Az Árpád-ház kihalását követő idők 1301 – 1526

I. Károly országa Nápolyból származó család (Anjou = anzsu) Caroberto = Károly Róbert A háromszor koronázott magyar király ( ) Akkor szabályos a koronázás, ha a magyar Szent Koronát teszik az uralkodó fejére

Kiskirályok legyőzése Az ország kettészakadt a trónviszály alatt A kiskirályok elkobzott várait híveinek adta Az új főurak cserébe hűséggel és életükkel adóztak a királynak MAGYAR FŐURAK /KISKIRÁLYOK/ I. KÁROLY HÍVEI CSÁKOK és ABÁK 1312 – rozgonyi csata 1321 – Csák Máté halálával a rend megszilárdul itáliai városok a pápa és a magyar egyház új nagybirtokos osztály, akiket BÁRÓKNAK nevezünk

Reformok Banderiális hadsereg: Bandérium = banda (saját zászló és címer alatt kiállított sereg) Bányabér: a földesúr földjén kitermelt arany és ezüst 1/3-a nála maradhat Pénzverés: liliomos aranyforint firenzei mintára

Újabb bevételek A kereskedők behozott áruira vámot vetett ki = HARMINCADVÁM A telkek után fizetett adó = KAPUADÓ Gazdag országot hozott létre, amit irigyeltek a szomszéd országok Királyi központja: VISEGRÁD Zách Felicián merénylete az új székhelyen

VISEGRÁDI KIRÁLYTALÁLKOZÓ 1335 CSEHLENGYELMAGYAR JÁNOSKÁZMÉRKÁROLY RÓBERT Közösen megerősítették a békességet Felajánlja lánya kezét Károly fiának A lengyel trón is a miénk lett Külpolitika

Összegzés ( ) A kiskirályok hatalmának felszámolása A királyhoz hű új nagybirtokosi réteg (bárók) A hadsereg megerősítése (bandérium) Gazdasági fellendülés 1.Aranyforint 2.Vámok 3.Adók Külpolitika ( 1335 )

I. Nagy Lajos ( ) Erős királyi hatalmat örökölt apjától, a kincstár tele Erős belső és külső szövetségesek (bárók) (visegrádi országok) Nápolyi hadjárat: 1.Lajos örökölte a magyar trónt 2.Öccse lett Nápoly királya, akit megöltek 3.Ezért hadjáratot indít Itália földjén (lovagkirály) 4.Sok pénzbe kerül, a kincstár veszélyben

Lovagi kultúra Lajos király udvarában Például Toldi Miklós, aki az esztergomi érsek vitézei közé tartozott Kalandos életéről az énekmondó Ilosvai Selymes Péter számolt be Ebből kapott ötletet Arany János Legfőbb lovagi eszmék: 1.Hűség, alázat, nagylelkűség 2.Bátorság, segítőkészség, becsület 3.Igazságszeretet, gyengék - nők védelmezése 4.Vallásosság

LOVAGGÁ VÁLÁS SZAKASZAI: apród fegyverhordozó lovag

pajzs kard tőr angol nagyíj nyílvesszők csatabárd buzogány számszeríj

Elégedetlen nemesek Magyarországon kevés a földműves A nagybirtokosok igyekeztek elcsalogatni egymás jobbágyait Ha hozzájuk költöznek, évekig nem kell adót fizetniük Így a kisbirtokosok veszélybe kerültek, akik a királytól vártak védelmet Következménye: 1351-ben országgyűlés összehívása

Az évi törvények (Második Aranybulla) I. KILENCEDTÖRVÉNYII. ŐSISÉG TÖRVÉNYE Terményadó a földesúr számára Minden nemes ugyanannyit szedett ( kilencedik zsák ) Nincs már okuk más földesúrhoz költözni a jobbágyoknak Rendezte a nemesi birtokok öröklését Ha fiú örökös nélkül halt meg, birtokait rokonaira hagyhatta Ha nem volt rokona, visszaszállt a királyra III. ÚRISZÉKIV. PALLOSJOG A jobbágyok felett földesuruk ítélkezett A bárók, akár halálos ítéletet is hozhattak

Nagy Lajos országai

Diósgyőr: Már az Árpád-korban földvár Gyűrű alakú = kör Gyűrű = Győr Diós = diófák, melyek körbe veszik a várat

Nagy Lajos jelentősége Uralkodása gazdagságot, nyugalmat hozott az országra Bántotta, hogy nem született fiú örököse A magyar és lengyel trónt egy-egy lányára hagyta Ez újabb trónviszályhoz vezethet A nagy király utolsó éveit betegen, magányban töltötte

Luxemburgi Zsigmond ( ) Nagy Lajos halála után először került nő a magyar trónra Trónviszály: bárók lázadása a királynő ellen A béke feltétele: Mária menjen férjhez, és férjét koronázzák meg A királynő halála után Zsigmond egyedül uralkodott (a bárók hatalma nőtt)

A művelt, hét nyelven beszélő király A kor legszebb férfijának tartották Gondosan ápolt hajával, szakállával naponta órákat foglalkozott Európa legtekintélyesebb családjából származott Azt hitte, hogy legyőzheti a törököket A vereség csökkente a hatalmát (a bárók börtönbe zárták)

A királyi hatalom megerősítése Tanult eddigi hibáiból Legfontosabb intézkedései BÁRÓK SZŰK CSOPORTJÁRA TÁMASZKODIK DÉLI VÉGVÁRRENDSZER KIÉPÍTÉSE Fontos tisztségeket ad nekik Mellé birtokokat, várakat adományoz Adómentesek maradnak katonáskodás fejében ( bandérium ) Déli határon várakat építtet Utak, folyók átkelőhelyeit védték elsősorban Új adókból tartotta fenn ezeket a várakat

Zsigmond további intézkedései Az egyház védelmében: PROBLÉMÁK Az egyház széthúzása (egyszerre 3 pápa) Egyre több főpap és pap erkölcstelen életet élt Husz János prágai pap felszólalt ellene és az egyház megváltoztatására buzdított MEGOLDÁSOK Zsigmond német-római császárként lép fel Három pápa helyett egyet választottak Máglyahalálra ítélte Husz Jánost ( inkvizíció )

Parasztfelkelés Erdélyben: PROBLÉMA A XV. században minden évben új pénzt vertek, a régit be kellett váltani Erdélyben három évig nem szedtek tizedet, mert rossz volt a pénz (kevés ezüst és arany volt benne) 1437-ben ismét jó pénz készült, ezért három évi adót követeltek visszamenőleg A jobbágyok ezért fellázadtak MEGOLDÁS Az erdélyi jobbágyok lázadását Budai Nagy Antal vezette, amit a király levert

Zsigmond, a császár és király Kora legműveltebb uralkodója börtönben kezdi Bárók összefognak a király ellen Vereség a töröktől (déli végvárrendszer) Zsigmond német-római császár Fellép az egyház védelmében Leveri az erdélyi parasztfelkelést 1437-ben