1 Gépészeti ismeretek

2 Tengelyek A tengelyek forgó vagy lengő gépalkatrészek hordozására, gyakran a forgómozgás átvitelére készített gépelemek. Mozgásuk szerint lehetnek álló vagy forgó tengelyek. Kialakításuk szerintállandó és változó keresztmetszetű tengelyek Felhasználás szerint léteznek hordozó és közlőtengelyek.

3 Álló hordozó tengely (Csillekerék csapágyazás ) Nem kör keresztmetszetű álló hordozó tengely (Gépjárművek mellső kerekeinek ágyazása) Forgó hordozó tengely Közlő tengelyek ( Fogaskerék hajtómű )

4 Kialakításuk szerint lehetnek:  egyenes tengelyek  sima (gyakorlatilag állandó keresztmetszetű)  vállas (lépcsős)  Bütykös  Csőtengely  görbített (könyökös) tengelyek  forgattyús  hajlékony (flexibilis)

5 Különleges közlő tengely, forgattyús tengely A tengely alakja és méretei A tengely alakját és méreteit a hordozott gépelem alakja és méretei, az igénybevétel módja, valamint a technológiai és a szerelési követelmények határozzák meg. Keresztmetszetük általában kör vagy körgyűrű, hosszuk az átmérő többszöröse.

6 A keresztmetszetek kialakításával kapcsolatos követelmények:  ha az alkatrészek forognak, de maga a tengely áll, akkor csak azok kapcsolódási helyein kell kör vagy körgyűrű keresztmetszetet kialakítani, a többi keresztmetszet olyan lehet, amely a terhelés és a technológiai követelmények figyelembevételével a leggazdaságosabb anyagkihasználást biztosítja;  a terheléshez képest forgó tengelyek esetén viszont célszerű az egész hossz mentén kör keresztmetszetet alkalmazni;  a csapágyazott és illesztett tengelyszakaszok átmérője szabványos;  a nyomatékot továbbító tengelyszakasz vagy tengelyvég hengeres, kúpos, bordás, vagy más különleges kiképzésű (fogazott, poligon stb.) lehet.

7 A tengelyek anyaga:  leggyakrabban acél (általános rendeltetésű szerkezeti acél),  ötvözetlen vagy ötvözött nemesíthető acél (nagyobb igénybevételű helyekre),  ritkábban acélöntvény, esetleg öntöttvas. A tengelyek szinte kivétel nélkül fárasztó igénybevételnek vannak kitéve, ezért indokolt olyan technológiai eljárásokat alkalmazni, amelyek az élettartamot növelik: betétedzés, lángedzés, indukciós edzés, stb.

8

9 A tengelyvégek nem csak hengeresek, hanem kúposak is lehetnek. A tengelyre ilyen formán erősített tárcsák vagy egyéb gépelemek rögzítése hasonló képen külső vagy belső menettel történik.

10 A kúpos felületre vonatkozó a méretek nem fokban, hanem aránypárral vagy százalékkal mutatjuk meg. (1:10 = 10 mm-en 1 mm-t süllyed, vagy növekszik) A tengelyvégek átmérője mutatja meg a hozzá tartozó külső és belső menet méreteit és adottságait. A horony magasságát és szélességét szintén a tengely átmérője határozza meg.

11 Csapszegek feladata és alkalmazhatósága Géprészek legegyszerűbb és legolcsóbb kötőelemei. Laza és szilárd kötésekre is felhasználják, csuklók csapjainak, vezető-központosító elemeknek, túlterhelés elleni biztosítóelemeknek. A csapszegek alakjuknál fogva létesítenek kötést, ezért alakzáró kötőelemeknek nevezzük ezeket. A csapszegek általában laza kötést adnak, az oldalirányú elmozdulás, kicsúszás megakadályozására sasszeggel, rögzítő gyűrűvel vagy keresztirányúszeggel vannak ellátva. A csapszegeket leginkább csuklós kötéseknél alkalmazzák, az egyik elem mozgó, a másik pedig általában mereven kapcsolódik a csapszegekhez.

12 Csapszegek különböz ő típusai és illesztésük A csapszegek alakja igen különböz ő lehet, f ő bb típusai a következ ő k: csapszeg fej nélkül MSZ2227, fejes csapszeg kis és nagy fejjel MSZ2228 és MSZ2229, menetes csapszeg MSZ2231, süllyesztett fej ű csapszeg. A csavarok és a csapszegek között átmeneti kialakítást jelentenek a következ ő k: MSZ2414 domború, hengeres fej ű menetes csapszeg, MSZ2418 hornyos csap menetes toldattal. A csapszegek t ű rése általános esetben h11, a lazán illeszked ő alkatrész furatát H8 vagy H11 t ű réssel készítik. A csapszeg anyaga általában szénacél (A52, A60 vagy C35). Különleges esetben lehet betétedzett, vagy nemesített, és ennek megfelel ő anyagmin ő ség ű.

13 Szegek feladata és alkalmazhatósága A különböző szegeket az általános gépgyártásban, a járműiparban, a szerszámgépek készülékeiben elterjedten használják a következő feladatok betöltésére: kötőelemek, pl. kézikarok, kapcsolókarok tengelyre rögzítésére, biztosítóelemek, szerszám- és géprészek helyzetének biztosítására, biztosítóelemnek, keresztirányú erők felvételére, csavarkötések tehermentesítésére, szerkezeti elemek egyszerű és célszerű beépítésének megvalósítására. A kötésekben az erőhatások nyírásra terhelik a szeget. Kialakításuk attól függ, hogy milyen gyakran kell oldani a szeget, mekkora a felveendő keresztirányú erő, a helyzetbiztosítás milyen pontossággal történik.

14 Hengeres, kúpos és hasított szegek Hengeres szeg: levehető gép- és szerszámrészek helyzetének biztosítására használjuk egy másik géprészen. Illesztése általában m6, szerelése az illeszkedő alkatrészek összedörzsölt furatába kis túlfedéssel történik, a furata H7- tel készül. Kúpos szeg: gyűrűk, tárcsák kerékagyak tengelyre való rögzítésére, géprészek helyzetének biztosítására használják. A szerszámgépgyártásban van elterjedve, mert az itt kívánatos nagy pontosságokat az 1:50 kúposságú szegek biztosítani tudják. Gyakran ki lehet szedni a kúp sérülése nélkül.

15 Hasított szeg: részben vagy egész hosszukban 3 hasítékkal rendelkeznek. A hasítást vagy hengerlik, vagy a szegbe beleütik. A hasított szeg beveréséhez jelentős erő szükséges, amely a beverési mélységgel növekszik.

16 A gyorsrögzítő elemek feladata, alkalmazhatósága Gyorsrögzítő elemek feladata az alkatrész rögzítése, központosítása. Akkor alkalmazzuk, ha a szerelésnél fontos szempont, hogy a szerelési idő a lehető legrövidebb legyen. Alkalmazhatóságának korlátja lehet, hogy a teherbírása kisebb, mint egy csavar, vagy reteszkötésé, ezért ott alkalmazzuk, ahol az igénybevétel nem jelentős. Gyorsrögzítő elemeket alkalmaznak például Opel, Mercedes, és egyéb márkák felnijének rögzítése céljából.

17 Speed-nutok A speed-nutoknak két felhajló karma van, amelyek a lemezcsavar menetemelkedéséhez illeszkednek. Becsavaráskor a kimélyített karmok nekifeszülnek a csavarmenet magjának, laposra nyomódnak, és szilárdan körülfogják azt. Az éles menetek következtében kevés körülfordulás elegendő, hogy a csavar és az alaplemez között szilárd illesztés jöjjön létre. A kötésnek nincs szüksége pótlólagos gyűrűkkel, vagy fogas alátétekkel történő biztosításra.

18 Speed-fixek- forgó mozgást végző alkatrészek helyzetbiztosítására szolgálnak Olyan rögzítőelemek, amelyek fémből, műanyagból, gumiból, vagy fából készült sima helyező csapokkal szilárd és biztos kötést eredményeznek. Összeszereléskor a speed-fixeket kézzel a sima helyező csapra tolják, és egy benyomó szerszámmal szorosra nyomják. A kötés rázásbiztos és egyidejűleg elasztikus. A speed-fix olyan alkatrészekhez alkalmas, melyeket ritkán, vagy soha nem oldanak, például díszlécek, fogantyúk, feliratok. A speed-fixeknek különböző kivitelei léteznek, például: szögletes, kerek, koronás-fix, kalap-fix.

19 Speed-clipek A speed-clipek különböző alkatrészek rögzítésére szolgálnak. A speed-clipeket lemezcsavarokkal lehet rögzíteni. Vannak a bepattantás által öntartóak, clip- szorítók a lemezalkatrész előre megformált furatába, vagy a munkadarab alakjához illeszkednek és az alkatrészeket rugóerő által kötik össze. A díszléc-clipeket a lemezfal kerek, vagy szögletes lyukába bepattintják, és erre rögzítik a díszlécet. A gombtartók rugóerő segítségével kapcsoló és beállító gombokat kötnek össze kapcsolótengelyekkel és csapszegekkel. A clipet egyszerűen a szárra tolják, a rugóerő megakadályozza a gomb holtjátékát.

20 A csattanóanya olyan gyorsrögzítő elem, amely lehetővé teszi a lemezszögletek vagy derékszögben csatlakozó oldalfalak rögzítését.