Kémiai jellemzők pH, összetétel, szervetlen és szerves alkotók

pH A pH (pondus Hidrogenii, hidrogénion-kitevő) egy dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi. Híg vizes oldatokban a pH egyenlő az oxóniumion-koncentráció tízes alapú logaritmusának ellentettjével. pH= -log 10 H 3 O + = -lg H 3 O + vagy egyszerűbben: pH= -log 10 H + = -lg H +

A mindennapi életben leggyakrabban előforduló oldatok átlagos pH-értéke Savas:pH ӏ Közel semleges: pH Akkumulátorsav: H 2 SO 4 1 ӏ Víz (keménységétől függően) 6,0-8,5 Sósav (gyomorsav - üres gyomor) 1,0–1,5 ӏ Emberi nyál 6,5–7,4 Coca-Cola2,0–3,0 ӏ Narancslé, almalé3,5 ӏ Lúgos: Bor4 ӏ Vér 7,4 Sör4,5–5,0 ӏ Tengervíz 7,5–8,4 Kávé5,0 ӏ Szappan 9,0–10,0 Tea5,5 ӏ Hipó -fehérítő 12,5 Eső5,6 ӏ Beton 12,6 Ásványvíz6,0 ӏ Tej6,5 ӏ

Összetétel Törtek, Százalékok A többkomponensű rendszerek összetételét a koncentráció különböző mértékegységeivel fejezhetjük ki, vagyis hogy a vizsgált komponens milyen részt képvisel az egészhez képest. A koncentrációt megadhatjuk az előzőekben használt tömegtört (W) és tömeg% (w%) összefüggésével, amely független a többkomponensű rendszer anyagi minőségétől. A térfogattörtet (Φ) és a térfogat%-ot (ϕ%) elsősorban gázelegyek összetételének jellemzésére használjuk, amelyek számértéke gázok esetében megegyezik az anyagmennyiség-tört (X), illetve anyagmennyiség% (x) számértékével. Φ= V komponens ϕ%= 100 V komponens X= n komponens x%= 100 m komponens V összes V összes n összes m összes

Összetétel Koncentrációk Az anyagmennyiség-koncentráció (amit nevezhetünk egyszerűen koncentrációnak) az oldott anyag anyagmennyisége és az oldat térfogata közti egyenes arányosságot mutatja meg: A koncentráció jele c, mértékegysége leggyakrabban mol/dm 3. A tömegkoncentrációt az oldott anyag tömegének és az oldat térfogatának hányadosával definiáljuk. Mértékegységei: g/dm 3, mg/dm 3, mg/m 3, mikrogramm/m 3

Szerves és szervetlen alkotók Szerves: A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza. Szerves vegyületek építik fel az élő szervezeteket, de számos mesterséges vegyület (pl.: műanyagok, szintetikus gyógyszerek) is van köztük. Legnagyobb mennyiségben a fotoszintetizáló élőlények (pl. zöld növények, kékbaktériumok, sárgásmoszatok stb.) állítanak elő szerves vegyületeket szén-dioxidból és vízből, valamint ásványi sókból. Ezek ún. fotoautotróf szervezetek.

Szerves és szervetlen alkotók Szervetlen: A szervetlen kémia a kémia egyik jelentős ága, mely a szervetlen vegyületek tulajdonságaival és reakcióival foglalkozik. Általánosságban szervetlen vegyületek azok az anyagok, melyek nem tartoznak a szerves kémia hatáskörébe, azaz minden olyan vegyület, mely nem tartalmaz szén-szén, illetve szén-hidrogén kötéseket. Ilyenformán tehát a fentieken kívül a periódusos rendszer minden eleme és azok vegyületei a szervetlen kémia tárgykörébe tartoznak.

(Mutassa be a hulladékok, levegő, véggázok, talaj, víz, ivóvíz, szennyvíz legfontosabb kémiai jellemzőit!) Hulladék: A hulladék ártalmatlanítása és hasznosítása szempontjából szükséges a hulladékok kémiai jellemzőinek ismerete is. pH: adott hulladékmennyiség vizes „oldatában” mérve – éves átlagban közel semleges – nyáron enyhén savanyú – téli időszakban enyhén lúgos kémhatású. Tápanyagtartalom: a bio- és zöldhulladékok mezőgazdasági hasznosítása szempontjából a trágyaérték megítéléséhez szükséges a C:N:P:K arányának ismerete. Izzítási veszteség és maradék: a hulladék izzítása után visszamaradó mennyiség / az eredeti mennyiség az izzítási maradék.

Hulladékok jellemzése Minél nagyobb a hulladék izzítási vesztesége, annál jobban égethető. ÉghetőNem éghető Papír Vas, acél Műanyag Egyéb fém Bőr Üveg Fa Cserép, kerámia Gumi Építési, bontási törmelék Élelmiszer Kerti hulladék

Levegő A levegő egy gázelegy, amely a Földet körülvevő gázok keveréke. Fő alkotó részei: a nitrogén 78,09%, oxigén 20,93% és egyéb nemes gázok 0,002%-a a térfogatnak. Változó mennyiségben vízpárát is tartalmaz. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Egy normál literének súlya 1,293 g. Vízben igen kevéssé oldódik, oldódás közben összetétele is megváltozik pl: a vízben oldott levegő oxigén tartalma 20C 0 -on kb 34%.

Véggáz/Füstgáz Általában valamely technológiából vagy technológiai berendezésből kibocsátott-kilépő gáz. A véggáz rendszerint kémiai eljárások (de nem égési folyamatok vagy égetőberendezések) terméke. Jele: Mértékegysége: g/m 3

Talaj (Víz, kioldás, oxidáció) Megváltozik az anyag szemcsézettsége, kémiai, ásványtani felépítése. A víz, a szén-dioxid és az élő szervezetek által létrehozott kémiai reakciók okozzák. Víz Vízben oldott kationok, gázok és anionok vannak Oldott oxigén: - nélkülözhetetlen - a hőmérséklettel fordítottan arányos Ionos vezető Keménység: 1 nk° = 10 mg/dm 3 CaO-dal

Ivóvíz Nem tartalmazhat mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot olyan mennyiségben, ami az egészségre veszélyes. Minősítéskor vizsgált paraméterek: pH, vezetőképesség, keménység, Na, K, Ca, Mg, Fe, Mn, NH 4, Cl, SO 4, HCO 3, NO 3, NO 2, KOI, bakteriológia. Szennyvíz kémhatás (pH); összes oldott anyag: – oldott szervetlen (ásványi) anyag (sótartalom) – oldott szerves anyag – összes foszfortartalom – szerves nitrogén – a szerves szennyeződés mutatói (BOI, KOI, TOD, TOC)

Köszönöm a figyelmet! Készítette: Ifjú Szilvia