„R” helyett „Q”? – Új lehetőségek a faktoranalízis alkalmazásában Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája (Győr, 2011. október 14–15.) „R” helyett „Q”? – Új lehetőségek a faktoranalízis alkalmazásában Berki Márton PhD-hallgató, ELTE TTK, Regionális Tudományi Tanszék

A problémafelvetés A kvantitatív elemzési módszerek társadalomföldrajzi alkalmazását az elmúlt évtized során számos kritika érte (pl.: Gregory et al. [Eds.] 2009, 607–612.; Czirfusz 2010) Főbb vitapontok: A statisztikai adatok segítségével nem mérhető dimenziók Az eljárások alapjául szolgáló adatok felvételének módja A kutatási eredmények interpretációja

A problémafelvetés A kvantitatív elemzési módszerek társadalomföldrajzi alkalmazását az elmúlt évtized során számos kritika érte (pl.: Gregory et al. [Eds.] 2009, 607–612.; Czirfusz 2010) Főbb vitapontok: A statisztikai adatok segítségével nem mérhető dimenziók Az eljárások alapjául szolgáló adatok felvételének módja A kutatási eredmények interpretációja DE: Rendkívül kevés a konstruktív javaslat!

A problémafelvetés Kvantitatív és kvalitatív tradíciók „összeférhetetlensége”? ↓ A szándékos elhatárolódás kontraproduktív! „Association of American Geographers” (AAG) éves találkozója (2007): „A kritikai–kvantitatív szakadék áthidalása” A kvantitatív nem feltétlenül pozitivista. A kritikai nem feltétlenül kvalitatív. Environment and Planning A (2009 / 2)

Eltérő megközelítések a faktoranalízisben „R-technika”: változók közötti korrelációk egy nagy számú személyből álló mintában „Q-technika”: személyek közötti korrelációk egy állításokból / ingerekből álló mintában „P-technika”: egy személy különböző alkalmakkor mért jellemzői közötti korrelációk „O-technika”: különböző jellemzők és feltételek közötti korrelációk (Forrás: Cattell, R. B. [1952] Factor Analysis. Wiley, New York)

Eltérő megközelítések a faktoranalízisben „R-technika”: változók közötti korrelációk egy nagy számú személyből álló mintában „Q-technika”: személyek közötti korrelációk egy állításokból / ingerekből álló mintában „P-technika”: egy személy különböző alkalmakkor mért jellemzői közötti korrelációk „O-technika”: különböző jellemzők és feltételek közötti korrelációk (Forrás: Cattell, R. B. [1952] Factor Analysis. Wiley, New York)

A Q-módszertan alapjai William Stephenson (pszichológus, fizikus) University of Oxford, 1948-ban került a University of Chicago-ra Charles Spearman meghívására Stephenson, W. (1935) Technique of Factor Analysis Stephenson, W. (1953) The Study of Behavior: Q-Technique and Its Methodology

A Q-módszertan alapjai Főbb alkalmazási területek: pszichológia, társadalomtudományok, orvostudomány Alapja az ún. „Q-sorting” (Q-állítások ≈ Likert-skála) Kényszer-választás („Forced choice”) ↓ „Forced distribution” (Normális eloszlás!)

A Q-módszertan alapjai Főbb alkalmazási területek: pszichológia, társadalomtudományok, orvostudomány Alapja az ún. „Q-sorting” (Q-állítások ≈ Likert-skála) Kényszer-választás („Forced choice”) ↓ „Forced distribution” (Normális eloszlás!)

Az R- és Q-módszertan összehasonlítása R-módszer Q-módszer Mit mér a módszer? Az egyes változók közötti korrelációt. (Egy-egy változó „mögött” számos személy áll.) Az egyes személyek közötti korrelációt. Milyen kutatási céloknak felel meg? A kutató által a priori determinált kutatási fókusz alátámasztására vagy elvetésére. A válaszadók által képviselt vélemények „mérésére”. Mely kérdés(ek) vizsgálható(k) a módszer segítségével? Az adott megfigyelési egységek mekkora részét jellemzi „X” és mekkorát „Y”? („X” és „Y” a kutató által definiált.) Hogy viszonyul egymáshoz „X” és „Y” a válaszadó (szubjektív) véleménye szerint? (Forrás: Robbins–Krueger 2000, 640. alapján saját szerkesztés)

Q-módszertan a (társadalom)földrajzban Eddigi kutatási példák, esettanulmányok: A „ruralitás” kérdésköre, annak megítélése A klímaváltozással kapcsolatos attitűdök mérése Egy-egy konkrét terület (pl. egy nemzeti park) megítélése A városi barnaövezetek rehabilitációjával kapcsolatos attitűdök Módszertani munkák: Atkin 1974 Gould 1981 Robbins–Krueger 2000 Eden–Donaldson–Walker 2005

A Q-módszertan előnyei… Szubjektivitás mérése alkalmas kvantitatív módszer (az eljárás lehetőséget nyújt a szubjektív vélekedés-rendszerek vizsgálatára) A kvantitatív és kvalitatív kutatási tradíciók egyesítése A kutatói prekoncepciók (egy részének) „kiküszöbölése” A legelterjedtebb statisztikai programcsomagok mindegyikével elvégezhető (SPSS, SAS, R stb.)

…és a módszer korlátai Területi adatokkal nem végezhető el, nem értelmezhető, így a (hagyományos) területi kutatások esetében nem alkalmazható az eljárás Relatíve kevés társadalomföldrajzi (és regionális tudományi) példa

…és a módszer korlátai Területi adatokkal nem végezhető el, nem értelmezhető, így a (hagyományos) területi kutatások esetében nem alkalmazható az eljárás Relatíve kevés társadalomföldrajzi (és regionális tudományi) példa ↓ LEHETŐSÉGEK! (Pl. a regionális tudomány alapfogalmainak, vizsgálati fókuszának eltérő értelmezése[i])

„R” helyett „Q” ?

„R” mellett „Q” !

Köszönöm a figyelmet! Berki Márton Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája (Győr, 2011. október 14–15.) Köszönöm a figyelmet! Berki Márton PhD-hallgató, ELTE TTK, Regionális Tudományi Tanszék