A Gyerekesély Program prioritásai a kistérségi kiterjesztések során A szegregátumok közösségi házai Május 25. Settlement konferencia

A folyamat Gyerekszegénység elleni program (2006) Kistérségi megvalósítási kísérlet (2006-) „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia, (2007) Kistérségi kiterjesztés – komplex gyerekesély programok (2008-)

„Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia, : megvalósítási kísérlet és kistérségi kiterjesztés Megvalósítási kísérlet: Szécsényi kistérség Kiterjesztés első köre: Kistelek, Bátonyterenye, Sásd, Baktalórántháza, Heves Kiterjesztés második köre: Sarkad, Szigetvár, Csenger, Jánoshalma, Ózd, Mezőcsát - Kötelező elem a settlement-szerű közösségi ház az adott kistérség legalább egy szegregátumában Miért vidék – miért lhh? Szegénység kelet-európai természete – fokozatos univerzalizmus (projekt és program ellentmondásai)

Célok és eszközök Néhány horizontális cél Program egyik horizontális célja a roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, szegregáltságuk, kirekesztettségük enyhítése. A „roma gyerekek” prioritása mellett fontos a szülők és gyerekek együttes jelenléte, az állampolgárok, gyerekek, szülők részvétele Együttműködések Települési egyenlőtlenségek Vertikális, funkcionális célok ● olyan tevékenységek, cselekvések, amelyeket a horizontális célok átmetszenek. A program minden alterületén e szempontok szerint dolgozunk. Egy ilyen: a közösségi házak létrehozása szegregált településeken vagy település- részeken.

TÁMOP integrált helyi programok a gyerekszegénység csökkentésére Célja: a kistérségi szegregált részeken, kirekesztett helyzetben élők támogatása komplex szolgáltatásokkal Szegregátum: térben is elkülönülő, aktív korúak min. 50%-ban alacsony státuszú lakosok, rossz infrastruktúra, szolgáltatás hiány, lehetetlen közlekedés, stb.

Kistérségi programok A program céljai azonosak az országos célokkal, de a megvalósítás léptéke sokkal kisebb. Ez nem csak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is. A cselekvés módszerei szükségképpen mások. Nincs mód jogszabályalkotásra, a források szűkösek, viszont a személyes szolgáltatások, személyes hatások lehetőségei sokkal nagyobbak, és tényleges lehetőség a civil társadalom – érintettek és nem érintettek – cselekvésbe bevonása. (lehet-e strukturális változtatások nélkül változtatni a helyzeten?)

Szociális indítékú lakhatási program A mélyszegénység összes paraméterét viselő, emberhez méltatlan lakás körülmények, de a kirekesztettség nem csupán lakhatási gond. Iskolázatlanság, munka-, jövedelemhiány, a gyerekek fizikai és mentális ellátatlansága katasztrofális Szolgáltatások önmagukban kevesek, (de nincsenek is) A szociális integráció eszközei (intenzív családgond. szakszerű közösségi munka, szakmaközi együttműködés, iskolai előmenetelt segítő, kiegészítő tevékenységek, stb.) együttesen segíthetnek a szegregáció csökkentésében, felszámolásában.

A közösségi ház funkciói Nyitott, (alacsonyküszöbű) közösségi ház, a helyi gyerekprogram bázisa. Szakemberek számára szolgáltatást nyújtó helyszín (védőnő, gyerekjólétis, családgondozó, munkaügyi szolgáltatás) IT pont Civil szervezet/ek befogadása Programok az egész településnek – rendszeresen. Kell gazda!

Tevékenységek A rossz infrastruktúra – víz gyakran nincs - miatt: mosás, tisztálkodás, varrás stb. lehetősége (nem tévesztendő össze a cigányfürdetőkkel) Civilizált körülmények biztosítása ( pl. gyerekeknek uzsonna, nyári programokon meleg étkezés, jó eszközök a jól szervezett és átgondolt célú foglalkozásokon stb.). Konyha kell. Adományok fogadás és kiszámítható osztása; kölcsönzések (gyerekkönyvek, játékok, bútor, szerszámok, stb.) És amit az adott helyszín szükséglete diktál. Rugalmas alkalmazkodás. (pl. gyerekház – ehhez sok minden más is kell; korrepetálás; esetenként eü-i szűrés; szabadidős programok, „bulik”, farsang, stb. stb.)

Aktív részvétel Szakemberek Nagyon fontos, hogy a helyi szolgáltatók, döntéshozók legyenek meggyőzve arról, hogy a közösségi ház nem csak a hátrányos heyzetűeknek van – szemlélet – mert különben egy újabb szegregált ellátást hozunk létre. Nehéz!! „Célcsoport” nagyon fontos, hogy a szegregált területen élők minél többen részt vegyenek a ház életében, működtetésében (RÁT- osok alkalmazása, munkanélküliek, anyák, csellengő fiatalok) De: önkéntesek, egyetemisták, az egész településről a fiatalok, kortárssegítők is.

A helyi szükségletek szerepe - fenntarthatóság A fenntarthatóság záloga a rendszeres nyitvatartással (napi 8 óra), bővülő igénybevétellel „kikényszerített” szükségesség. A komplex szolgáltatások nem lehetnek kampány jellegűek, hosszú évek támogató munkája fejlesztheti a rászorulók érdekérvényesítő képességét, a gyerekek helyzetének mindig egy fokkal jobb emelését. A lokális (egész település) közösség beleszólási, kezdeményező szerepe kulcsfontosságú. Az egész település (esetenként a kistérség) szükségletei mindig szem előtt tartandóak. (más kell a tanyavilágban, és más a faluszéli szegregátumban) Közösségszervező munkával a helyi identitás megerősítése, civilesedés biztosíthatja, segítheti a program befejezése után is az integrációs folyamatot.

Köszönöm a figyelmet! Kecskés Éva