Út az Európai Unióhoz Dr. Szekeres Diána PhD. egyetemi adjunktus

Ami az Európai Unióról eszünkbe juthat… ● Az európai zászló, amely nem csupán az Európai Unió jelképe, hanem Európa népeinek szélesebb értelemben vett egységét és identitását is szimbolizálja ● csillagok által alkotott kör az európai népek közötti szolidaritást és a harmóniát ● A 12-es szám ősidők óta a tökéletesség, a teljesség és az egység jelképe ● 1983 Európai Parlament ● 1985 Hivatalos embléma- Európai Bizottság

Ami az Európai Unióról eszünkbe juthat… ● 1985 Európai himnusz ● Ludwig van Beethoven 1823 IX. Szimfónia Örömóda Herbert von Karajan „Lángolj fel a lelkünkben, szép égi szikra, szent öröm! Térj be hozzánk, drága vendég, tündökölj ránk, fényözön! Egyesítsed szellemeddel, mit zord erkölcs szétszakít! Testvér lészen minden ember, merre lengnek szárnyaid.”

Ami az Európai Unióról eszünkbe juthat… Május 9. Európa nap

Ami az Európai Unióról eszünkbe juthat… ● „Egység a sokféleségben”

Az EU kialakulása és fejlődése 1.Hatok, Kilencek, Tizenkettek, Tizenötök, Huszonötök, Huszonhetek Közössége 2. Szupranacinalizmus ( ) Pesszimizmus ( ) Többszintű döntéshozatal (1987-) 3.Fejlődés felfelé ívelés ( , ) visszaesés ( , )

Az Európa eszme ● Mitológiai alapok: Hérodotosz, Hippiász, Homérosz ● VII: század egyházi szerep ● VIII. század „Európa királysága”, „Európa atyja” Nagy Károly ● XI. század „dicsőítés toposza, kulturális szimbólum” ● VX. század II. Pius pápa–europaeus, „republicana chistiana” ● Dante ● Dubois ● Podjebrád Frigyes ● Zouche ● W. Penn ● Immanuel Kant

Az Európa eszme ● Victor Hugo: Egyesült Európai Államok ● 1923 Páneurópa Calergi ● 1930 Páneurópa terv ● Föderalista-funkcionalista irányzat ● Fordulópont: II. Világháború ● szeptember 19. W. Churchill – ● Zürichi Egyetemen tartott beszéde

Európa eszme ● 1947 Truman Doktrina ● 1948 OEEC => 1961 OECD ● 1949-NATO 1955 KGST ● május 05. Európa Tanács ● Május 09. Schuman nyilatkozat ● Schuman-Nyilatkozat javaslat május 9-én az Európai Szén- és Acélközöség (ESZAK) létrehozására

Nemzetközi helyzet 1945 után ● Közvetlenül a háború befejezése után ● W. Churchill és Európa  Fulton-i beszéde: Vasfüggöny  „Egyesült Európai Államok” ● Nemzetközi helyzet hatása -  Hidegháború – „Harry Truman doktrína” (1947)  USA támogatja a szabad népeket ● Európa ketté osztása (1948)  Európa=Hidegháború középpontjában álló fegyveres tábor

Világérdek ● Béke  1945: ENSZ megalakulása ● Szervezettebb világgazdaság  1944: Bretton Woods-i pénzügyi rendszer › IMF › Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank)  1947: kereskedelmi rendszer › GATT

Európa-érdek  BÉKE megvalósulása (szervezetek) ● 1947: Béke  ENSZ Európai Regionális Szervezete › Célja: Európa Újjáépítése ● 1947: Újjáépítés – USA támogatással  Marshall terv: Európai Újjáépítési Program – USA támogatással ● 1948: Együttműködés kerete  OEEC =Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet › Célja : Európa Újjáépítése – Marshall segély felhasználása -USA támogatja az európai egységet ↔ szovjet befolyás › 1960-ban átalakul: OECD – Nem integrációs szervezet

Benelux vámunió ● 1948  Benelux vámunió (1944-ben alapították)  Belgium, Hollandia, Luxemburg

Nyugat-Európa biztonsági törekvése ● április 4. : Atlanti védelmi közösség  NATO: Észak-atlanti Szerződés Szervezete › Célja: katonai védelem biztosítása, ha a szervezet bármely tagját támadás érné  közös fellépés › Kommunizmus visszatartása › KKE rendszerváltása (1989) után: új funkciók

Konkrét lépések, integrációs szervezet létrejötte ● május 5. London  Európa Tanács › Föderális Európa vagy kormányközi együttműködés › Céljai: - emberi jogok - alapvető szabadságjogok biztosítása - európai kulturális identitás támogatása

Az Európa Tanács ● 10 állam alapította ● Jelenleg 47 tagja van ● Regionális kormányközi szervezet ● Székhelye: Strasbourg ● Fő szervei:  Parlamenti Közgyűlés  Miniszteri Bizottság  Emberi Jogok Európai Bírósága ( Strasbourgi Bíróság)

Európai Unió, az Európai integráció alapító atyái A béke és a jólét szolgálatában … Konrad Adenauer Robert Schuman Winston Churchill Alcide De Gasperi Jean Monnet

Európai törekvések a biztonságra ● 1950  Pleven terv: Európai Védelmi Közösség (EVK) › Franciák nem ratifikálják (1954)

Az EU integráció főbb lépései ● Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés = MONTÁNUNIÓ ● április 18-án írták alá Párizsban, július 23-án lépett hatályba. A szerződés július 23-án hatályát vesztette. ● április 18-i Párizsi Szerződés ● Hat alapító állam – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország – között létrejön a szén és az acél közös piaca ● cél :a II. világháborúban győztes és vesztes európai nemzetek közötti béke biztosítása, és egyenrangú félként történő összefogásuk, közös intézményekben együttműködve

A Montanunióról szóló Szerződés Preambuluma ● Az alapító államok:

ESZAK ● Montánunió ● Egyfajta korlátozott közös piac- funkcionalizmus ● Jean Monnet, alapító atya, a Főhatóság elnöke ● Szervezeti felépítés: Főhatóság: szupranacionális szerv, 9 tag, fegyvergyártás, szén és acéltermelés irányítása Miniszterek Tanácsa: 6 fő tagállami szakminiszter, Főhatóságot ellenőrzi, koordinálja, jogalkotó szerv Közgyűlés: konzultatív funkció, 78 fő, véleményező, tanácsadó szerv, végső ellenőrzés letéteményese Montánunió Bírósága: „panaszfórum”- Főhatóság jogszerűsége

Római Szerződések ● Alapító szerződések: Római Szerződések  1957: Európai Gazdasági Közösséget (EGK) › Hat tagállam alapítja  1957: Európai Atomenergia Közösség › Hat tagállam alapítja ● Csatlakozási szerződések: az integráció bővülése  Jelenleg 28 európai demokratikus állam az EU tagja

Európai Gazdasági Közösség (EGK) ● Római Szerződés   Aláírása: március 25.  Hatályba lépése: január 1. ● Hat állam alapította ● Európai Gazdasági Közösség (EGK) céljai:  Vámunió  Közös piac létrehozása

1957. március 25. Az alapító államok Az EGK alapító tagállamai -Belgium -Franciaország -Hollandia -Luxemburg -Németország -Olaszország

Római Szerződések aláírása

Európai Atomenergia Közösség ● Római Szerződés   Aláírása: március 25.  Hatályba lépése: január 1. ● Hat állam alapította ● Az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) ● Célja: a z atomenergia békés felhasználása

Britek távolmaradásának oka ● Nagy-Britannia győztesen került ki a háborúból ● 1945 után: az integráció híve, kezdeményezője – W. Churchill  Nem akart osztozni a szuverenitás megosztásában ● Szoros kapcsolata az USA-val ● Az EGK megalakulásakor még jelentős gyarmattartó ország

EFTA létrehozása ● Európai Szabadkereskedelmi Társulás  European Free Trade Association ● Brit kezdeményezésre ● Stockholmi Szerződés   január 4. szerződés aláírása  Cél: Ipari szabadkereskedelem megteremtése  Alapítók: UK, Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország

Az EFTA korábbi és jelenlegi tagállamai Forrás:

EFTA napjainkban ● Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc ● Európa két integrációs szervezete – együttműködés  1977-re ipari termékek szabadkereskedelme  1992: EFTA+EGK= Európai Gazdasági Térség (EGT) – European Economic Area (EEA) › Cél: a piac egységesítése › Svájc nem ratifikálta

Az EU integráció főbb lépései ● június 1–2. ● A messinai találkozón a hat ország külügyminiszterei(ESZAK)úgy döntenek, hogy az európai integrációt a gazdaság minden területére kiterjesztik. ● Paul Henri Spaak Bizottság Javaslat: vámunióra épülő, nemzetgazdaság egészére kiterjedő közös piac létrehozása, atom-energiaügyi együttműködés (cél: béke) intézményrendszer alapja: ESZAK struktúrája, de Főhatóság=> Bizottság és hatalmi elmozdulás Miniszterek Tanácsa felé

Az EU integráció főbb lépései Római Szerződés március 25. Hatály:1958. január 1., határozatlan idő EGK/Közös Piac és Európai Atomenergia- közösség (Euratom) +Egyezmény az Európai Közösségek Közös Szerveiről (Közgyűlés, Bíróság, Gazdasági és Szociális Bizottság) személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása július 1. teljesen eltörlik a hat ország közötti belső vámokat, illetve közös politikákat is bevezetnek a 60-as évek folyamán, mégpedig a kereskedelem és a mezőgazdaság területén

Római Szerződés ● EGK: Ratifikáció: 1957, Jan. 1. Hatály ● Cél: gazdasági integráció (vámunió, közös piac) ● Közösségi intézmények: Közgyűlés, Tanács, Bizottság, Bíróság, Gazdasági és szociális Bizottság ● EURATOM: nukleáris közös piac

Az EU integráció főbb lépései ● január 4. EFTA ● Az Egyesült Királyság kezdeményezésére a Stockholmi Egyezmény aláírásával megszületik az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), amely néhány EGK-n kívüli európai országot foglal magában. ● Tagjai: UK, Dánia, Svédország, Norvégia, Ausztria, Svájc, Portugália ● Cél: vámok és korlátok felszámolása

Az EU integráció főbb lépései ● április 8. Merger Treaty ● Aláírják a három Közösség (ESZAK, EGK, Euratom) végrehajtó szerveinek egyesítéséről szóló szerződést, így létrejön a Tanács és a Bizottság. A szerződés július 1-jén lép hatályba. ● A három közösség jogilag önálló marad(önálló jogi személyiség) ● Az intézmények közösek ● július 1. „Európai Közösségek”- EK/EC

Az EU integráció főbb lépései ● Franciaország „üres szék politikája” De Gaulle ● 1966.Jan.29. A „luxemburgi kompromisszum” Egy politikai válságot követően Franciaország ismét részt vesz a Tanács ülésein annak fejében, hogy megtartják az egyhangú szavazás követelményét, ha „létfontosságú nemzeti érdekek” forognak kockán. Kötelező a konszenzuskeresés. ● július 1. EGK közös piac kiépítés első szakasza lezárul: Tagállamok vámuniója jön létre. (Egymás közti nincsen mennyiségi korlátozás) ● Vámunió: egymás között minden termékre eltörlik a vámokat és a kvótákat; kifelé egységes vámot alkalmaznak a vámokat egy közös szerv gyűjti be és osztja szét a tagállamok között, nincs szükség az eredetigazolásra.

Az EU integráció főbb lépései ● december 1–2. A hágai csúcstalálkozón az EGK állam- és kormányfői az európai integráció folytatásáról döntenek, megnyitva ezzel az utat az első bővítés felé... ● április 22. Luxembourgban aláírnak egy szerződést, amely lehetővé teszi, hogy egyre inkább „saját forrásokból” finanszírozzák az Európai Közösségeket, és kiterjeszti az Európai Parlament felügyeleti jogkörét.

Az EU integráció főbb lépései ● január 22. Brüsszelben aláírják a Dánia, Írország, Norvégia és az Egyesült Királyság csatlakozásáról szóló szerződéseket. ● 1973 január 1. Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozik a Közösséghez, s ezzel kilencre emelkedik a tagállamok száma. Norvégia ebből a bővítési körből kimarad, miután a választópolgárok többsége népszavazáson elutasítja az uniós tagságot.

Az EU integráció főbb lépései ● 1974 december 9–10. ● A párizsi csúcstalálkozó a kilenc tagállam állam- és kormányfői elhatározzák, hogy Európai Tanács néven évente (legalább kétszer) háromszor üléseznek. Szabad utat engednek továbbá az európai parlamenti képviselők a közvetlen megválasztásnak, és megállapodnak az Európai Regionális Fejlesztési Alap felállításáról Tindemans Jelentés: közös politikák kiterjeszésére, polgárközelibb Európa kiépítése, Európai Bizottság szerepének növelése

Az EU integráció főbb lépései ● 1975 február 28. ● A Közösség és 46 afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni ország (AKCS-országok) aláírja az I. Loméi Egyezményt. ● július 22. ● Aláírnak egy szerződést, amely szélesebb költségvetési jogkört biztosít az Európai Parlamentnek és létrehozza az Európai Számvevőszéket. A szerződés június 1-jén lép hatályba.

Az EU integráció főbb lépései ● 1979 június 7–10. ● Megtartják az első közvetlen európai parlamenti választásokat. A Parlament létszáma ekkor 410 fő.

Az EU integráció főbb lépései ● január 1. ● Görögország csatlakozásával a tagállamok száma tízre emelkedik. ● Fejlettségből adódóan gazdasági homogenitás megváltozik.

Néhány EU tagállam csatlakozásának időhorizontja

Az EU integráció főbb lépései ● 1984 június 14–17. ● A második közvetlen európai parlamenti választások. ● 1985 január 7. ● Jacques Delors-t választják meg a Bizottság elnökévé (1985–1995).

Az EU integráció főbb lépései ● június 14. Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság aláírják a Schengeni Megállapodást, amelynek célja, hogy az Európai Közösségek tagországai között eltöröljék a határellenőrzést.

Az EU integráció főbb lépései ● ● január 1. ● Spanyolország és Portugália csatlakozik az Európai Közösségekhez, s ezzel a tagállamok száma 12-re emelkedik.

Az EU integráció főbb lépései ● február 18. Hágában és Luxemburgban aláírják az Egységes Európai Akta/Okmány. A szerződés július 1-jén lép hatályba. ● Cél: dec. 31-ig. egységes belső piac, intézményi változások, gazdasági és pénzügyi unió, új területek a közösségi együttműködésben

Az EU integráció főbb lépései ● június 15. és 18. Megtartják a harmadik közvetlen európai parlamenti választásokat. ● november 9. A berlini fal leomlása. ● október 3. Német újraegyesítés.

Az EU integráció főbb lépései ● február 7.Maastrichtban aláírják az Európai Unióról szóló szerződést; november 1-jén lép hatályba. ● VÍVMÁNYAI: január 1. Létrejön az egységes piac. -A Szerződés az ún. három pilléres szerkezet felállításával megalkotta az Európai Uniót. - szorosabbra fonja az igazságügyi és a belügyi együttműködés szálait -Lefektette a gazdasági és monetáris unió (GMU) tervét, a közös kül- és biztonságpolitika alapjait. -Bevezette az uniós polgárságot, gazdasági és monetáris unió létrehozását, -Növelte az Európai Parlament hatáskörét, szélesítette a Tanácsban a minősített többségi szavazási eljárás alkalmazási körét, valamit beemelte a szubszidiaritás elvét a közösségi döntéshozatalba.

Az EU integráció főbb lépései ● 1995 ● január 1. ● Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az Európai Unióhoz, ezzel 15-re emelve a tagállamok számát. Norvégia újfent kimarad a bővítésből, miután a népszavazáson az emberek többsége ezúttal is az uniós tagság ellen szavaz.

Az EU integráció főbb lépései ● 1997 október 2. Aláírják az Amszterdami Szerződést, hatálybalépése: május 1. ● Módosította és átszámozta az EU- és az EK-Szerződést. Csatolták hozzá az EU-Szerződés és az EK-Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változatait. Az Amszterdami Szerződés átszámozta az Európai Unióról szóló szerződés A-S betűvel jelzett cikkeit.

Az EU integráció főbb lépései ● 1998 ● március 30. ● Az új tagjelölt országok számára kezdetét veszi a csatlakozási folyamat; Ciprus, Málta és tíz kelet-közép-európai ország érintett benne.

Az EU integráció főbb lépései ● 1999 ● január 1. ● A gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszának kezdete: 11 ország fogadja el az eurót, amely a pénzpiacokra bekerülve felváltja azok nemzeti valutáit a nem készpénzes tranzakciókban. A monetáris politikáért az Európai Központi Bank felel. A 11 országhoz 2001-ben Görögország is csatlakozik. Videó: 8YIL7vc 8YIL7vc

Az euró bevezetése 1999 BENELUX, Németország, Franciaország, Olaszország Ausztria, Finnország, Belgium, Spanyolország, Portugália 2001 Görögország 2002 Bankjegyek és érmék 2007 Szlovénia 2008 Ciprus és Málta 2009 Szlovákia 2011 Észtország

Az EU integráció főbb lépései ● október 15–16 ● Az Európai Tanács tamperei ülésén úgy határoznak, hogy az EU váljék a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségévé. ● március 23–24. ● A lisszaboni Európai Tanács új stratégiát vázol fel a tudásalapú Európában a foglalkoztatottság fellendítésére, a gazdaság modernizálására és szociális kohézió erősítésére. ● december 7–8. ● A nizzai Európai Tanács megállapodásra jut az EU döntéshozatali rendszerét megváltoztató új szerződés szövegéről, hogy az Unió készen álljon a bővítésre. Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei ünnepélyesen kihirdetik az Európai Unió alapjogi chartáját.

Az EU integráció főbb lépései ● február 26. ● Aláírják a Nizzai Szerződést. ● Hatály: február 1. ● Az EU az intézményi reform a középpontban.(EU bővülés: 2004-ben 25, 2007-ben pedig 27 tag) ● A Nizzai Szerződést, az Európai Unióról szóló korábbi szerződést, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződést egyetlen, egységes szerkezetbe foglalt változatban egyesítették ● Elfogadják az Európai Unió Alapvető Jogok Chartáját

Az EU integráció főbb lépései ● december 14–15. A laekeni Európai Tanács. Nyilatkozatot fogadnak el az Európai Unió jövőjéről. Ez megnyitja az utat az Unió küszöbön álló, nagy ívű reformja és az Európai Alkotmányt előkészítő Konvent összehívása előtt.

Az EU integráció főbb lépései ● 2002 ● január 1. ● Az euróövezet 12 országában bevezetik az európénzérméket és -bankjegyeket.

Az EU integráció főbb lépései ● december 13. ● Az Európai Tanács koppenhágai ülésén jóváhagyja a tíz tagjelölt ország (Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) uniós csatlakozását május 1-jén.

Az EU integráció főbb lépései ● május 1. ● Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozik az Európai Unióhoz.

Az EU integráció főbb lépései ● 2003 ● július 10. ● Az „Európa jövőjét” kidolgozó Konvent befejezi az Európai Alkotmány tervezetén végzett munkáját. ● október 4. ● Megkezdődik az Alkotmány összeállításáért felelős kormányközi konferencia.

Az EU integráció főbb lépései ● június 10. és 13. ● Megtartják a hatodik közvetlen európai parlamenti választásokat. ● november 22. ● Megkezdi munkáját a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság. ● október 3. ● Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Törökországgal és Horvátországgal.

Az EU integráció főbb lépései ● október 29. ● Rómában elfogadják az Európai Alkotmányt (amelyet a tagállamoknak még meg kell erősíteniük). ● 2005 május 29. és június 1. ● A francia – majd három nappal később a holland – szavazók népszavazáson elutasítják az Alkotmányt.

Az EU integráció főbb lépései ● 2007 ● január 1. ● Bulgária és Románia ● csatlakozik az Európai Unióhoz. ● Szlovénia bevezeti az eurót.

Az EU integráció főbb lépései Lisszaboni szerződés: ● december 13 ● Hatály: a 27 tagállam általi ratifikálását követően. (Remélhetőleg még a 2009 júniusára tervezett következő európai parlamenti választások előtt) ● Cél: demokratikusabbá tegye az Európai Uniót növelje az EU hatékonyságát Foglalkozzon olyan kérdésekkel, mint éghajlatváltozás, a biztonság és a fenntartható fejlődés. ● Módszer: magas szintű elszámoltathatóság, nyitottság, átláthatóság és részvétel

A „jelenleg hatályos” Római Szerződés részei

1993. Maastrichti Szerződés ● A Szerződés részei:

EURÓPAI UNIÓ A Lisszaboni szerződésig

Az EU három pillérének együttműködési területei

Az EU meghatározó intézményeiről és három pillérről

1997. Amsterdami Szerződés ● közös kül- és biztonságpolitika területének változásai (közös stratégiák, konstruktív tartózkodás) ● igazságügyi együttműködés közösségiesítése ● menekültügyi és bevándorlási politikát, a külső és belső határellenőrzést, valamint az igazságügyi együttműködést polgári jogi ügyekben átemelték az Unió három pillére közül a harmadikból az elsőbe ● megerősítették a rendőri és bűnügyi együttműködést ● Amszterdamban sikerült elérni a foglalkoztatási politika közösségi szintre emelését

2000. Nizzai Szerződés ● A Nizzai Szerződést február 26-án írták alá az Európai Unió akkori tagállamai, és február 1-jén lépett hatályba. ● A Nizzai Szerződés megváltoztatta a szavazás rendszerét a Tanácsban. Az új rendszerben a szavazás sikerességéhez szükséges: a tagországok legalább felének (egyes kérdésekben kétharmadának) - a szavazatok legalább 74%-ának - a népesség legalább 62%-ának az egyetértése. A Szerződés az Unió bővítése után 732-re emelte képviselői helyek számát az Európai Parlamentben.

2000. Nizzai Szerződés ● Csökkentette az Európai Bizottság tagjainak számát. Elrendelte, hogy amint az Európai Unió tagállamainak száma eléri a 27-et, a biztosok száma kevesebb legyen a tagállamok számánál. A módosítás 27. tagállam csatlakozása utáni első Bizottság hivatalba lépésének időpontjától lép érvénybe. ● A Szerződés tartalmazott intézkedéseket az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártának pénzügyi következményeivel kapcsolatban.

Lisszaboni Szerződés ● A lisszaboni szerződést december 13-án írták alá 2008 végéig minden tagállamban ratifikálni kellett volna, ● hogy a 2009-es európai parlamenti választásokig – január 1-jén – életbe léphessen. ● (Az életbe lépés, csúszás esetén, az összes ratifikációs okmány Rómában való elhelyezése utáni hónap első napján vált lehetővé.) ● A június 12-énmegtartott ír népszavazás, ● valamint a cseh törvényhozás, a lengyel elnök és ● egy német alkotmánybírósági ítélet elhúzódása nem tette lehetővé. 75

Lisszaboni Szerződés ● Ezután Írország vezetői az uniós politikusokkal összhangban úgy döntöttek, hogy október 2- án megismétlik a referendumot, miután garanciákat adtak Írországnak az adópolitika nemzeti szuverenitásának, a hagyományos ír semlegességnek, valamint az „etikai” (családjogi, oktatási, vallási stb.) kérdések kapcsán.  Ezen a referendumon az igenek több mint kétharmados többséget szereztek, és az ír ratifikáció október 23-ára le is zárult. ● A cseh törvényhozás két háza 2009 első felében megszavazta a szerződést, szeptemberre a németek is ratifikálták, és a lengyel elnök, aki az ír „igen”-től tette függővé kézjegyét, szintén aláírta. 76

Lisszaboni Szerződés ● Az életbe lépés előtt már csak Václav Klaus cseh államfő állt, akinek három feltétele volt - az ír népszavazás pozitív eredménye, cseh kivétel az Alapjogi Charta alól és az alkotmánybíróság ítélete, melyben az egész szerződést vizsgálva, azt a cseh alkotmánnyal összeegyeztethetőnek találta]. Ez történt meg legkésőbb, november 3-án. A cseh elnök még aznap aláírta a szerződést. ● A lisszaboni szerződés december 1- jén lépett hatályba.

„Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról” ● minősített többségi döntéshozatal: „kettős többség" kell a tagországok lakosságának 65%-át képviselő szavazat és a tagországok 55%-ának szavazata kell ● Európai Parlament megnövelt szerepe a döntéshozásban ● pillérrendszer megszüntetése ● új tisztségek létrehozása (az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) ● Alapjogi Charta

Alapjogi Charta ● 54 cikkelyen keresztül határozták meg az Európai Unió alapvető értékeit ● A Chartát a december 7-én írták alá a nizzai csúcstalálkozón. ● A polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége védelmezi, mely március 1-jétől működik Bécsben. ● Az ügynökség célja továbbá az, hogy az európai polgárokat megismertesse az őket megillető jogokkal, emellett összefogja az emberi jogok védelmében tevékenykedő szervezeteket. ● A korábbi, Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpont nevű intézmény feladatait veszi át, de tevékenységét más területekre is kiterjeszti.

Alapjogi Charta ● I. fejezet: Méltóság ● II. fejezet: Szabadságok ● III. fejezet: Egyenlőség ● IV. fejezet: Szolidaritás ● V. fejezet: A polgárok jogai ● VI. fejezet: Igazságszolgáltatás ● VII. fejezet: Általános rendelkezések ● Referenciák, források

I. fejezet: Méltóság ● 1. cikk: Az emberi méltóság ● 2. cikk: Az élethez való jog ● 3. cikk: A személyi sérthetetlenséghez való jog ● 4. cikk: A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma ● 5. cikk: A rabszolgaság és a kényszermunka tilalma

II. fejezet: Szabadságok ● 6. cikk: A szabadsághoz és biztonsághoz való jog ● 7. cikk: A magán- és a családi élet tiszteletben tartása ● 8. cikk: A személyes adatok védelme ● 9. cikk: A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jog ● 10. cikk: A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság ● 11. cikk: A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága ● 12. cikk: A gyülekezés szabadsága és az egyesülés szabadsága ● 13. cikk: A művészet és a tudomány szabadsága ● 14. cikk: Az oktatáshoz való jog ● 15. cikk: A foglalkoztatás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog ● 16. cikk: A vállalkozás szabadsága ● 17. cikk: A tulajdonhoz való jog ● 18. cikk: A menedékjog ● 19. cikk: Védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben

III. fejezet: Egyenlőség ● 20. cikk: A törvény előtti egyenlőség ● 21. cikk: A megkülönböztetés tilalma ● 22. cikk: A kulturális, vallás és nyelvi sokféleség ● 23. cikk: A férfiak és a nők közötti egyenlőség ● 24. cikk: A gyermekek jogai ● 25. cikk: Az idősek jogai ● 26. cikk: A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése

IV. fejezet: Szolidaritás ● 27. cikk: A munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz ● 28. cikk: A kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog ● 29. cikk: A munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog ● 30. cikk: Az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem ● 31. cikk: Tisztességes és igazságos munkafeltételek ● 32. cikk: A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme ● 33. cikk: A család és a munka ● 34. cikk: A szociális biztonság és a szociális segítségnyújtás ● 35. cikk: Egészségvédelem ● 36. cikk: Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés ● 37. cikk: Környezetvédelem ● 38. cikk: A fogyasztók védelme

V. fejezet: A polgárok jogai ● 39. cikk: Aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon ● 40. cikk: Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon ● 41. cikk: A megfelelő ügyintézéshez való jog ● 42. cikk: A dokumentumokhoz való hozzáférés joga ● 43. cikk: Az ombudsman ● 44. cikk: A petíciós jog ● 45. cikk: A mozgás és a tartózkodás szabadsága ● 46. cikk: A diplomáciai és konzuli védelem

VI. fejezet: Igazságszolgáltatás ● 47. cikk: A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog ● 48. cikk: Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog ● 49. cikk: A bűncselekmény és a büntetések törvényességének és arányosságának elvei ● 50. cikk: A kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma

VII. fejezet: Általános rendelkezések ● 51. cikk: Alkalmazási kör ● 52. cikk: A biztosított jogok hatálya ● 53. cikk: A védelem szintje ● 54. cikk: A joggal való visszaélés tilalma

Lisszabon újításai ● Az Európai Tanács állandó elnöke  két és fél éves ciklusra, de facto helyettesítve a soros elnökségi rendszert ● Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője  egyesíti a külügyekért felelős biztosi és a közös kül- és biztonságpolitikáért felelős posztokat ● Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása ● Alapjogi Charta  a Charta jogilag kötelezővé válik

Lisszabon újításai ● Az EU pilléreit összevonják; jogi személyiséggé válik  növelve az EU hatáskörét nemzetközi szerződések kötésére ● Az Európai Tanácsot elválasztják  a Miniszterek Tanácsától, immár hivatalosan is; annak üléseit a nyilvánosság előtt kell tartani ● Erősebb Európai Parlament  megnövelve a Miniszterek Tanácsával közösen intézendő ügyek számát

Lisszabon újításai ● A kettős többségi szavazás kiterjesztése  új jogi területekre az Európai Tanácsban és a Miniszterek Tanácsában 2014-től ● A nemzeti parlamentek szerepének növelése  lehetőséget adva számukra uniós jogszabályok felülvizsgálatára és az Európai Bizottság kontrolljára uniós jogszabály módosítás esetén

Lisszabon újításai ● Kölcsönös szolidaritás  amennyiben egy tagállam terrortámadás, természet vagy ember okozta tragédia ér ● Az uniós polgárok lehetősége közös petíció megfogalmazására  amelyet az Európai Bizottságnak kötelező napirendre vennie, ha egymillió uniós polgár aláírta ● A klímaváltozás elleni harc  célként való kitűzése ● Az Európai Ügyész kinevezése ● A kilépés szabályozása

Források: ● Ferkelt Balázs - Káldyné Esze Magdolna – Kruppa Éva – Vida Krisztina (2014). Az integrálódó Európa I. Perfekt Kiadó, Bp. ( o.) ● Dr. Kruppa Éva főiskolai tanár által biztosított anyagok ● ● Dr. Ph.D.Verebics János egyetemi docens által biztosított anyagok