Járműelemek A gépelemek méretezésének alapjai

Az előadások a következő témára: "Járműelemek A gépelemek méretezésének alapjai"— Előadás másolata:

1 Járműelemek A gépelemek méretezésének alapjai

2 1. A gépelemek méretezésének alapjai
A gépalkatrészeket leggyakrabban szilárdsági alapon, a megengedhető feszültség figyelembevételével méretezzük. Szükséges: - az igénybevétel meghatározása - a felhasznált szerkezeti anyag szilárdsági tulajdonságainak ismerete Az igénybevételek fajtái: - húzás - nyomás - hajlítás - nyírás - csavarás

3 Az egyes igénybevételek hatására kialakuló feszültségek:
Húzás – nyomás Hajlítás Nyírás Csavarás

4 Több egyszerű igénybevétel együttes hatása – öszetett igénybevétel
Összetett igénybevétel: - egyirányú (csak egynemű feszültség ébred) - többirányú (σ és τ feszültség is ébred) – σr egyenértékű redukált feszültséget számolunk

5 2. A megengedett feszültség megválasztása, a biztonsági tényező
- határfeszültség (az anyag kifáradását jelzi) - biztonsági tényező Határfeszültség: rideg anyag – Rm => szakítószilárdság képlékeny anyag – ReH => folyáshatár magas hőmérsékletű helyen => melegfolyáshatár hosszú, nyomott rúd => törőszilárdság váltakozó igénybevétel => kifáradási határ Biztonsági tényező: sok tényezőtől függő tapasztalati érték

6 acél rideg anyag öntöttvas
A megengedett feszültség megválasztása - acél, acélöntvény, könnyűfémek és ötvözeteik - rideg anyagok - öntöttvas és temperöntvény acél rideg anyag öntöttvas

7 nem csökken a törést okozó feszültség
3. Kifáradási határfeszültség Az ismétlődő igénybevételek jellemzői Wöhler: az elemek ismételten váltakozó terhelés hatására a statikus szilárdságnál kisebb feszültségen tönkremennek. Wöhler görbe nem csökken a törést okozó feszültség csökken ismét nem változik

8 Bach, az ismétlődő igénybevételekről:
- Nyugvó terhelés (időben állandó), - Lüktető terhelés (egy felső és alsó határ között változik, előjelváltozás nélkül), - Lengő terhelés (egy felső és alsó határ között változik úgy, hogy az egyik negativ a másik pozitív).

9

10 A szinuszosan változó igénybevétel lényegében két adattal, a középfeszültséggel (σm) és a feszültségamplitudóval (σa) jellemezhető. Ezek egyértelműen meghatározzák a felső (σmax) és alsó (σmin) feszültséghatárt is.

11 1. Kötőgépelemek, kötési módok
Kötés: két vagy több munkadarabot oldhatóan összekapcsolunk. Pl: egyesítő eljárásokkal – ragasztással, forrasztással, hegesztéssel, besajtolással – anyaggal záró kötések; alakítással – hornyolással, peremezéssel – alakkal záró kötések; kötőelemekkel – csavarral, szegeccsel, kapoccsal – erővel záró kötések. A kötés lehet: Működés szempontjából: Szerelés szempontjából: teherviselő, rögzítő, fűző. oldható, nem oldható.

12 „A gépjárművek folyamatos fejlesztése a kötőelemeket sem hagyja érintetlenül.
Közöttük a legklasszikusabbak, a csavarok is egyéniségek lettek anyagaikban, gyártástechnológiájukban, és ami számunkra fontos, a velük való bánásmódban. Van, aki saját példáján már tapasztalta, egyetlen csavarkötési hiba romba dönti a környezetet, egyaránt a szerkezetet, a presztízst és a pénztárcát.”

13 2. Menet és menetes kötés A csavarvonal származtatása
- menetemelkedés szöge, - menetemelkedés.

14 A menetek csoportosíthatók:
menetprofil (menetszelvény) alapján: normál (éles)-, trapéz-, fűrész- és zsinórmenet, valamint egyéb menetszelvények pl.: facsavarok és lemezcsavarok menete, izzólámpák és foglalatok menete, páncélcsőmenet villamos szerelésekhez,… az alkalmazási cél alapján: kötőmenet (csavar és csavaranya) vagy mozgatómenet (géporsó); elhelyezkedésük alapján: külső (csavarorsó) és belső menet (csavaranya); a forgásirány alapján: jobbmenet és balmenet.

15 Szabványos élesmenetek
1. Normál métermenet

16

17 A leggyakrabban használt metrikus csavarok és anyák

18 3. Normál Whitworth – menet (új konstrukcióban nem használható!)
4. Hengeres csőmenet (finom Whitworth - menet)

19 Mozgató csavarok profilja
1. Laposmenet (már nem szabványos)

20 2. Trapézmenet Főleg mozgatóorsóként, egyszerű emelőként használják.

21 3. Fűrészmenet Mozgatóorsó meneteként, ahol az egyik irányú mozgatásnál lényegesen nagyobb dinamikus hatások lépnek fel, mint a másik irányban.

22 4. Zsinórmenet Dinamikus igénybevételnek kitett vagy különösen szennyezett helyeken.

23 2. Csavar és csavarkötés A csavarok „népszerűsége” változatlan. (Egy mai alapmotor csavarral szerelt és ezek között típus található. A legtöbb csavaralak szabványos. A csavarok elnevezése történhet a: csavarfej alakja alapján: hatlap-, hengeres-, süllyesztett-, félgömb-, lencsefejű csavar, … felhasználási terület alapján: tőcsavar (ászokcsavar), lemezcsavar, …

24

25

26

27

28 Csavaranyák

29

30

31 Alátétek

32 Hatlapfejű csavar MSZ EN 24016

33 Hatlapú csavaranya MSZ EN 24032

34 Acélcsavarok és anyák szilárdsági tulajdonságai és anyagminősége
Csavar: az első szám a min. szakítószilárdság 1/100-ad része N/mm2-ben, vagyis az adott csavarra: 8*100=800N/mm2; - a számok szorzata *10 pedig a minimális folyáshatár, vagyis 8*8=64*10=640N/mm2.

35 Anya: az anyagminőséget egy számmal adják meg, amely
100-zal szorozva az anyag N/mm2-ben kifejezett minimális szakítószilárdságát adja.

36 A menetkészítés szerszámai
menetfúrók menetmetsző menetmarók

37 A leggyakoribb csavarkötések
Hatlapfejű csavar anya nélkül (közvetlen csavarkötés): olyan alkatrészek összekötésére szolgál, melyek közül az egyiket átmenő furattal, a másikat zsákfuratba készített menettel alakítottak ki és a kötést nem kell túl gyakran oldani. Hatlapfejű csavar anyával (közvetett csavarkötés): menet nélküli furatokkal kialakított alkatrészek összekötéséhez. Az alkatrészek átmenő furattal rendelkeznek és a csavar valamint az anya köti össze őket.

38 Csavarkötés tőcsavarral (ászokcsavarral): ott alkalmazzák ahol a kötést gyakran kell oldani. A munkadarabba csak egyszer kell becsavarni a csavart, így a menet megóvható a gyakori ki- és becsavarás okozta igénybevételtől. Belső kulcsnyílású (imbusz-) csavaros kötés: olyan helyeken alkalmazzák, ahol a hatlapfejű csavart a csavarfej kiemelkedése miatt kerülni kell, vagy a csavar villáskulccsal nem húzható meg (pl.:helyhiány) miatt. Ilyen kötés létrehozására a hengeres- és a süllyesztett fejű csavarok is alkalmasak, de a belső kulcsnyílású csavar sokkal erősebben húzható meg.

39 Csavarkötés süllyesztettfejű csavarral,
hatlapfejű csavarral, anyával, rugós alátéttel, ászokcsavarral, koronás anyával és sasszeggel.

40 4. A csavarkötés hatásmechanizmusa
A csavarkötés erővel záró kötés, melyben az alkatrészeket a csavarfejben, anyában, alátétben és az alkatrészben magában, az egymással érintkező súrlódó felületeken ébredő súrlódási erők tartják össze. A szükséges súrlódási erők létrehozásához kellő nagyságú előfeszítő erőre van szükség, amelyet a meghúzási nyomaték segítségével hoznak létre.

41 A menet jellemző méretei (métermenet):
d, D – névleges menetátmérő, d2, D2 – menet középátmérő, d3 – orsómenet magátmérő, D1 – anyamenet magátmérő, P – menetemelkedés, H – alapháromszög magasság, Ψ – menetemelkedési szög,

42 A csavarmeneteken keletkező erőhatások
Kötőcsavar meghúzása esetén az erők egyensúlya (laposmenet esetén): Súrlódási erő: Fs= μ * FN , μ=tgρ FN – a felületeket összetartó erő Kerületi erő: Ft = F*tg(Ψ +ρ), F – a csavar szárában ébredő előfeszítő erő

43 A testre ható erők egyensúlya a lefelé való elmozdulás (lazítás) esetére: Ψ > ρ; Ψ < ρ
Az Ft kerületi erő abszolút értéke mindkét esetben Ft = F*tg(Ψ-ρ), értelme azonban ellentétes. Gyakorlatilag tehát a Ψ > ρ feltétel teljesülésekor erőt kell kifejtenünk a test F erő hatására való lecsúszásának megakadályozására, ha pedig Ψ < ρ, a test csak külön erő kifejtésekor csúszik le, azaz önzárás áll fenn.

44 A nyomatékszükséglet élesmenet esetén
A csavaranya vagy orsó forgatásához (meghúzásához ill. lazításához) szükséges nyomaték nagysága: A nyomatékszükséglet élesmenet esetén A gyakorlatban előforduló menetszelvények általában háromszög vagy trapéz alakúak. Ilyenkor az F erőnek az orsó felületére merőleges összetevője F’. Tehát megnő a meneteket össze-szorító erő és vele a súrlódó erő is. A hatás olyan, mintha változatlan összenyomó erő, de nagyobb súrlódási tényező érvényesülne.

45 , a látszólagos súrlódási tényező
amelyhez látszólagos súrlódási szög tartozik. Végeredményben az erő tehát: a nyomaték pedig:

46 Az anya vagy csavarfej felfekvési felületén keletkező nyomaték
μa súrlódási tényező a felfekvő felületek között ra a súrlódási erő karja Dk a felfekvő felület külső átmérője Db a felfekvő felület belső átmérője Általában elegendő azonban azt a közelítést használni, hogy ra= d3 A teljes nyomaték, amit a csavarkulcson ki kell fejteni

47 értékűnek veszi, amit a valóságos értékek jelentős szórása indokol.
A szakirodalom a két súrlódási tényezőt μ’ és μa, általában azonos értékűnek veszi, amit a valóságos értékek jelentős szórása indokol. Így a szokásos kenőolajokkal kent csavarok esetén – a csavarok nagyságától függetlenül – 0,13 … 0,25 súrlódási tényezővel számolnak. Vizsgálatok szerint a meghúzási nyomaték megoszlása a különböző helyekre: - menetsúrlódásra: 40…67% - a felfekvő felületek súrlódására: 16…50% - előfeszítésre: 10…17%

48 A csavarkötések szilárdsági méretezése
Csavaranya: a méretezést itt nem részletezve arra az eredményre jutunk, hogy a csavaranya szükséges magassága 0,52d. A szabványos anyamagasság m = 0,8d, tehát – a menetek feszültséggyűjtő hatása ellenére is – a szabványos csavaranyák szilárdsági szempontból megfelelők.

49 σmeg – folyáshatárból számítható
Csavarorsó Tengelyirányú terhelésnél az igénybevétel húzás (nyomás): d3 – magátmérő σmeg – folyáshatárból számítható (n=1,5…2,5). Ha a terhelés közben az orsót meg is kell húzni, akkor csavaró igénybevétel is fellép. Ekkor a Mohr-elmélet szerinti redukált feszültséggel számolunk: Ha a csavar menetemelkedési szöge kisebb mint 6 fok, akkor:

50 Ha a csavarkötést szorosan meg kell húzni, a külső terhelés okozta igénybevételt növeli az előfeszítés. Az előfeszítést a méretezésnél úgy vesszük figyelembe, hogy az üzemi terhelés alapján meghatározott magátmérőt megnöveljük, és figyelembe vesszük a csavar gyártási minőségét is φ jósági tényezővel: Az előfeszítés miatt megnövelt – végleges – magátmérő:

51 Nyíró igénybevétellel terhelt csavarkötés

52 Feszültségtorlódások és csökkentésük
Gépszerkezettan II Feszültségtorlódások és csökkentésük Változó keresztmetszetű csavar Terheléseloszlás Fej és szár átmeneténél levő feszültségtorlódás csökkentése Anyamerevség csökkentése, ún. nagy nyúlóképességű anyák

53 Gépszerkezettan II Anyabetétek

54 Menetes szerkezetek Differenciálmenet: Mozgatóorsó: Gépszerkezettan II
A mozgatócsavarok méretezésének szempontjai: - a csavarorsók kellő szilárdsága, - a menetek berágódásának elkerülése, - a csavar mozgathatóságának biztosítása.

55 Csavarfej: a szilárdsági méretezés eredménye k = 0,5d, a
szabványos fejmagasság pedig 0,7d, tehát ez is megfelelő. Az előzőek miatt, adott igénybevétel esetén szilárdsági szempontból csak a csavar magátmérőjét szokás méretezni.

56 Csavarbiztosítások A biztonságos kötés létrehozása és fenntartása érdekében a csavar ill. a csavaranya meghúzása után valamilyen megoldással biztosítani kell az orsó- és az anyamenet (általában a csavar és a csavaranya) viszonylagos helyzetének állandóságát. A csavarkötés biztosítása történhet: ellenanyával, rugós alátéttel, biztosító lemezzel, biztosító huzallal, koronás anya-sasszeg kombinációjával, hornyos csapágyanya esetében fogazott (körtarélyos) biztosítólemezzel, …

57

58 Önbiztosító anya

59 Koronásanya sasszeggel, biztosítólemez, műanyag betéttel rendelkező anya (önbiztosító)