Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola, 7. évfolyam HAT-16-1-00436 Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola, 7. évfolyam 2017.05.24. - 05.27.

3.nap Torockó Torockó (románul Rimetea) község Romániában Fehér megyében. Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja. 1999-ben Torockó Europa Nostra-díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért

Torockó vízimalom A század elején még öt vízimalom működött Torockón, ma a falu területén egy maradt fenn. Ha szeretnénk ellátogatni a vízimalomhoz, a 48-as házszámot keressük, Both Miklós asztalosmester portáját, ennek hátsó udvarán található a Kárpát-medence legkorábbi felül csapos patakmalma, egy igazi építészettörténeti ritkaság.

Torockó tájház A központban található tájházban megismerhetjük a település történetét, bányászatát, népviseletét, népművészetét .

Nagyenyed Bethlen kollégium A Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyeden található, a város főtere és a polgármesteri hivatal közelében, a vártemplommal szemben. 1662 októberében, Bethlen János kancellár javaslatára, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem rendeletet adott ki a gyulafehérvári akadémiának Nagyenyedre való áthelyezésére. Híres tanárai és diákjai: Áprily Lajos, Kőrösi Csoma Sándor, Sütő András, Vass Albert.

Bethlen Gábor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, I. Gábor néven magyar király, a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Báthory, amikor a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választatta fejedelemnek. Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult – ezt az időszakot gyakran „Erdély aranykora” néven említik.

Nagyenyed vártemplom 1780–1849 között a város az erdélyi református egyházkerület püspöki székhelye volt. A templom épületében több építészeti stílus keveredik: román stílű torony, egyszerűsített késő gótikus templomkülső eredetiben megmaradt szentéllyel, valamint egyszerűsített késő barokk, háromhajós templombelső.

Torockószentgyörgyi vár A falutól mindössze két kilométerre találhatók Erdély egyik legimpozánsabb középkori várának romjai. Meredek sziklafalakkal emelkedik a Havas-patak völgye fölé. A vár az Ákos nemzetséghez tartozó Thoroczkay család történetével fonódik össze. a székelyek betelepítése és Aranyosszék létrejötte után Thoroczkay Ehellös átadja a királyi várat a székelyeknek.

4.nap Gyulafehárvár Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Alba Iulia) város Romániában. Erdély ősi történelmi fővárosa, a Gyulafehérvári főegyházmegye székhelye, egyúttal a román ortodox egyház erdélyi székvárosa. 1542 és 1690 között az Erdélyi Fejedelemség fővárosa.

Gyulafehérvári vár A vár már 997-ben létezett: I. István a vár egyik kapujára szegeztette ki Koppány testének egy darabját. A tatárjárás pusztításai után a vár 1469-ig elég gyenge állapotban volt, ekkor Mátyás király rendeletére földig rombolták. A török háborúk során a vár súlyosan károsodott, ezért a Habsburgok 1715-1738 között új, Vauban-rendszerű, csillag alakú erődítményt építettek. A várnak két bejárata van, az Alsó- és Felső-Károly-kapu. A Felső Károly-kapun III. Károly lovas szobra és Ausztria címere található.

Déva vára A Maros völgyében fekvő várost a 371 méteres, vulkanikus eredetű Várhegy uralja. A megejtő magasságú s a környékről is messziről látható várat a 13. században kezdték építeni. Napjainkban fölvonóval vagy gyalogosan közelítheti meg a látogató

Arad Arad (románul: Arad) város Romániában, Arad megye székhelye. Arad neve a magyar településnevek túlnyomó többségéhez hasonlóan puszta személynévből keletkezett. Valószínűleg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni várba I. István által az Ajtony vezér fölötti győzelme után kinevezett első ispán neve.

Az 1848-49-es szabadságharcban a honvédsereg a várost 1849 Az 1848-49-es szabadságharcban a honvédsereg a várost 1849. június 28-án foglalta el. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. A helyet 1881-ben kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét, Zala (Mayer) György Szabadság szobrát 1922-ben a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén, a Főtéren, hanem a Tűztorony előtti egykori madárpiacon.

Aradi vértanúk emlékművei Aradon Szabadság szobor Obeliszk