VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI II. Lajkó Károly SZTE, Pszichiátriai Klinika Magatartástudományi csoport
Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (funkcionális kapcsolatok, tanulás) Biológiai tényezők II. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban) III. Nyelvi szabályozás (szabályirányított viselkedés, szociális környezet normái)
A biológiai tényezők kérdőjelei Laikusok leegyszerűsítései: viselkedés befolyásolás kudarcait öröklött tulajdonságokkal magyarázzák Agykutatók: az agykutatás eredményeire nem lehet alapozni a pszichológiai vagy filozófiai elméleteket Agysérüléseiből nem lehet az ép idegrendszer viselkedési zavarait levezetni Az idegrendszer részeire szedéséből nem kapunk vezérfonalat gyakorlati teendőkhöz
Az agy evolúciója Hüllőagy: agytörzs és középagyi struktúrák viszcerális funkciók szabályozása Ősemlős agy: limbikus rendszer ösztönök, emóciók szabályozása Újemlős agy: neocortex óriási tanulási kapacitás szimbólumhasználat A majom és az ember piramis sejtjei közötti szövettani különbség nem észlelhető
A viselkedés ‘szétszedése’ A viselkedést kivitelező struktúrákból nem tudunk a viselkedés funkciójára következtetni A veleszületett motoros programok evolúciós segítségek vagy hátrányok A környezet ad ‘vázat’ a viselkedésnek A komplexitás új viselkedési teljesítményt eredményez Viselkedés nem az idegrendszer közvetlen utasításának eredménye
A viselkedés ‘anatómiája’ A viselkedést három komplex rendszer állandó együttműködése hozza létre: az idegrendszer a test biomechanikája a környezet A viselkedés nem vezethető vissza az összetevőkre (emergens) A viselkedés környezeti hatása és nem a kivitelező struktúrák ismerete fontos
Viselkedés és genetika Genetikai információk környezeti hatásokra aktiválódnak Genetikai információk elsősorban a szervezet strukturális épségét tartják fenn Az idegrendszernek van önszerveződő képessége Az agyfejlődésben: genetikus, epigenetikus hatások összefonódnak A gének a viselkedés kezdeti feltételeit adják
Kötődés elmélete (Bowlby) Anya-csecsemő kapcsolat minősége maradandó hatást gyakorol a későbbi viselkedési tulajdonságokra Bizonytalan-elkerülő: A típusú személyiség Biztonságos viszony: B típusú személyiség Bizonytalan, ambivalens: C típusú személyiség Hosszú az út a genetikától a viselkedésig
Egyes személyiség típus következményei szívinfarktus veszélye A típus: fokozott teljesítmény és kontroll igény, időzavar, ellenséges reakciók Következmény: szívinfarktus veszélye B típusú: harmonikus C típus: elkerülő, gátolt, csökkent önértékelés rákhajlam Következmény: rákhajlam
Biológiai tényezők környezeti megfogalmazásban Az egyén biológiai tulajdonságaira a viselkedéséből következtetünk A viselkedési tulajdonságokat átlaghoz történő viszonyítás alapján értékeljük A viszonyítást környezeti történésekkel jellemezzük (bátor, ügyes, erős, kitartó, szelíd, domináns, stb. személyiség)
Viselkedés hosszú fejlődés eredménye Milyen biológiai tulajdonsággal indul (viselkedés kezdeti feltételei) Milyen egyéni tapasztalatokat szerez (tanulás) Viselkedési tulajdonságokat a biológiai alkat és a környezet találkozása alakítja Kinek milyen környezeti tényező megerősítő A környezet aspektusai között mennyire tud különbséget tenni
Megerősíthetőség és büntethetőség fogalma Az élőlény biológiai alkatától függ, hogy számára a környezet mely aspektusa szolgál megerősítőül vagy büntetőül A különböző élőlények biológiai tulajdonságai megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságokkal jellemezhetők Azonos fajon belüli egyedek megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságaiban mennyiségi eltérések
A megerősíthetőség és büntethetőség eltérései Állandó ütközés a környezettel (stressz) Terhes nők megkívánásai Anorexia: étel nem megerősítő Homoszexuális: azonos nemű megerősítő Túlzott ragaszkodás: enyhe visszautasítás is erősen bűntető Dominancia igény eszköze az agresszió Személyiségzavarok alapja
Személyiségzavarok Kezdeti feltételek és hosszú fejlődés kombinációjaként súlyos viselkedési zavarok Paranoid: veszélyt lát, bizalmatlan Schizoid: szociális hatások nem érdeklik Antiszociális: megszegik a szociális normákat Narcisztikus: önimádók Hisztrionikus: külsőségek fontosak Határeseti: labilitás, ragaszkodásuk változik Dependens: mástól függnek Kényszeres: rend megszállottjai
Viselkedés biológiai oldala: múlt a jelenben A megerősíthetőség, illetve büntethetőség az evolúció eredményeként adott Környezeti események közötti különbség tétel (diszkrimináció) biológiai örökségen alapszik Beépített biológiai mechanizmusok mereven reagálnak a környezeti történésekre Erősen változó környezetre gyakran ősi módon reagálunk
Viselkedés kiválthatósága Bizonytalan helyzetre rituális vagy mágikus viselkedés Stresszre adott regressziós viselkedésformák: kisgyermek ‘hisztizése’ disszociatív tünetek : kézremegés, szédülés, beszédelakadás, váratlan elgyengülés, ‘startle’ reakció ‘holttá tettetés’ (‘freezing’) Ösztönös reakciók: Illik a környezethez vagy nem (agresszió, szexuális tevékenység)
Etológiai dimenziók fogalma A fennmaradás ősi szociális környezete: hierarchia, rangsor, territórium ragaszkodás A kedvezőtlen változásokra erőteljes viselkedési és érzelmi reagálás (a fennmaradás ősi veszélyhelyzetei) Az egyes ember biológiai alkata az etológiai dimenziókban mutatott érzékenységgel jellemezhető
A stressz biológiai oldala Az etológiai dimenziók negatív történései rangsorban lecsúszás (viszony) személyes tér beszűkülése ragaszkodási igény visszautasítása A lelki működést labilissá teszik A pszichiátriai tünetek melegágya: fölösleges aggodalmaskodás, indokolatlan kedvetlenség, erőtlenség, előzmény nélküli pánikroham, fóbiás reakciók A megerősíthetőség kiszámíthatatlan változásai
Hierarchia típusai Biológiai hierarchia: dominancia büntetésre épül (állatoknál csak ez van, primitív közösségek, bűnözők) Formális hierarchia: közösségi élet működtetéséhez, szervezési funkciók Erkölcsi hierarchia: fölényt érez, mivel közösség hasznos tagjának tartja magát Ősi biológiai reagálási mintázatokat a szimbolikus stimulusok is kiválthatják
Büntetés az állatvilágban Az ellenfelek pártfogolása (domináns csimpánzok) Domináns hímek szexuális közeledésének visszautasítása (csimpánzok) Fészekhez mástól lopnak anyagot (madarak) Szopás nem az anyjától (elefántfókák) Túlságosan követelődző kölykök Közös tevékenység elhanyagolása (darazsak) Nem jelzik, hogy táplálék-forrást fedeztek fel (lovak, makákó majmok Közösség elleni vétkezés megbüntetése
Pszichopatológiai kísértése Az alkalmazkodást nem szolgáló viselkedés belső, biológiai okokra történő visszavezetése Személyes felelősség: kényelmesebb kontroll Szokványos viselkedés befolyásolási módszereinkkel kudarcot vallottunk Domináns egyének minősítése Pszichiátriai tünetek megjelenése: viselkedés meghatározók nem szerencsés találkozása hosszú fejlődés hozadéka
A biológiai tényezők korrekciója Gyógyszerek adása: agysérülés miatti nyugtalanság organikus szorongás tompítása Készség tréningek: túltanulással a biológiai deficit mérséklése önhatékonyság érzése Elkerülő viselkedés helyett megküzdő hozzáállás biológia működést is átállítja