A MIGRÁCIÓ KÖZGAZDASÁGI TÉNYEZŐIRŐL „Modernkori népvándorlás, avagy a migráció komplex megközelítései” A Magyar Tudomány Napja Budapest, 2016 november 10. BOD Péter Ákos DsC petera.bod@uni-corvinus.hu

Főbb témáink Migráció, menekültügy - kitekintés Demográfiai és munkaerő-piaci aspektusok Gazdaságpolitikai, üzleti és civil-társadalmi kihívások, teendők

Vándorok és menekültek a világban: nagyságrendi méretkülönbség (95% -- 5%)

De a menekültek száma is milliós nagyságú – amint Európa megtapasztalta időnként Menekült-státuszúak állománya millió főben. Forrás: IMF WEO October 2016

A (főként gazdasági motivációjú) migrálásnak erős demográfiai komponense van a befogadó oldalon

A fő mozgatóerő a fennálló bérkülönbség, hacsak nincs gyors jövedelmi konvergencia…

…ami van, az sem tud azonnali lenni, és nem előzi meg a gazdasági indokú elvándorlást egy főre jutó GDP, PPP alapon, az EU15 átlagában

Hosszabb távon sem gyakori a felzárkózás a fejlettségi szintben (ami nem azonos a jövedelmi szinttel) egy főre jutó GDP néhány peremvidéki országban az EU 15 átlagában

Egy példa: a skandináv bevándorlás két fő dinamikus komponense KKE és a menekültek

Drámai demográfiai változások indultak be az EU keleti peremtérségében A népességszám alakulása 1995-köz képest az EU-ban és néhány tagországban

A magyar be- és kivándorlás 2000 után: eddig még csekély a migrációs veszteségünk

A tartósan fennálló demográfiai fenyegetés: a „természetes fogyás”

A magyar korfa 2016 január 1

A gazdasági migránsok munkaerő-piaci jellemzői Legtöbben eleve munka miatt mennek oda: erős munkavállalói motiváltság; többségében férfi; munkaerőpiaci participációs rátájuk eleinte valamivel alacsonyabb, de konvergál (a nyugat-európai gyakorlatban két évtized alatt éri el a befogadó országét) Sokat segít, ha gyors a képzettség helyi elismerése, a jogi státusz rendezése (különben marad a fekete-gazdaság, megnő a bűnözés) A képzettségi szint eltérő: az afganisztáni, iráni, iraki, szíriai, szomáliai, eritrea , volt-jugoszláviai eredetű migránsok átlag szakmai képzettségi szintje alacsonyabb, az egyéb országokból (KKE) származóké magasabb, mint a befogadó helyi lakosság átlaga . De a különbségek nem mindig nagyok: a Németországban Szíriából 2013/2014 során érkezők között a felsőfokú végzettség aránya 21 %, szemben a helyi 23 % átlaggal). Nyelvtudás nélkül nagy a jövedelmi rés; nyelvtudással 20 százalékkal alacsonyabb a munkajövedelem (kb. évi egy százalékkal szűkül a rés).

A menekültek (humanitárius migránsok) munkaerő-piaci jellemzői Motiváció, adottság Korösszetételük (2015) Fele ideális korú, a mások fele nem Elsődleges céljuk biztonságba jutás, visszatérési szándékkal; de a célország megválasztásában szerepe van az ottani alacsony munkanélküliségnek (Németország, Ausztria, Svédország) Képzettségi szintjük alacsonyabb, mint a gazdasági migráns-átlag (és mint a célországi átlag)

Kinek „éri meg” a gazdasági migrálás? Az 1960-as évek gyors ipari növekedése idején iparági érdekek szóltak a nyugat-európába irányuló (ciklikus) munkaerőmozgás mellett - - a később társadalmi gondok miatt a társadalmi szintű cost-benefit más eredményt adott. Generációs vetület: az első generációnál erős integrálódási szánték, a másodikban vannak sikeresek és sikertelenek, a kritikus a harmadik. A kevésbé képzett és olcsóbb gazdasági bevándorlók nem érintik alapjaiban a munkaerőpiaci arányokat (de megkönnyíthetik a felfele mobilitást a helyiek között) A küldő országokban „agyelszívás”, egyben mobilitás-növelés. A hazautalások (remittences) szerepe vegyes: dinamikus gazdaságban (lengyel, török) vállalkozás-élénkítő, más helyeken túlzott árfolyam-erősödést és jóléti csapdát okoz.

Tűnődés magyarországi ügyekről A demográfiai válság tényként kezelendő A szomszédos magyar etnikum megritkult, a magyarországi jövedelmi viszonyok nem vonzóak (csak Ukrajna esetén) Az ukrán munkaerő integrálásának többlet-gondjai vannak (szemben a lengyel, szlovák, cseh helyzettel) - - nem annyira perspektivikus a kibocsájtó oldalnak Az ipar 4.0 kibontakozása enyhítheti az ipari munkaerőhiányt (de nem annyira a szolgáltatóit). A magyar gazdasági szerkezetnek nem több ipar kell, hanem több (nagyobb hozzáadott értékű) szolgáltatás: személyes, kreatív, professzionális – ami eleve nemzetközibb, mint a (feldolgozó) ipar. Amihez kulturális, nyelvi többszínűség tartozik.

Felhasznált források Juhász Attila – Molnár Csaba: Magyarország sajátos helyzete az európai menekültválságban. Tárki-Társadalmi Riport . 2016 Aiyar et al: The Refugee Surge in Europe. IMF Discussion Note, January 2016 Hárs Ágnes: Elvándorlás és bevándorlás Magyarországon a rendszerváltás után – nemzetközi összehasonlításban. Tárki – Társadalmi Riport, 2016 European Commission: An Economic Take on the Refugee Crisis. Institutional Paper, June 2016 IMF: World Economic Outlook, October 2016 Ilahy et al: Emigration Slows Eastern Europe’s Catch Up With the West. IMF Direct, July 20. 2016