a demográfiai mutatók változásának hatása az ápolási munkára cSík Julianna Magyar Kórházszövetség Kongresszusa siófok 2017. 04. 26.

Demográfiai változások Születéskor várhatón élettartam nő Születések száma csökken Következmény: Elöregedő társadalom OKOK: Javuló életszínvonal Az EÜ. ellátás rohamos fejlődése Járványok hiánya Austria Czech Republic Denmark France Germany Hungary Romania Európa és benne hazánk népességének korösszetétele folyamatosan változik. Az 1960-as évektől figyelhető meg a születéskor várható élettartam fokozatos emelkedése. Ennek okai: javuló életszínvonal EÜ. ellátás rohamos fejlődése járványok hiánya E mellett a születések számában pedig egy fokozatos csökkenés figyelhető meg. A két tendencia hatására a társadalmak folyamatos elöregedése látható. Az ábra jól mutatja a folyamatokat. : Születéskor várható életkor alakulása néhány Európai országban Forrás: WHO/Europe, European HFA Database adatai alapján szerkesztve

Egészségben eltöltött életévek Az életkor kitolódásával nő a nem teljes egészségben eltöltött évek száma is, amikor az egészségügyi és szociális ellátórendszer iránti igény megnő. Nő az igény az ápolási munkára Nő az igény a hospitalizációra A társbetegségek megléte miatt a komplex ápolás szükséges Az egészségügyi ellátásban résztvevők terhelése nő Az életkor kitolódásával, nőnek azoknak az éveknek a számai is, amit már betegségben töltünk. Ebben az időszakban nő az igény az Egészségügyi és szociális ellátásra. Az emberek gyakrabban kerülnek kórházba, a társbetegségek miatt komplex ellátást, ápolást igényelnek, ezért nő az igény az ápolási munkára.

Korcsoportos megoszlás az egészségügyi szakdolgozók között Elöregedő tendencia figyelhető meg Csúcs a 41-45 év között A pályakezdők száma nem biztosítja a nyugdíjba vonulók pótlását Kevesen választják a pályát Fokozott migráció, pályaelhagyás OKOK A hivatás elismertsége alacsony Alacsony bérek Nagyfokú megterhelés A szakdolgozók között ugyan ezek a tendenciák figyelhetők meg, csak még gyorsabban megy végbe. A diagramon jól látható hogy az életkori megoszlásban a 41-45 év közötti korcsoportban van a legtöbb szakdolgozó. A fiatalok száma nem biztosítja a nyugdíjba vonulók pótlását. Kevesen választják a pályát, a már itt lévők között pedig nagy a migráció, és pályaelhagyás száma. Okok: alacsony bér alacsony elismertség nagyfokú leterheltség Forrás: Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara; 2016

Fokozódó ápolási igény Elöregedő szakdolgozói KÖR Öregedő társadalom Fokozódó ápolási igény Elöregedő szakdolgozói KÖR UTÁNPÓTLÁS HIÁNYA Összességében elmondható, hogy egy elöregedő társadalomfokozódó ápolási igényét, egy még gyorsabban öregedő szakdolgozói rétegnek kellene kielégítenie. Munkahelyemen is ezt az ellentétet érzékelem már évek óta, ez indított arra, hogy ebben a témában végezzek kutatást  

Kutatás bemutatása I. KUTATÁSOM KÉT RÉSZBŐL ÁLLT: A Bács-Kiskun Megyei Kórház 2005-2010-2015. évi betegforgalmi adatait vizsgáltam, a távozók számát alapul véve. A távozott betegek számának változását A távozott betegek korcsoportos megoszlását, és annak változását Az átlagos ápolási idő változását A kísérő betegségek számának változását Kutatásomban egyrészt megvizsgáltam a Bács-Kiskun megyei Kórház betegforgalmi adatait 2005-10-15-ben.

Kutatás bemutatása II. Bács-Kiskun Megyei Kórház belgyógyászati jellegű osztályainak ápolói körében végeztem kérdőíves felmérést. Felmérés ideje:2016.03.17- 2016.03.31.-ig Kérdőívek száma: 126 db került kiosztásra, megválaszoltak 81 db. Kérdések négy területre irányultak, 22 kérdéssel Az első kérdéskörben a kitöltő személyével, szakképesítéssel, a munkában eltöltött idővel kapcsolatos kérdések kaptak helyet. A második kérdéskörben arra kerestem a választ, hogy a kollégák véleménye szerint nőtt-e a 60 év feletti betegek száma az ellátottak körében, és ez hogyan befolyásolja a munka terhelésük változását. A harmadik kérdéskörben a kollégák egészségével, krónikus betegségek meglétével kapcsolatos kérdések kaptak helyet. A negyedik egységben a kérdéseimben az akut osztályon fekvő, de krónikus ellátásra szoruló betegek számának változásáról és ezek állapotáról kérdeztem. Másrészt kérdőíves felmérést végeztem a belgyógyászati jellegű osztályok ápolói körében. Kérdéseimet 4 témakörben tettem fel. A legfontosabb eredményeket ilyen csoportosításban mutatom be a továbbiakban pár diában.

A szakdolgozók kor, képzettségi mutatói Még országos szinten szakdolgozók körösszetétele alapján öregedési tendencia figyelhető meg, a nyugdíj előtt állók száma 17,2 %-al meghaladja a pályakezdők számát addig a vizsgált mintában szakdolgozók 22%-a 30 év alatti, és csak 12%-a van 51 év felett. A mintában a pályakezdők aránya 15%, a dolgozók több mint 50%-a több mint 11 éve dolgozik az egészségügyben A vizsgált mintában a képzettségi mutatók jónak mondhatók, az ápolási asszisztensek aránya alacsony A kollégák korösszetételét vizsgálva az országos átlagnál jobb eredményeket kaptam. A munkatársaimnak csak 12% 50 éven felüli. A szakképzettségük is igen jónak mondható.

A betegek korösszetételének változása A válaszadók 90% szerint nőtt a 60 éven felüli korosztályba tartozó betegek száma. A vizsgált osztályokon 18 %-al nőtt a 60 év feletti betegek száma 2005 és 2015 között A korcsoport szerinti emelkedés megítélése nem egységes A betegek korösszetételét vizsgálva a válaszadók 90%-a szerint nőtt a 60 éven felüliek száma az ellátottak között. A korcsoportok szerinti megoszlásban eltérő eredményeket kaptam. A betegforgalmi adatok alapján is egyértelmű az emelkedés a fiatalabbak számának csökkenése mellett. Kórházi adatok alapján Kérdőíves adatok

A szakdolgozói leterheltség változása A válaszadók 90,3 %-a szerint munkaterhelése megnőtt a 60 éven felüli betegek számának növekedése miatt, és nagy részük ezen terhelés növekedést jelentősnek érzi. A kapott adatokat a kórházunk egy osztályán végzett felmérés alátámasztja. A szakdolgozói leterheltséget is ebben a viszonylatban vizsgáltam. A válaszadók több mint 50% szerint nőtt a leterheltségük, aminek mértékét nagyrészt 5-ös szintnél nagyobb mértékűnek értékelték egy 10-es skálán. Egyik belgyógyászati osztályán végzett betegsúlyossági kategória vizsgálat szintén az ápolói leterheltség növekedését mutatja mintegy 30%-os mértékben. Ápolói percidők változása a II belgyógyászati osztályon; Pap-Szekeres Anita, 2015 A megterhelés mértékének megítélése

A leterheltség növekedésének legfontosabb okai A kérdésben felsorolt okok közül 3 legjellemzőbbet lehetet jelölni. Érdekes eredménynek tartom, hogy 26 válaszban a hozzátartozók fokozott elvárása szerepel, a betegnek joga van a kapcsolattartáshoz, de érdemes lenne megvizsgálni, a folyamatos hozzátartozói jelenlét hogyan hat az ápolói munkára. Ennek okaként legtöbben a fizikai leterheltség növekedését és a ápolási létszám hiányát jelölték meg.

A szakdolgozók egészsége,Krónikus betegségek megléte A válaszadók 54%-ánál található valamilyen krónikus megbetegedés, ami mielőbbi intézkedéseket követel. Felhívja a figyelmet a modern ápolási eszközök beszerzésének, és rekreáció támogatásának szükségességére. A kollégák 88%-ának véleménye alapján megbetegedésük kapcsolatban van napi munkájukkal Kíváncsi voltam a kollégák egészségügyi állapotára is, ezért megkérdeztem rendelkeznek e valamilyen krónikus megbetegedéssel. Elkeserítő eredményt kaptam. A kollégák mintegy 54%-NAK VAN EGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁJA, ÉS EZT NAGYRÉSZT MUNKÁJUKKAL HOZZÁK ÖSSZEFÜGGÉSBE. A problémák összecsengenek a fokozott fizikai leterheltség okozta tünetekkel. A tartós derékfájdalom volt a leggyakoribb probléma, de a fejfájás migrén is gyakori probléma, amit a stressz, és a váltott műszak provokálhat.

Hogyan lehetne könnyíteni munkáján Leginkább az ápolói létszám növelésében látják a probléma megoldását „Az egy műszakban dolgozó szakápolók létszámának megnövelésével” „Az ápolási létszám emelése segítene” „Egy ápolóra jutó betegszám csökkentése” „Több segédápoló a létszámon felül” „Férfi munkaerő bevonása az ápolásba” Nagyon sok válaszban a béremelés szükségességét fogalmazták meg: „Béremelés” „Jobb anyagi és erkölcsi megbecsülés” „Cafeteria”

Fontos területnek értékelték az ápolási eszközök minőségének, és mennyiségének javítását: „Az ellátáshoz szükséges eszközök anyagok minősége, mennyisége” „Korszerűbb ápolási eszközök” „Emelhető ágyak beszerzése” A munkakörülmények, a munkaszervezés javítása „Olyan intézkedések, amik támogatják a dolgozók egészséges életmódját, torna lehetősége a munkahelyen, egészségesebb ebéd, munka közbeni pihenőidő „Leterheltség arányos megosztása, munkaidő betartása, kompetenciák szétválasztása.” „A látogatási idő betartatása a hozzátartozókkal”

Akut ágyon fekvő, krónikus betegek előfordulásának értékelése A válaszadók mintegy 80% szerint több mint 50%-kal nőtt a csak ápolásra szoruló betegek száma Nagy részük segítséget vagy teljes ellátást igényel, és pszichés státuszuk miatt is fokozott figyelmet igényelnek. Utolsó kérdésköröm arra irányult, hogyan értékelik a csak ápolási igénnyel rendelkező betegek számát az ellátottaik között, és az hogyan hat munkájukra. A válaszadók mintegy 80 % szerint jelentősen nőtt az arányuk. Nagy részük teljes ellátásra szorul, és pszichés státusza miatt is fokozott figyelmet igényel.

összegzés Vizsgálatomat Bács-Kiskun Megyei Kórházban végeztem, de meggyőződésem, hogy az ország bármelyik intézményében hasonló eredményeket kapnék Hathatós intézkedések nélkül, ami a szakdolgozók bérrendezésén kívül kiterjed az egy főre jutó leterheltség csökkentésére, az ápolási eszközök számának és minőségének javítására, és a megbecsülés javítására is, nem javítható érdemben a jelenleg fennálló helyzet. A humánerőforrás krízis megoldását követően nyílik csak lehetőség az egyre idősödő lakosság folyamatosan növekvő ápolási igényének kielégítésére, és az ellátás biztonságának, minőségének biztosítására.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!