Neurológia HK BSc III. évf. 2016/17 tanév I. szemeszter 3. Neurológiai megbetegedések 1. rész

Fájdalom általában: élettani és kórtani alapokkal

A fájdalom perifériás keletkezése fájdalom eredete: nociceptorokon keresztül a bőrből és a zsigerekből. A nem károsító ingerek: pl. disztenzió, hőmérséklet, a károsítók pl. a sérülés, fájdalom peptidek: SP substance P, CGRP calcitonin gen-related peptide

Kisugárzó, projíciált, fantom fájdalmak 1 Jelző (referens, kisugárzó) fájdalom: a gerincvelőben két érző neuron között ingerületátvitel keletkezik és a fájdalom kivetül a megfelelő szenzoros területre: bal kar és bal váll miokardiális infarktus esetében 2 Projíciált fájdalom az ideg lefutása mentén ért sérülés a receptoriális területen jelentkezik (lokalizálódik) 3 Fantom fájdalom A kisugárzott fájdalom a hiányzó alkar megfelelő receptoriális területén jelentkezik. A 2-es variáció speciális formája

Fájdalom csillapítás A fájdalom jellege és következményei: - szenzoros: lokalizáció és intenzitás - motoros: protektív reflex, izomtónus változás - autonóm idegrendszeri: vérnyomás nő, tachycardia, pupilla dilatáció, izzadás, hányinger Fájdalom csillapítás 1) hűtés, PGE szintézis gátlás 2) lokális érzéstelenítők 3) elektroakupunktúra és transzkután idegi ingerlés (TNS) 4) endorfin receptorok stimulációja morfinnal 5) ingerület átvitel a thalamusban gátolható anesztetikumokkal és alkohollal 6) sebészi pályaátmetszés

Fejfájások

Fejfájások Gyakori jelenség. Csaknem minden embernél jelentkezik élete során Az általános orvosi gyakorlatban a fejfájás miatti vizsgálat 2%-ban, míg a neurológiai gyakorlatban 20%-ban fordul elő. Ritkán ijesztő tünet, de vannak veszélyes fejfájások is

Előfordulási gyakoriság magyarázata: 100 000 lakosra évenként hány eset jut

Fejfájás típusok 1) subarachnoi-dális vérzés 2) meningitis 3) temporális arteritis 4) fokozott intracraniális nyomás

migrén lefolyása 1) Epizódikus fejfájás, mely hányingerrel, fénykerüléssel és hangkerüléssel jár együtt. 2) Bevezető tünetek lehetnek: pl. hangulatingadozás, éhség, szédülés. 3) Aura:(esetek 1/3-ában): villanások, fények, pislákoló fények – 5-30 perccel korábban alakulnak ki . Továbbá érzés- és beszédzavar is kialakulhat. 4) Lüktető, órákig esetenként napokig eltarthat. 5) Provokáló hatású: sajt, csokoládé, kávé, vörösbor. 6) Stressz levezető eljárások is provokálnak: alvás, relaxáció.

tenziós típusú fejfájás 1) Leggyakoribb fejfájás forma, mely lehet epizodikus, vagy folyamatos 2) A szokványos fájdalom csillapítókra általában nem reagál, de a betegek ennek ellenére szedik ezeket 3) Stressz vagy fáradtság kiváltó hatású 4) Amitryptylin vagy relaxációs technikák hatékonyak lehetnek 5) Fejfájás elleni szerek krónikus szedése is lehet kiváltó ok, főleg ha elmaradnak.

Cluster típusú fejfájás Horner syndrome is a relatively rare disorder characterized by a constricted pupil (miosis), drooping of the upper eyelid (ptosis), absence of sweating of the face (anhidrosis), and sinking of the eyeball into the bony cavity that protects the eye (enophthalmos). These are the four classic signs of the disorder. Szteroidok és a verapamil hatékonynak bizonyult

Eszméletvesztés és „furcsa állapotok”

A leggyakoribb neurológiai tünetek közé tartoznak, a neurológiai járóbetegek csaknem 18%-át érintik. Tudatvesztési állapotokat értjük ezalatt! 1) Syncope - Vérnyomás esés váltja ki. Szédülés, izzadás, homályos látás (prodroma) előzheti meg. - szívelégtelenségben szenvedő időseknél terhelésre kialakulhat 2) Görcsroham - bármikor, bármilyen testhelyzetben bekövetkezhet. - prodromális tünetek: szagok, ízek észlelése

Az eszméletvesztés ritkább okai Subarachnoideális vérzés Intermittáló hydrocephalus Drop attack – a beteg egyszerűen összeesik, görcsroham, vagy cardiális arrythmia okozhatja Narcolepsia – túl mély alvás Hipoglikémia Absence rohamok – tipikusan gyermekeknél fordul elő: a gyerek nem esik el, de tekintete merev Stb.

Egyensúly zavara Leggyakoribb ok: szédülés (vertigo)

Az egyensúly zavara, szédülés, nisztagmus - Az egyensúlyozáshoz szükség van a csontos labirintusra (3 db félkörös ívjárat) az endolimfa mozgására, ami a sztatolit-et is mozgatja; a test izomzatának tónusára (propriocepció, szomatikus receptorok) és a szemmozgásokra. A szédülés (vertigo) a leggyakoribb tünet az egyensúlyozás zavarakor. - Nisztagmus: a fej fordulásakor a szem egy fix pontra fókuszál, a határesetben új pontra fókuszál (optokinetikus nisztagmus), mindezen információk a vesztibuláris magban szerveződnek, összhangban a cerebellum működésével. Kóros körülmények között spontán is jelentkezhet.

ájulás, eszméletvesztés A szédülés alatt a betegek többféle állapotot értenek, a pontos kikérdezésük fontos Vertigo: az egyén és a környezete közötti relatív mozgás nem megfelelő érzékelése - rotációs: (félkörös ívjáratok rendellenessége) - hullámzó (mintha hajón lenne): otolithok zavara

A vertigo típusai: - pozicionális - nem pozicionális - tartós - fóbiás Pozicionálisra példa: benignus paroximális pozícionális vertigo (BPPV) 1) Pl. vírus fertőzések után jelentkezik. Felkeléskor hányással kísért paroxizmális vertigo roham alakulhat ki 2) Kimutatására alkalmas a Hallpike-manőver: a fej hirtelen helyzetváltozásra szédülés alakul ki és a beteg az érintett oldal felé néz

Intrakraniális nyomás Megemelheti: Intrakraniális térfoglaló folyamat Belső pl. glioma Külső pl. extradurális hematoma Az agyállomány diffúz duzzadása, mely súlyos hipoxiát követően, májelégtelenség illetve hipertenzív encephalopátiát követően alakulhat ki. A CSF cirkulációjának vagy abszorpciójának megváltozása (hydrocephalus)

Öntudatvesztés Kóma

Öntudatvesztés Az öntudat fenntartásában az ARAS (nemspecifikus retikuláris felszálló/ascending szisztéma) működése alapvető. Jelentős kérgi területi kiesés vagy az ARAS sérülése eszméletvesztéshez vezet. Az eszméletvesztés stádiumai: - aluszékonyság: ébreszthető és válaszol - stupor: nehezen ébreszthető - kóma: nem ébreszthető - letális kóma: légzés megszűnik