A „nagy” francia forradalom

Előzmények abszolutizmusAz abszolutizmus mintája Franciaország XIV. Lajos versailles-i udvari pompája Óriási ütemű fejlődés » lakosságnövekedés merkantilizmus, manufaktúrák, luxusipar Polgárosodó társadalom (vagyonos nagypolgárság, városi bérmunkások) ↔ kiváltságos rendek (arisztokrácia) ↔ vidéki, mgazd.-ból élő francia nép A felvilágosodás eszméje népfelség elve, hatalmi ágak, társadalmi szerződés

A francia társadalom Uralkodó Kiváltságosok (arisztokrácia) Nagypolgárság (nagytőkések) Kis- és középpolgárság Bérmunkásság Parasztság Városi szegénység

Az „ancien regime” társadalma Kiváltságosok Max.10 % Első rend Papság Második rend Nemesség Főpapok Alsópapság Kard nemessége Talár nemessége Közrendűek Kb. 90 %: Ebből: 35-40% tőkés 45-50% nincstelen paraszt, munkás Harmadik rend Burzsoázia Kézművesek, parasztok, munkások Gyár-, manufaktúra- tulajdonosok, kereskedők, bankárok,

Az „ancien regime” gazdaságpolitikája

A gazdasági problémák Pénzügyi válság - államcsőd udvar kiadásaiAz udvar kiadásai óriásiak fényűzés, udvartartás, hadsereg, háborúk, A parasztság túl van adóztatva (rossz termés) Gyarmati háborúGyarmati háború Anglia ellen (É-Amerika) Egyre több hitelt vett fel a francia állam » államcsőd → XVI. Lajos, május: rendi gyűlés összehívása → rendi mozg. cél cél: Alkotmányosság, jogegyenlőség, rendi követelések » rendek közötti ellentét

A rendi gyűlés működési mechanizmusa PapságNemesség3. rend Képviselők száma Szavazat: A rendszer mechanizmusa miatt a nemesség, illetve a kiváltságos rendek minden esetben biztosították a szavazati többségüket.

A nemzetgyűlés működési mechanizmusa 1200 képviselő együttes ülésen, fejenként szavaz A 3. rend képviselőinek többsége így biztosítva van: Az 1200 képviselőből 600 a 3. rend tagja Nemzetgyűlés működése Képviselők száma 1200 Szavazatfejenként 1

1789. július 14.: A Bastille ostroma

A forradalom szakaszai I május:Versailles-ban megnyílik a rendi gyűlés június:A rendi gyűlés Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánítja magát június:Labdaházi eskü: "el nem válunk addig, amíg az alkotmány létre nem jön" és "csak a szuronyok hatalmának engedünk„ (+ alkotmányos érzelmű nemesek) július 14.: A Bastille elfoglalása július- augusztus: A hadsereg a felbomlás állapotába kerül, La Fayette megalakítja a nemzetőrséget (kék-fehér-vörös kokárda), vidéken parasztmegmozdulások sorozata augusztus 4.: A „nagy félelem” kora: a Nemzetgyűlés kimondja a feudális rendszer megszüntetését, a jobbágyfelszabadítást augusztus 26.: Az emberi és polgári jogok nyilatkozata: alapeszme a szabadság, egyenlőség, testvériség október:A királyt az asszonyok menete Párizsba viszi október:Az egyházi, udvari, emigránsjavak államosítása, az assignata bevezetése, új tulajdonosi réteg létrejötte július:A papság világi alkotmánya, ezentúl Rómával való kapcsolata megszűnik, állami alkalmazottakká válnak, a papság többsége nem esküszik fel az új rendre

Emberi és polgári jogok nyilatkozata augusztus 26.

A forradalom szimbolikája: születőben a nacionalizmus

A forradalmár nő

sans-culotte A forradalom jelképévé vált sans-culotte-ok (térdnadrág nélküliek)

Az asszonyok menete: a királyt Párizsba kényszerítik: okt. 5.

A forradalom szakaszai II június: XVI. Lajos sikertelen szökési kísérlete augusztus: A pillnitzi nyilatkozat kiadása a király védelmében: ha nem normalizálódik az ország, az osztrák és porosz sereg beavatkozik szeptember: Az új alkotmány kihirdetése: az emberi jogok, a magántulajdon, a jogegyenlőség, a közteherviselés szavatolásán alapuló alkotmányos monarchia. Cenzusos választójog október: Törvényhozó Gyűlés: alkotmányos monarchisták, girondiak, jakobinusok Girondi kormányt nevez ki a király április.: Hadüzenet Ausztriának. Célok: a király a teljhatalom visszaállítását akarja, a girondiak a természetes határok elérését, a forradalom exportját, a belpolitikai feszültségek levezetését, a jakobinusok, alkotmányos monarchisták a hadüzenettel nem értenek egyet július.: Braunschwegi herceg kiáltványa: a király védelmére szólít fel: „Ha a királyi családot a legcsekélyebb sérelem érné… Párizs átadatik a katonai büntető osztagoknak…”

1791. június: Varennes: a királyt elfogják

Az 1791-es polgári alkotmány Ha a király hadsereggel támadja meg a nemzetet, vagy a nevében elkövetett hasonló vállalkozással nem tanúsít határozott ellenállást, trónjáról lemondottnak tekintendő.”

A forradalom szakaszai III augusztus 10.: Tuilériák ostroma: a királyi családot a bebörtönzik, új, általános választójogon alapuló választások igénye. A hadsereghez forradalmi biztosok kiküldése. A Törvényhozó Gyűlésben a girondiak, Párizsban a jakobinusok voltak többségben szept.: Az első terror. Forradalmi törvényszékek szept. 20.: Valmy-i csata: a franciák megállítják az előrenyomuló porosz-osztrák sereget. Megszületett a francia nemzet. (Marseillaise) szept. 20.: A Nemzeti Konvent megválasztása, a köztársaság kikiáltása: létrejön a Mocsár (500 fő), Gironde (200 fő) és a Hegypárt(100 fő) elkülönülése nov.A francia sereg elfoglalja Belgiumot jan.:361:360 arányban elfogadták a király halálos ítéletét jan.:A király halálos ítéletét végrehajtják március: Első koalíció: Anglia, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Piemont, Nápoly április: A Konvent megválasztja a Közjóléti Bizottságot a veszélyes külpolitikai helyzet kezelésére.

1792. augusztus 10.: augusztus 10.: A Tuileriak ostroma

A király kivégzése: január 21.

A FRANCIA FORRADALOM FOLYAMATOK A TÖRVÉNYHOZÁSBAN FORRADALOM ÉS HÁBORÚ 1789Alkotmányozó NemzetgyűlésForr. kezdete → emigráció →király Párizsba költözik Alkotmány → Törvényhozó Nemzetgyűlés (alkot.mon, girondiak, jakobinusok) XVI. Lajos vétói 1791 Mon. halottas menete → köztársaságpártiak erősödése → Mars- mezei sortűz Hadüzenet 1792Konvent (girondiak jakobinusok) Valmy-i győzelem Jemappes-i győzelem → I. KOALÍCIÓ katonai kudarc TERROR sorozás parasztlázadások Politikai feszültségek Rendkívüli intézkedések Gironde bukása → jakobinus diktatúra 1793

Guillotine = nyaktiló

A jakobinus diktatúra » » 1793 franciaellenes koalíció (porosz, osztrák, angol) újoncozás – (adók) terhek növelése ↔ parasztság parasztfelkelés Vendée-benparasztfelkelés Vendée-ben június – a girondi képviselőket letartóztatják » A jakobinus diktatúra kezdete Jakobinus többség a Konventben → végrehajtó hatalom általános hadkötelezettség (népfelkelés) árak és a bérek maximalizálása A vidék nem fogadja el a változást (Bordeux, Lyon) jakobinus terror szept. jakobinus terror (Saint-Just, Marat)

A jakobinus puccs és terror: a forradalom mélypontja június 2.: a jakobinus puccs: emberrel körülvették a Konventet, s a girondiakat kiiktatták a törvényhozásból július: A jakobinus diktatúra kiépítése: Robespierre, Marat, Danton vezető szerepe a Közjóléti Bizottságban, s a jakobinus többségű Konventben: a hadsereget megerősítik a terror eszközeivel, s tömeghadsereget hoznak létre júliusig: 1251 gyanúsított kivégzése Párizsban, a gyanúsakra is kiterjedő rendkívüli bíráskodás, vidéken Vendée-ben a parasztok ellen véres eszközökkel lépnek fel. Összességében kb embert öltek meg a terror során. Bevezetik az Ész kultuszát június: Francia győzelmek miatt az osztrákok visszavonulnak Belgiumból: ezután nem kellene már terror, Robespierre mégis leszámol barátaival is (pl. Danton), s elveszti a társadalmi bázisát július 27/28: Robespierre bukása, kivégzik őt és 21 jakobinus társát (Thermidor 9).

Robespierre Maximilien de Robespierre „megvesztegethetetlen”„megvesztegethetetlen” francia ügyvéd, politikus, forradalmár A jakobinus diktatúra, a „Hegypárt” vezetője „diktátor A „Legfőbb Lény” kultuszának bevezetője

A Direktórium időszaka a diktatúra törvényeinek felszámolása békekötés a Koalíció tagjaival (1795) új Alkotmány kidolgozásaúj Alkotmány kidolgozása - szélsőségesek távoltartása a hatalomtól - kétkamarás törvényhozás (Vének, 500-ak Tanácsa) - a végrehajtó hatalom a Direktórium (5 fő) - a tulajdonnal rendelkezők alk-os uralma