Új Gótikus Orgona Barokk stílusú szószék

A Szlovák templom elnevezést 1658-ben nyerte el: ebben az évben kezdték a szentmisséket szlovák nyelven szolgálni. Figyelemre méltó a templom késő gótikus hálós boltozata, amely folyamatosan terjed a templomból a presbitériumba, amelyhez 1776-ban építették a barokk Nepomuki Szent János kápolnát. Az 1580-1672-es években a templomban ág. evangélikus szertartásokat szolgáltak, hiszen a Luther Márton tanítása föleg a németországi lakosság valamint a bányavállalkozók soraiban nagyon gyorsan terjedt. A jezsuiták bejövetele után valamint a Habsburgok elleni harcok befejezése után ismét a katolikusok tulajdonába került. 1656-ban új réz tetővel és harang alakú toronnyal lett ellátva. A főoltár 1727-ben, tehát a jezsuiták hódítása korában készült. Az oltárkép Johann Georg Grassmair tiroli festöművésztől való. Témája: „Alexandriai Szent Katalin fogadalma Szüz Máriához és Jézushoz“. Szent Katalin és Szent Borbála a bányászok és a templom védőszentjei.

Az 1710. évi pestis járvány megszűnésének emlékére állították Az 1710. évi pestis járvány megszűnésének emlékére állították. A szoborcsoport legfelső szintjén a szentháromság látható, míg az emlékmű tartóoszlopai között nyert elhelyezést a Szűz Mária-szobor.

A talapzaton álló szobrok Szent Borbála Szent Katalin Szent Rókus Szent Sebestyén

ועשו לי מקדש ושכנתי בתוכם „Készítsenek nekem szentélyt, hogy közöttük lakhassam” (2Móz 25,8) A voltaképpen egy utcával lejjebb álló zsinagóga a városházával és a Szent Katalin-templommal egy magasságba emelkedik. A zsinagóga mélyebbik oldalán futó a 19. századi tudós Andrej Kmeť nevét viseli. Selmecbánya zsinagóga

Andrej Kmeť Szlovák régész, geológus, mineralógus, őslénykutató, történész, botanikus, néprajzkutató és katolikus pap.

Klopacska (kopogó, lármafa, die Klopf) Az 1681-ben, reneszánsz és barokk stílusban készült épületből évszázadokon át hívták a bányászokat munkába, és a Klopacska hangja kísérte őket utolsó útjukra is. A „bakter” a torony első emeletén lakott, ahonnan éjjel két órakor ment fel a jávordeszkából készített kopogtatót megszólaltatni. Negyedóra hosszat, két hangon, előbb lassan, majd gyorsabb ütemben – kétszer egyperces szünettel – kopogott. Ez az ébresztő kopogás a város minden részébe elhallatszott. Jelenleg teaház (vagy valami hasonló).

Evangélikus templom

Domonkos templom

Óvár Az Óvár alapjául szolgáló templomot a XIII. században a templomosok, a vörös barátok építették, három hajós román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a templom körül terült el, így az épület közvetlenül beilleszkedett a településbe. A templom a templomos rend után a domonkos rendé lett.

Óvár

Kovácsműhely az Óvárban

Leányvár vagy Újvár A monda szerint Rössel Borbála építtette, mert nem akarta látni az ezen a helyen lévő városi akasztófát. Tehette, mert igen gazdag volt. Nagyapja Rössel Erazmus ugyanis olyan sok aranypénzt gyűjtött, hogy azokat – állítása szerint – egymásmellé rakva a sor az országúton Selmectől Budáig ért volna. Borbálát a selmeciek önteltsége és tékozló életmódja miatt Leányvári boszorkánynak nevezték.

Városháza Városház tér A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat.

1554-ben a török veszedelem idején építették reneszánsz stílusban Hegybányai kapu 1554-ben a török veszedelem idején építették reneszánsz stílusban

Hegybányai (Szélaknai-, Piargi-) kapu Ez a kapu a fenyegető török veszedelem elhárítására 1554-ben, reneszánsz stílusban épült. Lotharingiai Ferenc látogatása előtt barokk stílusban építették át. A homlokzati fülkében Szent Flórián szobra látható.

A selmecbányai Honvéd-szobor. Tóth Árpád költő édesapja Tóth András mester, Tóth Árpád költő édesapja készítette 1899-ben .

Ferenc-tárna

szerint a kincsek őrzői a gyíkok. A bányászbabonák szerint a kincsek őrzői a gyíkok.

Szentháromság tárna

Gyere el Te is! Gyere el Te is!

V É G E KATTINTS ide Elhangzott: Bányász himnusz Összeállította: Tapody Sándor 2015.