Magyarország az első világháborúban. Polgári demokratikus forradalom és Tanácsköztársaság Magyarország politikatörténete Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

I. Hadüzenetek és hadicélok júniusa: szarajevói merénylet Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége ellen. Franz Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök: azonnali megtorló háború Szerbia ellen. Tisza István: óvatosság a szláv népek befolyásának megerősödése miatt. Koronatanács döntése 1917 tavaszán: Monarchia integritásának garantálása és szerb uralkodóház cseréje. Téves és megvalósíthatatlan osztrák-magyar és német haditerv (villámháború helyett állóháború).

II. Frontesemények és diplomácia I. Monarchia 1,8 milliós hadereje: délen szerbek, északkeleten oroszok elleni harc március 22. Przemysl várának eleste szeptembere: Törökország hadba lépése a központi hatalmak oldalán májusa: Olaszország hadba lépése az antant oldalán Bulgária háborúba való bekapcsolódása a központi hatalmak oldalán.

II. Frontesemények és diplomácia II augusztusa: Románia hadba lépése az antant oldalán (bukaresti szerződés). Erdély: román betörés, de központi hatalmak sikeres ellentámadása március 3. Breszt-litovszki béke megkötése a Német Császárság és Szovjet Oroszország között május 7. Bukaresti béke I. Ferenc József halála. Utóda Habsburg Károly ( ) április 6. Egyesült Államok hadba lépése.

III. Nehézségek a hátországban Elhúzódó háború: súlyos gazdasági, társadalmi és politikai következmények. Csökkenő termelékenység. Jegyrendszer bevezetése. Közszükségleti cikkek termelésének visszaesése és növekvő infláció + csökkenő reálbérek. Romló életviszonyok miatt elégedetlenség és békevágy elterjedése. Sztrájkhullámok (1918. július 20.) elterjedése.

IV. Tervek a Monarchia jövőjéről Birodalom föderalizálásának terve a csehek, ukránok és a délszláv képviselők részéről. Masaryk, Beneš, Trumbić és Supilo: Monarchia felbomlasztása és új nemzeti államok megteremtése. Román Egység Nemzeti Tanácsa: román területek egyesítésének programja. Monarchia felosztásának terve: kezdetben fenntartások az antanthatalmak részéről, de később a Monarchia felosztásának támogatása április. Monarchia emigráns nemzeti vezetőinek római kongresszusa.

V. A kormány és ellenzéke I. Háború kitörése: kezdetben hallgatólagos béke az ellenzéki pártok és a kormány között, később az egység felbomlása. Négy nagy politikai irányzat létrejötte: 1. Tisza István vezette Nemzeti Munkapárt (háború további folytatása); 2. Apponyi Albert vezette mérsékelt ellenzéki csoportosulás (mérsékelt reformok); 3. Károlyi-párt (annexiómentes béke, dualista rendszer perszonálunióvá alakítása és demokratikus reformok); 4. Antiliberális és antiszemita csoport (Bangha Béla).

V. A kormány és ellenzéke II. IV. Károly: mérsékelt reformok támogatása májusa: Tisza István miniszterelnöki tisztségből való felmentése. Wekerle Sándor ( ) miniszterelnöksége: új választójogi törvény elfogadása október 16. Ausztria szövetségi állammá nyilvánítása október 23. A Wekerle-kormány lemondása, majd Magyar Nemzeti Tanács megalakulása.

VI. Az őszirózsás forradalom és a Károlyi- kormány megalakulása Őszirózsás forradalom (1918. október 28. és 31. között): elégedetlenkedő katonák és civilek szerepe Október 31. Károlyi miniszterelnökké történő kinevezése. Forradalmi hullám a birodalom többi országrészének fővárosaiban (Bécs, Prága, Zágráb) november 3. Padovai fegyverszünet aláírása október 26. Károlyi-kormányának megalakulása: független és demokratikus köztársaság, amelyben a nem magyarok is államalkotó tényezők lettek volna (önigazgatási jog).

VII. A polgári kormány működése (1918. október 31 – március 20.) Balkáni antant haderő támadása mellett cseh légiók megjelenése Felső-Magyarországon november 13. Belgrádi fegyverszüneti egyezmény: Pécs-Szabadka-Szeged-Arad fegyverszüneti vonal kijelölése. De 1918 decemberében román csapatok támadása Erdélyben, a szerb támadás a Dél-Dunántúlon és cseh előrenyomulás Pozsony térségéig november 25. Megszállt dél-magyarországi területek Szerbiához való csatlakozása.

VIII. A polgári kormány belpolitikai kudarcai november 16. Köztársaság kikiáltása (1919. január 11-től Károlyi ideiglenes köztársasági elnök és Berinkey Dénes miniszterelnök). Új választójogi törvény elfogadása: 1918/I. Néptörvény. „A földmívelő nép földhöz juttatásáról” szóló évi XVIII. számú földreformtörvény. Szociálpolitikai intézkedések: munkanélküli-segély bevezetése, gyermekek foglalkoztatásának megtiltása, béremelés, frontról hazatérő katonák végkielégítésének garantálása.

IX. A kormány jobb- és baloldali ellenzéke Éleződő társadalmi és politikai ellentétek a kormány nemzetiségi politikájának kudarcai és a nyomorúságos gazdasági viszonyok miatt. Jobboldali ellenzék: demokratikus rendszer helyett diktatórikus jellegű kormányhatalom (MOVE, majd ÉME Gömbös Gyula vezetésével) február 18. Nemzeti Egyesülés Pártjának megalakulása (gróf Bethlen István) november 24. Kommunisták Magyarországi Pártjának létrejötte (Kun Béla): magántulajdonon alapuló társadalmi rend megdöntése és tanácsrendszer bevezetése.

X. A polgári kormány külpolitikai kudarcai Hadsereg átfogó mozgósításának elmaradása (Linder Béla). Cseh, román, francia és szerb benyomulás a történelmi Magyarország területére. Ferdinand Vix alezredes: cseh, román előretörés törvényesítése. Magyar tiltakozás a demarkációs vonalak átlépése ellen, de egységes fellépés hiánya. Erdélyi arcvonal: Székely hadosztály szerepe.

XI. Károlyi Mihály és a polgári kormányzat bukása Károlyi: katonai ellenállás megszervezése a cseh légiókkal és a román haderővel szemben március 20. Vix-jegyzék átadása: Károlyi és a polgári kormány sorsának megpecsételődése. Károlyi elképzelése: Szovjet-Oroszországra támaszkodva nemzeti ellenállás megszervezése és szociáldemokrata kormány kinevezése. De március 20-án alku a szociáldemokraták és a kommunisták között március 21. Tanácsköztársaság kikiáltása (Garbai Sándor és Kun Béla).

XII. A Magyar Tanácsköztársaság (1919. március 21.-augusztus 1.) Őszirózsás forradalom: demokratikus reformtörekvések és radikális elitcsere + földreform végrehajtása. Kommunisták programja: magántulajdonon alapuló kapitalista rend felszámolása és kizsákmányolás megszüntetése március 21. Éles cezúra a XX. századi magyar történelemben.

XIII. A proletárdiktatúra vezetői és államrendszere I. Forradalmi Kormányzótanács: teljhatalmú irányító szerv (Garbai Sándor elnök, Kun Béla külügyi népbiztos). Tanácsok Országos Gyűlése: Tanácsköztársaság parlamentje. Tanácsrendszer: munkás-, katona és paraszttanácsok, illetve 3-5 tagú direktóriumok vagy intézőbizottságok. Vörös Őrség: Kormányzó Tanács karhatalmi szerve volt.

XIII. A proletárdiktatúra vezetői és államrendszere II. 1. Pártegyesülés: KMP ás MSZDP egyesülése után Magyarországi Szocialista Párt létrejötte, majd április 7-én tanácsi választások. Választójog: minden 18 életévet betöltött férfi és nő szavazati joggal bírt, de korlátozások érvényesültek június 23. Új alkotmány elfogadása: Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság megalakulása. Régi bíróságok helyett forradalmi törvényszékek felállítása.

XIII. A proletárdiktatúra vezetői és államrendszere III. 2. Államosítás és szociális jellegű intézkedések végrehajtása: 20 főnél nagyobb üzemek állami tulajdonba vétele és valamennyi közintézmény államosítása április 3. Földről szóló rendelet elfogadása (75. kat. hold feletti földbirtok elkobzása kártalanítás nélkül). Szociális rendelkezések: 8 órás munkaidő bevezetése, lakbérek csökkentése 20%-kal, jövedelmek megemelése 10-80%-kal és társadalombiztosítás kiterjesztése.

XIII. A proletárdiktatúra vezetői és államrendszere IV. Művelődéspolitika: oktatásügy reformja (nyolcosztályos általános iskolai oktatás bevezetése). 3. Vix-jegyzék elutasítása és proletár hadsereg felállítása. Jan Cristian Smuts brit tábornok ajánlata: gazdasági blokád feloldása és Magyarország meghívása a békekonferenciára. De szerb, francia, román és cseh intervenció. Vörös Hadsereg: 200 ezres létszám (Böhm Vilmos főparancsnok és Stromfeld Aurél vezérkari ezredes).

XIV. A Tanácsköztársaság támogatói és a belső ellenállás Tanácsköztársaság támogatói: Lukács György és Kassák Lajos mellett az ún. nyugatosok. Új társadalmi rend ellentétes fogadtatása. Antibolsevista Comité (ABC) megalakulása Bethlen István vezetésével. Aradi ellenkormány megszervezése gróf Károlyi Gyula vezetésével. Középpolgárok és parasztság: ellenszenv az új rend iránt. Tanácsköztársaság társadalmi bázisa: ipari munkások, bányászok és városi munkáscsoportok.

XV. A tanácsköztársaság külpolitikája és hadi sikerei I április 16. Román haderő támadása a Tanácsköztársaság ellen, majd április 26-án cseh támadás Magyarország ellen május 20. Vörös Hadsereg ellentámadása (északi hadjárat): Felvidék visszafoglalása mellett lengyel határ elérése Bártfánál. Clemenceau-jegyzék: visszafoglalt északi területek kiürítése, cserébe Tiszántúl átadására tett ígéret. Tanácsköztársaság bázisának összeszűkülése: dunántúli vasutassztrájk és Kalocsa környéki parasztfelkelés.

XV. A tanácsköztársaság külpolitikája és hadi sikerei II július 20. Vörös Hadsereg offenzívája a románok ellen a Tiszántúl felszabadítására (kudarc és összeomlás) augusztus 2. Budapestet elfoglalták a román csapatok augusztus 1. A Forradalmi Kormányzótanács lemondása és Peidl-kormány megalakulása. Forradalmi Kormányzótanács népbiztosainak és családtagjainak emigrálása.

XVI. Az ellenforradalom hatalomra jutása: hatalmi központok 1919 őszén Peidl Gyula vezette szociáldemokrata kormány: Tanácsköztársaság rendelkezéseinek érvénytelenítése, de augusztus 6-án puccszerű lemondatás. Három hatalmi központ: 1. Friedrich István kormánya: (1919. aug. 6 – nov. 24.): dualista Magyarország politikájának folytatása + Habsburgok Magyarország feletti jogainak támogatása; 2. Megszálló román hadsereg; 3. Szegedi ellenforradalmi kormány (Horthy Miklós).

XVII. A Clerk-misszió Magyarország: anarchikus és kaotikus helyzet 1919 augusztusában. Georg Russel Clerk: anarchikus állapotok megszüntetése, román csapatok kivonása és tárgyalóképes magyar kormány megalakítása. Clerk és Horthy tárgyalása 1919 október végén november 16. Horthy bevonulása Budapestre november 24. Huszár-kormány megalakulása. Megoldandó feladatok: nemzetgyűlési választások és ideiglenes államfő megválasztása.

XVIII. Nemzetgyűlési választások január Nemzetgyűlés megválasztása. Választás alapja: Friedrich-kormány választójogi rendelete volt. Nemzetgyűlés feladatai: államforma megállapítása és az államfő hatalmának rendezése. Legitimisták és szabad királyválasztók küzdelme február 27. Kormányzói jogkörről szóló 1920/I. tc. elfogadása (király nélküli alkotmányos királyság) március 1. Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották.

XIX. A Teleki-kormány belpolitikai intézkedései Gróf Teleki Pál első miniszterelnöksége: július április /3. tc. „Rend törvénye“: kommunista párt betiltása. 1920/XXV. törvény (numerus clausus): izraeli vallású ifjúság diplomás értelmiséggé válásának korlátozása. Vitézi rend megalapítása. 1920/XXXVI. tc. a földreformról (szegényparasztok földhöz juttatása). Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége.

XX. Felhasznált irodalom Harmat Árpád Péter: Magyarország a forradalmak idején és a Horthy-kor kezdetén ( ). In: toertenelem/haboruk-forradalmak-es-a-horthy-kor /68-magyarorszag-a-forradalmak-idejen-es-a- horthy-kor-kezdeten-tanulmany Romsics Ignác: A 20. század rövid története. Rubicon- Könyvek, 2011, pp Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, pp Térképjegyzék: Történelem Klub.In:

Köszönöm a figyelmet!