Hidrobiológia struktúra és funkció információ és entrópia hőenergia biogeokémiai ciklus produktivitás diverzitás, stabilitás vízi ökoszisztéma.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahyelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. p Ajánlott irodalom:
Advertisements

 Ez a metafora szervezetnek mint a változó környezethez adaptálódó, és a változásokat túlélő organizmusnak a képét tárja elénk.  Az élő szervezeteknek.
9. A vonulás hormonális és neurotikus alapjai és a környezet módosító hatása  A szabályozó mechanizmus elméleti háttere Külső stimulusközponti idegrendszer.
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK STRATÉGIAI VEZETÉSE. Milyen az igazán jó önkormányzat? POLGÁRKÖZELI  AUTONÓM ÉS VÁLLALKOZÓ SZELLEMŰ  AKCIÓ-ORIENTÁLT  KÜLDETÉS-CÉLOK-KOMPETENCIA.
Klímaváltozás hatása a talajlégzésre
Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon konferencia november 15. Dr. Simon Vilmos Önszerveződő mobil hálózatok: lehetséges.
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
Közösségek ökológiája
Környezeti kárelhárítás
Környezeti kárelhárítás
Biológiai monitoring és mintavétel
Térbeli niche szegregáció kétfoltos környezetben
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Közösségek szünbiológiája 3. Táplálkozási hálózatok
A szukcesszió A szukcesszió automata, határozott irányú közösségszerveződési folyamat. Egysége a szeriesz, amely egy adott szukcessziósor.
Egyensúlyi és nem-egyensúlyi közösségek
Készítette: Angyalné Kovács Anikó
Novák Tibor 1 - Rózsa Péter 2 : Tájváltozások általánosításának lehetőségei 1 DE TTK Tájvédelmi s Környezetföldrajzi Tanszék 2 DE TTK Ásvány- és Földtani.
Népesség és társulás Az ökológia alapjai.
A társadalmi változások elmélete
Természeti erőforrások védelme
Tározók Hidrobiológia áramló vizek folyó vizek, mint ökoszisztéma? folyó-kontinuitás koncepció.
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
megújuló ENERGIÁK Iskola: Vak Bottyán János Általános Iskola
A BALATONBA TELEPÍTETT HALFAJOK BIOLÓGIAI SZEREPE ÉS HATÁSA ÖTM-MTA-BLKIBudapest-Tihany2007.
A fitoplankton monitorozása a Keszthelyi- medencében és dinamikájának modellezése Istvanovics Vera és Honti Márk Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi.
Populáció dinamika Hidrobiológia vízi organizmusok adaptáció  hőmérséklet  oxigén  fény 1. Abiotikus környezet 2. Organizmusok forrás 21 fitoplankton.
Táplálkozási hálózatok
ma már nem a vizsgált téma, hanem a használt módszerek teszik a fizikát dominál az átlagos viselkedés!!! alkalmazhatjuk a statisztikus fizika módszereit.
Aszexuális, szimpatrikus speciáció
Elmélettörténet Monetarizmus.
Biotikus környezeti tényezők
Megújuló energiaforrás: Napenergia
Az egyed feletti szerveződési szintekkel foglalkozó szünbiológia
Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok
Tavak, tározók rehabilitációja
EUTROFIZÁCIÓ MODELLEZÉSE: DINAMIKUS MODELLEK
Mérnökökológia Musa Ildikó BME VKKT.
Alapsokaság (populáció)
A tavak eutrofizációja
Közösségek szünbiológiája 2. Populáció-egyedszám viszonyok
Biomassza-óvatosság. Érvek a biomassza mellett ÜHG kibocsátás mérséklése Energiafüggőség oldása a fosszilis energiahordozóktól, azok importjától A mezőgazdasági.
Bevezetés Tethys déli pereme El Haria Formáció –Márga –Self, kontinentális lejtő, abisszikus síkság Folyamatos paleocén rétegsor P1a-P5-ig K OUWENHOVEN.
A három dimenziós övezetesség
Mérsékelt övi biomok 2. Lombhullató erdő 1..
Füves puszták.
VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK
Entrópia Egy szobában kinyitunk egy üveg parfümöt. Mi a valószínűbb?
Populációk jellemzői  populáció: valós szaporodási közösség
Környezetvédelem.
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
Környezetvédelem.
Ipari ökológia 2 Dr. Bezegh András.
A globális melegedés hatása Európa állatvilágára Striczky Levente2015. április 23. Klimatológia.
Hungary-Romania Corss-border Co- operation Programme „The analysis of the opportunities of the use of geothermal energy in Szabolcs- Szatmár-Bereg.
A belső energia tulajdonságai Extenzív mennyiség moláris: Állapotfüggvény -csak a rendszer szerkezeti adottságaitól függ -csak a változása ismert előjelkonvenció.
Ökológia. Az élőlények környezete 1.lecke Az ökológiai rendszerek (Egyed feletti szerveződési szintek)
1 Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid,
1 Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük.
1 Közösségek jellemzése Egyensúlyi (determinisztikus) és Nem-egyensúlyi Szentesi-Állatökológia-Közösségek modellek, rendszerek: Szoros/erős biotikus kapcsolatok.
Víztisztítás ökológiai szempontjai
Intraspecifikus verseny
ÖKOLÓGIA.
Az éhezés.
Közösségek jellemzése
24. AZ IDŐJÁRÁS.
= CI P= CI+C+I S I Társadalom egésze Teljes kibocsátás (termelés)
Globalizáció.
Előadás másolata:

Hidrobiológia struktúra és funkció információ és entrópia hőenergia biogeokémiai ciklus produktivitás diverzitás, stabilitás vízi ökoszisztéma

Ökoszisztéma, koncepció „superorganizmus koncepció“ – Clements (1905): a homeosztatikus képesség, egyedfejlődési szakaszokból álló „életciklus”. „individualisztikus koncepció“ – A populációk külső körülményekhez való alkalmazkodása a meghatározó. „Darwini koncepció“ – ökoszisztéma evolúció : szelekció és reprodukció útján a tulajdonság rögzül („optimalizáció“); organizmusok alaklmazkodnak a környezethez  környezet változik  adaptáció (ie. realizált niche)

ökoszisztéma – természeti (ökológiai) közösség, álatlában jól limitált rendszer: pl.. tározók, folyók–tavak… nyílt rendszer – energia és információ csere a környezettel  energia veszteség, entropia növekedés magasan szervezett rendszer – (genetikai)informació, folyamatos energia igény az alacsony entropia fenntartására Ökoszisztéma, termodinamika

közösség és ökoszisztéma – hatékonyság önszabályozás  magas szintű szervezettség és állandó energia felvétel napsugárzás  produktivitás – elsődleges termelés  szervesanyag (biomassza, detritusz, DOM…) = ökoszisztémán belül az univerzális energia hordozó az organizmusok és kapcsolataik meghatározzák az ökoszisztéma struktúráját  trofikus szintek (gildek) hatékony továbbítás és energia áramlás regeneráció és (korlátozott) anyagforgalom rendelkezésre álló tápanyagok  produktivitás Ökoszisztéma, energia áramlás, anyagforgalom

Trofikus szintek, tápláléklánc

általában 3–4 (2–5) szint (gild) ökológiai hatékonyság (predátor:préda) = 0,05–0,2  80–95 % energia veszteség produkció a magasabb szinteken csökken, azonban a biomassza egyre nő ~10 % PP ~1 % PP ~0,1 % Trofikus szintek, tápláléklánc

Produkció (termelés): időegység alatt termelt szervesanyag Produktivitás A szervesanyag termelés rátája (súlykülönbség * időegység -1 ) – Bruttó produktivitás Biomassza változás+predációs+nem predációs veszteség / idő intervallum – Nettó produktivitás Biomassza változás / idő intervallum Produktivitás, produkció

Biomassza, pillanatnyi állomány (standing stock) – Abundancia – Térfogat – Súly Nedves súly Száraz súly – Szén-tartalom Produktivitás

biomassza (standing stock) produkció 1× per nap

Globális produktivitás sugárzás, tápanyag, part morfometria (csapadék) besugárzás és az elsődleges termelés 10 6 J m -2 év -1

Struktura, kulcsfajok organizmusok (genom) és interakciójuk (niche) meghatározzák az ökoszisztéma struktúráját és stabilitását azonban a kulcsfajok (keystone species) – pl. daphnia, halak meghatározzák a plankton vagy a bentosz Daphni a fitoplankto n prvoc i bakterioplankto n kerekesférgek + Bosmina fitoplankto n

méret eloszlás, „size-efficiency“ plankton populációk – néha alig meghatározható (asexuális szaporodás, nehezen határozható stb.)  méret csoportok ~ funkcionális – gildek (Hrbáček et al. 1959) (kerekesférgek, „kis/nagy méretű“ vízibolha, „békés halak“, „fonalas fitoplankton“…)  hipotézis: „size-efficiency“ (Brooks & Dodson 1965) halállomány „becslése“ a plankton „alapján “

Trofikus kaszkád trofikus szint magába foglalja a predáció kaszkád hatását (Carpenter et al. 1985) „top-down“ – + – + biomanipuláció? hipotézis: ragadozó halak  „tiszta“ víz… „bottom-up“ + + +

Dilemma: „top-down“ vagy „bottom-up“? a vizek produktivitása a trofikus szintek számától (Fretwell–Oksanen) és az interakció komplexitásától függ konkurencia a forrásért predáció

antarktikus tavak (nincs hal)  két mechanizmus! Dilemma: „top-down“ vagy „bottom-up“?

Biomanipuláció… tiszta víz  vízibolha (o)  planktivor hal

Biomanipuláció… néha miért nincs eredmény? mert van konkurencia... Aphanizomenon flos-aquae

Fitoplankton szezonális változása, faktorok mérsékelt övi mono-/dimiktikus tavak

Fitoplankton szezonális változása, diverzitás H’ – Shannon-index faj diverzitás  K-stratégista (Ceratium spp.) nagy diverzitású közösség nem garantált stabilitás!

Plankton szezonális mintázata, PEG-model mono-/dimiktikus (eutrof) mérsékelt övi tavak/tározók (Sommer et al. 1986) tavaszi maximum  fitoplankton  őszi maximum  tiszta víz (clear-water) zooplankto n

 nanofitoplankton  „háló“ fitoplankton  nagyméretű kovaalga  kisméretű zooplankton  nagyméretű zooplankton

stochasztikus modellek = KÁOSZ! „zöldalga“ = G „kékalga “ = C C:PC:P szelektivitásvízibolha (Daphia)