A második világháború Egyetemes és európai történelem II. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2015/2016. tavaszi félév

I. A második világháború kezdete I. 1930-as évek vége: Német hadsereg (Wehrmacht) a világ legkorszerűbb ütőerejévé vált. Blitzkrieg: légierő, páncélosok és gépesített gyalogság összehangolt és gyors támadó hadműveletei. 1939. szeptember 1. Német támadás Lengyelország ellen, majd szeptember 3-án brit és francia hadüzenet Németországnak. 1939. szeptember 17-én szovjet támadás Lengyelország ellen és Varsó eleste (szeptember 27).

I. A második világháború kezdete II. Német-szovjet határmegállapodási és barátsági szerződés: varsói tartomány egésze a németeké lett, cserébe a szovjetek megkapták Litvániát. Lengyelország északi és nyugati része a Harmadik Birodalomhoz került + Krakkó környékéből és keleti területekből lengyel főkormányzóság megszervezése. Ukránok és belorusz lakta keletlengyel területek: „népszavazásokkal” Ukrajnához és Belorussziához kerültek. Észtország, Lettország és Litvánia: kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötése a Szovjetunióval.

I. A második világháború kezdete III. 1940 májusa: három balti állam kormányának lemondatása és egypárti választások után szovjethatalom létrejötte. 1939 ősze: Moszkva területi követelései Finnországgal szemben, majd finn elutasítás után hadüzenet nélküli háború a finnek ellen. Kezdeti finn sikerek, de 1940 februárjában újabb szovjet támadás és finn vereség. 1940. március 13. Moszkvai békeszerződés: karéliai területek átadása a szovjeteknek, de függetlenség megőrzése.

II. A nyugati hadjárat I. 1940. április 9. Dánia elleni szárazföldi, majd Norvégia elleni tengeri és ejtőernyős támadás (németbarát bábkormány Vidkun Quisling vezetésével). Chamberlain lemondása után 1940. május 10-én Churchill alakított kormányt. 1940. május 10. Német haderő támadása Hollandia, Belgium és Luxemburg ellen (május 15-én Hollandia, majd május 28-án Belgium kapitulált). 1940. május 12. Német támadás az Ardenneken keresztül Franciaország ellen: május 20-án La Manche csatorna elérése és június 14-én Párizs elfoglalása.

II. A nyugati hadjárat II. 1940. június 10. Olasz támadás Franciaország ellen. 1940. június 17. Philippe Pétain marsall: fegyverszünet kérése és felhívás a harc beszüntetésére. 1940. június 22. Fegyverszüneti egyezmény aláírása Compiègne-ben. Francia ellenállás: Charles de Gaulle tábornok Szabad Franciaország mozgalma. Nagy-Britannia: német partraszállás megakadályozása és tengerek feletti uralmának megőrzése.

II. A nyugati hadjárat III. Hitler: angliai partraszállás előkészületei mellett 1940 augusztus közepétől légitámadás a szigetország ellen (angliai csata). 1940. szeptember 15. Royal Air Force visszaverte a német támadást. 1940 szeptembere: Háromhatalmi szerződés Japán, Németország és Olaszország között. 1940 júniusa: szovjet kormány ultimátuma Romániához (Besszarábiát és Észak-Bukovinát átengedték a szovjeteknek).

II. A nyugati hadjárat IV. Magyar kormány törekvései: Erdély visszaszerzése. 1940. augusztus 30. második bécsi döntés: Észak-Erdélyt visszakapta Magyarország (1,4 millió magyar és 1 millió román lakossal), de az országnak csatlakoznia kellett a háromhatalmi szerződéshez. 1940 decembere: Hitler utasítása a Szovjetunió elleni hadjárat előkészítésére. 1940 nyara: olasz támadás Brit Szomália, majd szeptemberben Egyiptom ellen (afrikai front), de sikeres brit ellentámadással olasz haderő kiszorítása Líbiából.

II. A nyugati hadjárat V. 1940 októbere: olasz támadás Görögország ellen. 1941 márciusa: görögországi hadjárat előkészítése. 1941. április 6. Német hadjárat Jugoszlávia ellen: horvát usztasák hatalomátvétele és az ország önállóságának proklamálása, majd jugoszláv fegyverletétel április 19-én és görög kapituláció április 21-én. 1941. Afrika-hadtest (Erwin Rommel): brit erők visszaszorítása Egyiptomba, de május 20-án olasz kapituláció az etiópiai brit csapatok előtt.

III. A keleti front megnyitása után I. 1941. június 22. Szovjetunió elleni német támadás (román, szlovák, finn, magyar és olasz expedíciós sereg bekapcsolódása). Három irányba indított támadás: északon Baltikum és Leningrád, középen Minszk, Szmolenszk és Moszkva, délen pedig Kijev és a Fekete-tenger északi partvidékének elfoglalása. 1941. június 30. Állami Honvédelmi Bizottság megalakítása Sztálin elnökletével és ellenállásra való felszólítás. 1941. július 12. Brit-szovjet kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása.

III. A keleti front megnyitása után II. 1941 decembere: Georgij Zsukov által irányított védelmen megtört a német támadás. 1941. augusztus 12. Roosevelt és Churchill aláírta az Atlanti Chartát: területi követelésekről való lemondás, háború elutasítása, népek szabadságának garantálása és tengeri kereskedelem szabadsága melletti kiállás. Szovjetunióba irányuló amerikai segélyszállítmányok: harckocsik, repülők, gépkocsik és híradó felszerelések. 1941. december 7-én a japán légierő támadása Pearl Harbour ellen.

III. A keleti front megnyitása után III. Japán előretörése a Csendes-óceán térségben: Hollandia, Franciaország, Nagy-Britannia és Egyesült Államok távol-keleti gyarmatainak elfoglalása. 1942. június. Midway-szigetek: amerikai győzelem. Észak-Afrika: Rommel sikeres támadása Észak-Afrikában 1942 januárjában, majd brit-afrikai erők visszaszorítása El-Alameinig. 1942. november 4. Sikeres brit ellentámadás (Bernard Montgomery) és a német front áttörése El-Alameinnél. 1942. november 7. Brit-amerikai partraszállás Észak-Afrikában (Casablanca, Oran és Algír).

III. A keleti front megnyitása után IV. 1942 júniusa: újabb német támadás Dél-Oroszország ellen (Kaszpi-tenger melléki olajmezők elfoglalása). Hitler: támadó erők kettéosztása és német haderő Sztálingrád elleni támadása, de egyre erősebb szovjet ellenállás. Súlyos utcai harcok és Volgához való kijutás, de 1942 novemberben német hadsereg bekerítése. 1943 januárja: átfogó szovjet támadás Sztálingrád, Leningrád és Voronyezs térségében (január 18-án Leningrád körüli német blokád feltörése, majd február 2-án Sztálingrádnál a 6. német hadsereg ellenállásának felszámolása).

IV. A holokauszt I. Németek által megszállt területeken: tömeges méretű emberirtás. 1938-as eviani menekültügyi konferencia: megállapodás hiánya a résztvevő felek között a befogadandó zsidók számát illetően. Zsidók elleni intézkedések a németek által megszállt területeken és a csatlós országokban: sárga csillaggal való megjelölés, majd gettókba telepítés elrendelése. 1940 májusa: auschwitzi koncentrációs tábor átadása (később Majdanek, Sobibor és Treblinka megnyitása). 1940. Cigánytranszportok Auschwitzba érkezése.

IV. A holokauszt II. Szovjet területek elfoglalása után: tömeggyilkosságok (1941 szeptemberében Kijevben két nap alatt 33000 zsidót gyilkoltak meg). 1942. január 20-án megtartott wannsee-i konferencia: magas rangú SS-tisztek, kormányzati és rendőrségi főtisztviselők döntése a végső megoldásról (Endlösung). Gázkamrák és krematóriumok üzembe helyezése (a haláltáborok 1945 elejéig működtek). Európában összesen 6 millió zsidó pusztult el (Auschwitzban 1 millió).

V. Felülkerekednek a szövetségesek I. 1943. január. Churchill és Roosevelt casablancai találkozója: hadi helyzet áttekintése mellett határozat a németek és szövetségeseinek feltétel nélküli kapitulációjában. 1943. május: Észak-Afrikában harcoló 1. olasz hadsereg fegyverletétele. 1943. július 5. Német páncélosok támadása Kurszknál, de július 12-én sikeres szovjet ellentámadás. 1943. július 10. Brit-amerikai erők szicíliai partraszállása (július 22-én bevonulás Palermóba) és július 25-én Mussolini lemondatása és letartóztatása.

V. Felülkerekednek a szövetségesek II. 1943. augusztus: szovjet csapatok előrenyomulása. Szövetségesek gyors olaszországi előretörése meghiúsult (olasz fegyverszünet kérése csak szeptember 3-án). Szövetségesek szárazföldi partraszállása miatt a németek szeptember 9-én megszállták Észak- és Közép-Olaszországot és szeptember 12-én kiszabadították Mussolinit (Salói Köztársaság). 1943 vége: Észak-Afrika, Dél-Olaszország a szövetségesek kezén volt, a szovjet haderő visszafoglalta Kijevet, a Donyec-medencét és Észak-Kaukázust.

V. Felülkerekednek a szövetségesek III. 1943. novemberi kairói találkozó Churchill, Roosevelt és Csang Kaj-sek részvételével: Tokió kapitulációja után Kína visszakapja a japánok által elrabolt területeit. 1943. november 28. és december 1. közötti teheráni konferencia: második front megnyitásának kérdése. Megszállt országokban hódítók elleni civil és félkatonai fegyveres alakulatok szerveződtek (partizánmozgalom és ellenállás). De ukrán és orosz katonai alakultak harcoltak a németek oldalán is (Vlaszov-hadsereg).

V. Felülkerekednek a szövetségesek IV. Lengyelország: Honi Hadsereg (londoni emigráns kormány) és Népi Gárda (szovjetek és lengyel kommunisták) megalakítása. 1943. április 19. és május 26. között varsói gettó felkelés. Jugoszlávia: Josip Broz Tito kommunista partizánjainak és Draža Mihailović vezette csetnik alakulatok harca a megszálló németek ellen (1943-ban Tito megalakította a Nemzeti Felszabadító Bizottságot). 1942 novembere után francia ellenállás megerősödése: De Gaulle 1944 májusában ideiglenes kormányt alakított Algírban + 200.000 francia fegyveres harcolt a német megszállók ellen.

V. Felülkerekednek a szövetségesek V. 1944 eleje: szovjet haderő támadása Leningrád irányába, majd júliusban Belorusszia visszafoglalása. Olasz front: erős német ellenállás miatt a szövetségesek csak 1944 májusában törték át Monte Cassinónál a németek közép-olaszországi védelmi vonalát (június 4-én szövetséges csapatok bevonulása Rómába). 1944. június 6. Normandiai partraszállás (II. világháború egyik legnagyobb hadművelete 200.000 katona részvételével).

V. Felülkerekednek a szövetségesek VI. Nyugati front megnyitása reménytelenné tette Németország helyzetét. 1944. július 20. Hitler-elleni sikertelen merénylet. 1944. augusztus 1. Lengyel Honi Hadsereg varsói felkelése: a szovjetek és Sztálin hozzáállása miatt október 2-án a németek leverték a felkelést és lerombolták Varsót. 1944. augusztus 15. Szövetségesek dél-franciaországi partraszállása, majd augusztus 19-én kirobbant a párizsi felkelés. Következmény: De Gaulle augusztus 25-én bevonult Párizsba.

V. Felülkerekednek a szövetségesek VII. Távol-keleti front: 1944 júniusában Mariana-szigetek elfoglalása, majd júliusban amerikai partraszállás a Guam-szigeteken. 1944. augusztus 20. Német-román front áttörése és Románia átállása a szovjetek oldalára. 1944. október 15. Horthy Miklós kormányzó (1920-1944) sikertelen átállási kísérlete. 1944 szeptembere: német haderő kivonult Görögországból (brit partraszállás októberben).

V. Felülkerekednek a szövetségesek VIII. 1944. december 16. Német támadás az Ardenneken keresztül (kezdeti sikerek után gyors összeomlás). 1945. január 12. Szovjet támadás Kelet-Poroszország ellen: január 17-én Varsó, majd február 8-án Szilézia került szovjet kézre és februárban a szovjet haderő 70 km-re megközelítette Berlint. 1945. február 13. Szovjet haderő elfoglalta Budapestet. 1945. február: nyugati szövetségesek Drezda elleni terrorbombázása (100.000 polgári áldozat) és február 23-án indított támadással a Rajna elérése.

V. Felülkerekednek a szövetségesek IX. 1945. február 4-11. között jaltai konferencia Churchill, Roosevelt és Sztálin között: ENSZ működési alapelveiben, San-Franciscó-i alakuló közgyűlés 1945. április 25-ére való összehívásában való megállapodás + európai háború után a SZU részvétele a Japán elleni küzdelemben. Lengyelország: keleti határok kijelölése a Curson-vonal mentén, emigráns és kommunista kormányokból új lengyel kormány alakítása. Németország: katonai megszállásában Franciaország is részt vesz és a németek által fizetendő kártérítésről egy bizottság fog dönteni.

V. Felülkerekednek a szövetségesek X. 1945. április 11-én az amerikai csapatok elérték az Elbát, 13-án a szovjetek elfoglalták Bécset és 22-ére befejezték Berlin bekerítését. 1945. április 23. Az amerikai haderő elérte a Pó-síkságot, majd nemzeti felkelés tört ki Észak-Olaszországban (Mussolini kivégzése). Berlin ostroma: április 24-én első szovjet egységek betörése a birodalmi fővárosba, majd április 30-án Hitler öngyilkossága, végül május 2-án Berlin elfoglalása. 1945. május 5. Észak-Alpokban állomásozó G hadseregcsoport fegyverletétele.

V. Felülkerekednek a szövetségesek XI. 1945. május: németellenes felkelés Prágában (május 9-10-én szovjet egységek bevonulása a cseh fővárosba). Május 7-én Reimsben Afred Jodl vezérezredes aláírta a német a csapatok feltétel nélküli kapitulációs okmányát. 1945. június 5. Szövetséges Ellenőrző Bizottság megalakulása: megszállási zónák kijelölése és Berlin négyhatalmi megszállásának kinyilvánítása. 1945. július 17-i potsdami értekezlet.

V. Felülkerekednek a szövetségesek XIII. Nürnbergi per 1945. november 20. és 1946. október 1. között: 22 náci főbűnös elítélése. Távol-Kelet: 1945. június 22-én az amerikaiak elfoglalták az okinavai támaszpontot, majd július 5-én kiszorították a japánokat a Fülöp-szigetekről. Atombomba bevetése augusztus 6-án Hirosima és augusztus 9-én Nagaszaki ellen. 1945. augusztus 9.Szovjet haderő mandzsúriai hadjárata. 1945. szeptember 2.Feltétel nélküli kapituláció aláírása.

VI. A második világháború mérlege II. világháború: jóval több áldozat és anyagi kár, mint az első világháborúban. Okok: haditechnika fejlődése és a harc totális, hátországra és polgári lakosságra kiterjesztett jellege. A halottak száma 55, a sebesülteké 35, az eltűnteké 3 millióra tehető. SZU: 20 milliós emberveszteség (USA és Nagy-Britannia: 250, illetve 320 ezres emberveszteség). Háborús költségek együttes összege: 1500 milliárd USA-dollár volt.

VII. Felhasznált irodalom Németh István (szerk.:) 20. századi egyetemes történet. I. Európa, Osiris Kiadó, 2006. pp. 203-220. Romsics Ignác: A 20. század rövid története. Rubicon-Könyvek, 2011, pp. 158-166. Salamon Konrád: Világtörténet, Akadémiai Kiadó, 2006, pp. 1084-1103. Térképjegyzék: Történelem Klub.In: http://www.tortenelemklub.com/terkepek/vilagterkepek

Köszönöm a figyelmet!