KÖZGAZDASÁGTAN: Mikro- és makroökonómia BMEGT30A Mikroökonómia szeptember 13.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Tökéletes verseny Közgazdaságtan 10. hét.
Advertisements

Kereslet rugalmassága
Mikroökonómia szeminárium 4. Termelés elmélet
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Makroökonómia 5. előadás.
Birkás György Makroökonómia 1. előadás Birkás György
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Vállalat kínálati magatartása
Tökéletes verseny és monopólium
Fogalma, összefüggések
Piaci korlátok.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing
MIKROÖKONÓMIA ÖSSZEFOGLALÓ
REP – 3. kurzus.
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
Makroökonómia 3.előadás.
Vállalattal kapcsolatos fogalmak
Matematika a közgazdaságtanban
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
1 Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 5. előadás A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A kurzus programja Dátum Témakör december Piaci elégtelenségek
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A ppt fájlokat a GTK honlapján…
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 9. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
A kurzus programja Dátum Témakör november 17.
A kurzus programja Dátum Témakör november 10.
Piaci kereslet és kínálat
Piaci kereslet és kínálat
Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége
Március órától út 114-ben (óra helyett)
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
A közömbösségi görbék rendszere
Pénzügytan II. – február 23. Dr. Farkas Szilveszter
Közgazdasági elméletek története
Gyakorló feladatok Mikroökonómia.
A vállalati döntések elmélete
Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége
Költségek, költségfüggvények
Költségminimalizálás, profitmaximalizálás
Termelési tényezők piaca
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Gépészmérnöki kar BSc Levelező képzés szeptember-október
Kereslet-rugalmassági számítások
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
A termelési függvény.
A termelés költségei.
Mikroökonómia gyakorlat
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A termelés költségei.
Oligopólium Monopolisztikus verseny A piaci koncentráció mérése
Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Mikroökonómia Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Miskolci.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Monopolisztikus verseny, Oligopólium
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Piac, rugalmasság, egyensúly, adók hatása
Zh Október 13-án csoportbeosztás szerint óra ideje alatt (pontos beosztás Neptunos üzenetben) Zh megírása nem kötelező. Igazolvány, számológép, toll kell.
KÖZGAZDASÁGTAN: Mikro- és makroökonómia BMEGT30A001
KÖZGAZDASÁGTAN: Mikro- és makroökonómia BMEGT30A001
A piac és a piacgazdaság
Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet
A kereslet.
Munkagazdaságtani feladatok
Néhány közgazdaságtani ismeret átismétlése
Közgazdaságtan II 1-3. EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat.
Mikro- és makroökonómia
Előadás másolata:

KÖZGAZDASÁGTAN: Mikro- és makroökonómia BMEGT30A Mikroökonómia szeptember 13.

1.Közgazdaságtanban célunk: logikailag zárt és tesztelhető magyarázatot adni az egyéni és társadalmi gazdagság változására Kiinduló feltételezésünk (Értékelméletek): 1/ Oikonómia – Á-(P)-Á 2/ egyéni és társ.-i gazdagság = jószágok összessége További feltételezések (Általános egyensúlyelmélet): 3/ általános egyensúlyi (relatív) árakon értékeljük a javakat 4/ kizárólag egyensúlyi állapotokat tekintünk kereslet=kínálat időt időszakokra bontjuk Piacgazdaság lényege megragadható egyetlen szereplős gazdasággal: Robinson Crusoe végső soron szabadon (=magántulajdon és decentralizált gazdaság) arról dönt hogyan ossza be az idejét: munka (termelés) és szabadidő (fogyasztás) között. Megjegyzések: -tiszta magánjószágokkal foglalkozunk most (kizárhatóság és nincs rivalizálás) -Döntés szükségképp van, mert a hasznos dolgok általában mennyiségben korlátozottak (=szűkös), tehát elő kell állítani – termelhető javak* - tehát dolgozni kell; -mennyiségben korlátozott és hasznos = ritka -ha ritka, akkor „értékes”, azaz elcserélhető, azaz p>0 -ha nem, akkor p=0 (szabad javak: p=0 vigyázat összevisszaság!). -(G. Debreu: „hasznos” – semleges – káros javak (hasznosság szerint))

Igen. Írjuk fel egyenlettel és ábrázoljuk is! transzformációs görbe = termelési lehetőségek határa: adott felhasználással … 1. Példa: Tételezzük fel, hogy Crusoe-nak 30 napja van. 1 nap alatt 2 mázsa kókuszt képes leszedni. 1/a Mennyibe kerül (mi az ÁRA) Crusoe szabadideje (1 napja)? 1/b Mennyi kókuszt szed? példa…, vagy 3 mázsa banánt. 1/c Mennyibe kerül Crusoe szabadideje (1 napja)? 1/d Mennyi banánt és kókuszt szed? 1/e Mennyi banánt és kókuszt lenne képes maximum leszedni? Lehet válaszolni? Válaszhoz kell a preferenciája Alternatív költség hasznosságfüggvény Válaszhoz kell a preferenciája 1/f Ha 1 mázsa kókusszal kevesebbet gyűjt, hány mázsa banánnal tud többet szedni? Transzformációs ráta Határ transzformációs ráta MRT: transzformációs görbe meredeksége 1/g 1/f mit is jelent végső soron? példa … Megérkezik a szigetre Péntek, aki kétszer olyan gyorsan tud kókuszt szedni és 3 mázsa banánt 3/5 nap alatt szed le. 1/h Írja fel és ábrázolja Péntek transzformációs görbéjét (neki is 30 napja van)! 1/i Ha együtt dolgoznak, akkor mennyi gyümölcsöt tudnak maximum leszedni? (Ábrázolja és írja fel a közös transzformációs görbét!) Segítség: Ha mindkét gyümölcsöt szedik, kinek melyiket kellene? (Kinek van komparatív előnye kókuszszedésben?/ Melyik jószág termelésére specializálódik Crusoe?) ÁR

1/j Mi a feltétele annak, hogy ha nem is hajlandók kooperálni, specializációból eredő hasznot megszerezhessék? 1/k Ki mennyit fölöz le ebből a haszonból? cseréljenek – legyen piac Következtetés: -Ha szabadon cserélhetnek, akkor tehát biztosan egyikük sem kerül rosszabb helyzetbe (függetlenül a piaci erőfölénytől) és minimum valamelyikük (vagy mindketten) biztosan jobb helyzetbe kerülnek: Pareto-javítás. Ez A. Smith óta a liberálisok szabad piac melletti fő érve (különböző csomagolásban) -1. Jóléti tétel: Ha szabadon csereberélhetnek a szereplők, akkor nyilván ezt addig teszik, amíg megéri nekik, vagyis nincs több olyan cserelehetőség, ami legalább egy szereplőt úgy hoz jobb helyzetbe, hogy …– az idealizált piac ilyen: A tökéletes versenyzői piaci egyensúly Pareto-hatékony. -Tökéletes versenyzői piac feltételei: szereplők árelfogadók; tökéletes információ; nincs tranzakciós költség (van szabad ki be lépést ide értve) nincs externália; nincs közjószág; -Neoliberális szeretik elfelejteni: újratermelhető javakról beszélt Smith, Walras (termőföld privatizáció?) -Ha nem teljesülnek tökéletes versenyzői piac feltételei: piaci elégtelenségek, akkor: -Állam szerepe: biztosítsa a tökéletes versenyzői piac működését -Kétely: szokásos: és ha nem jutunk el az előre meghatározott egyensúlyba (stabilitás, cserék végrehajtása)?; alapokat érintő: és ha a nem Á-Á’ logikával cserélünk … -Ha a piaci elégtelenség okán a piaci mechanizmus nem biztosítja a hatékonyságot, akkor mi legyen? pl. szavazás nem tudjuk; függ preferenciáktól és piaci erőfölénytől

1/l és ha ismernénk a preferenciákat (például a több mindig jobb, de mindig 2 mázsa kókusz: 15 nap pihenés arányban fogyaszt), akkor meg tudnánk mondani, hogy mit választ Crusoe 1/b esetben? (mi a kereslete szabadidőből és kókuszból?) -Írja fel a preferenciákat függvény alakban és rajzoljon fel szintvonalakat(hasznosságfüggvény, közömbösségi görbe)! - Írja fel a döntés korlátját – (költségvetési egyenes) -Megmondtuk a döntés szabályát? -Maximalizálja a hasznosságát (lehető legjobbat akarja). Oldjuk meg és rajzoljuk le: Max U(S, K)=min(K/2;S/30) 0,5K+S=30 1/m nézzük újra 1/e-t: 30=1/3B+1/2K. Változik-e az egyenlet, ha nem órában, hanem mázsa kókuszban mérünk? relatív árak Keresleti függvény (árak, jövedelem) csere: kap (értékben) = ad (értékben) (Nominál) jövedelem: elszámoló egységben kifejezett gazdagság növekedés (Nominál) kiadás: elszámoló egységben kifejezett gazdagság csökkenés Reál változó: jószágmennyiséggel mért változó Összegzés: Ha van keresleti és kínálati függvény → ár → értékelni javakat → meggazdagodás. Keresleti függvény: Robinson fogyasztói énje - fogyasztó elmélete Fogyasztó: olyan gazdasági szereplő, amelyik képes birtokolni, fogyasztani és cserélni

1/ ha változik a korlát (árak, jövedelem) hogyan változik a kereslet ? közgazdasági érv: kereslet változás → ár vált. → gazdagság vált. 2/ …és ennek hatására hogyan változik a U hasznosság - jólét ? közgazdasági érv: jólét változásom izgat … Ha p 1 nő → x 1 csökken: közönséges jószág Ha p 1 nő → x 1 nő: Giffen - jószág Ha I nő → x 1 csökken alsórendű (inferior) Ha I nő → x 1 nő: normál jószág : Fogyasztó döntési szabálya: Max U(jószágok) árak*vásárolt jószágok = jövedelem Megoldás: kereslet(árak, jövedelem) Matekot nézve két típusú kérdést lehet feltenni: Hogyan változik a kereslet: keresleti függvény alakja elárulja, értelmezés!: D J ószág mennyisége ár Akkor akárhogyan változhat a kereslet / keresleti függvények alakja tetszőleges ? NEM q p Keresleti függvény saját ártól függ: tehát minden más keresletre ható tényező változása görbe tolódása! Kereslet törvénye: Ha egy jószág normál, akkor közönséges is (K eresleti függvény negatív meredekségű.) Eddig mértékegysége volt a változásoknak: Pl.: ha 2Ft/l-rel nő a benzin ára, akkor mennyivel változik a keresett mennyiség literben?

RUGALMASSÁGI MUTATÓK (%): Ha változik a nevező 1%-kal, akkor hány százalékkal változik a számláló? X jószág keresletének saját ár-rugalmassága: SZ=X, N=p x X jószág keresletének kereszt-ár-rugalmassága: SZ=X, N=p y X jószág keresletének jövedelemrugalmassága: SZ=X, N=I MEGSZABADULNI a mértékegységektől! pl.: rugalmas kereslet – érzékenyen reagál az árváltozásra rugalmasság absz értékben > 1 Helyettes / kiegészítő termékek 2/ …és ennek hatására hogyan változik a U hasznosság - jólét ? Keresleti függvényből: fogyasztói többlet megmutatja 2. példa: Az alma piacán a keresleti függvény Q D =300-p a +2p b, a kínálati függvény Q S =p a -20, ahol Q D keresett mennyiség, p a 1kg alma ára forintban, p b 1kg banán ára forintban. Tudjuk, hogy a banán piacán egyensúly van, p b =20Ft/kg. 2/a Ábrázoljuk! Hogyan nevezzük ezt a „keresztet”? Miért? 2/b Biztos stabil ez a piac? 2/c Milyen viszonyban van a két termék? Milyen jószág az alma? 2/d Mekkora a legmagasabb egységár, amit 1kg almáért hajlandó kifizetni a fogyasztó? rezervációs ár

2/e Határozza meg a kínálati függvény rugalmas szakaszát! 2/f Hogyan változik a termelők bevétele egy árcsökkentés hatására ebben a szakaszban? 2/g Határozza meg a keresleti függvény kereszt árrugalmasságát a p a =40Ft/kg! 2/h Határozza meg az egyensúlyi árat! 2/i Ha a kormány 25%-os ÁFA-t vet ki a termékre, hogyan változik az egyensúly? értékadó versus mennyiségi adó 2/j..és a fogyasztói többlet? 2/k mekkora az adóbevétel? 2/l mennyivel olcsóbban lettek volna hajlandók az eladók eladni az egyensúlyi termékmennyiségeket a két esetben (adó előtt és után) termelői többlet változása (= ha az eladó termelő, akkor profit változása) 2/m mekkora azoknak a jószágoknak a többletértéke, amit nem termeltek meg? Holtteher-veszteség; az a többletérték, amit nem realizáltak a gazdasági szereplők 2/n hogyan oszlik meg az adóteher a fogyasztók és a termelők között? 2/o mitől függ az adóteher megoszlása? (Tehát nem függ attól, hogy ki fizeti be az államkasszába – adó áthárítás.) 2/p Mi történik, ha a kormány maximalizálja az alma árát (adó nélküli esetben) p a =100Ft/kg-ban? túlkereslet 2/q … és p a =200Ft/kg-ban?

A vállalat ( termelő) olyan gazdasági szereplő, amelyik tud birtokolni, cserélni és termelni. Termelő célja: Termelés: saját jószágok átalakítása a meggazdagodás érdekében Tehát: értéktelenebb javakból értékesebbek átalakítása (megtermelt jószágok értéke – felhasznált jószágok értéke) végső soron mindenhez K, L (föld, etc.) van felhasználva: Tőke: termeléssel előállított és a termelésben többször felhasználható jószág Munka: ember meggazdagodás érdekében végzett tevékenysége (Egy szóval: termelési tényezőnek (erőforrásnak) hívjuk: olyan felhasznált input, ami ??) Kínálat meghatározása: termelő elmélete (ugyanaz az eljárás, mint a kereslet meghatározására) maximális Max (teljes bevétel – teljes költség) = Max(TR-TC)= Max( py – p L L-p K K) Termelőt korlátozza: -Kereslet/kínálat ( mennyit milyen áron tud eladni illetve venni ): piac és kibocsátás/output; felhasználás/input

-Fizikai/technológiai átalakíthatóság termelési halmaz: technológiailag (fizikailag) lehetséges input/output kombinációkat tartalmazza hatékony technológia: adott inputmennyiség mellett nincs nagyobb kibocsátás / adott kibocsátás … termelési függvény: egy termék esetén a termelési halmaz hatékony felülete - adott mennyiségű jószágból maximum mennyi másik jószág állítható elő. y=f(L,K) K L y *

Max py – p L L-p K K y, L és K szerint y=f(L,K) Vállalat döntési szabálya: Észrevételek 1/ Egy időszakos a modell: adott időszaki árak vannak - a költség alternatíva - költség: egy felhasznált jószág a legjobb egyéb felhasználás árán kerül számításba - A profit gazdasági profit: alternatíva - költségeken értékelt profit számviteli profit: ténylegesen elszámolt költségeken értékelt profit normál profit: alternatíva (melyik? …) profit Tehát: gazdasági profit=számviteli profit-normál profit 2/ költségek TC=p L L+p K K-vel adott NEM költségfüggvény: TC(y) megmutatja, hogy adott mennyiségű kibocsátást minimálisan mekkora költséggel lehet elérni az adott tényezőárak mellett. 3/ Akkor van megoldása a max pf(L,K)-p L L-p K K feladatnak, ha termelési függvény alakja megfelelő: Például: 96-64=32 magán boltos haszna, ha ő maga árul, de kereshetne 42-t alkalmazottként. Tehát a magán boltoskénti 32 kereset alternatívája (alternatíva – költsége) (lehetne alkalmazott) 42, így a saját bolt gazdasági profitja -10. Pozitív határtermék: Csökkenő határtermék törvénye: L y 1 1 f(aL,aK) 1-re Többváltozósra: Csökkenő mérethozadékú a termelési függvény

Állítás: Ha növekvő mérethozadékú a termelési függvény, akkor nincs megoldása a vállalat profitmaximum feladatának. Bizonyítás: max pf(L,K)-p L L-p K K A kibocsátás, így a bevétel a lineárisnál jobban nő szemben a költségekkel pf(aL,aK)-p L aL-p K aK > paf(L,K)-ap L L-ap K K=a(pf(L,K)-p L L-p K K) Vagyis az a paraméter növelésével a profit végtelenig növelhető Állítás: Ha állandó mérethozadékú a termelési függvény, akkor az áraktól függően vagy nincs megoldása a vállalat profitmaximum feladatának, vagy végtelen számú megoldása van, vagy egyetlen megoldása van (nem termel). Bizonyítás: A kibocsátás, így a bevétel és a költségek is lineárisan nőnek. pf(aL,aK)-p L aL-p K aK = paf(L,K)-ap L L-ap K K=a(pf(L,K)-p L L-p K K) Vagyis ha az induló profit 0 volt és termeltünk, akkor mindegy mit csinálunk. Ha negatív lenne, akkor nem termelnénk. Ha pozitív, akkor pedig a paraméter növelésével végtelen profitot lehet elérni. induló profit

Mérethozadékok a termelés különböző szakaszaiban nem feltétlen ugyanazok. Például: L y y=F(L,K), K fixálva K értéken MP L AP L Változó inputtényező hozadéki optimuma: AP L max Vigyázat: tesztben jól kérdezhető!

max pf(L,K)-p L L-p K K K és L szerint Vállalat profitmaximum feladatának megoldása pMP L -p L =0 pMP K -p K =0 Értelmezés: Profitmaximumban a munka határtermékének értéke megegyezik a munkabérrel. Munkát a termelékenysége szerint fizetik meg. MNB elnöke és Én? Ezt a megoldást különböző alakra rendezhetjük: Kínálati függvény: y s (p,p L,p K ) Tényezőkeresleti függvény: L(p, p L,p K ) (– származékos kereslet) Feltételes tényezőkeresleti függvény: L(y,p L,p K ) Ebből adódik a költségfüggvény: TC=p L L+p K K=p L L(y,p L,p K )+p K K(y,p L,p K )=TC(y) TEHÁT a termelési függvény alakja meghatározza a költségfüggvény alakját és fordítva.

Termelési függvény és a költségfüggvény kapcsolata Illusztráció Legyen:egyváltozós termelési függvény és p L =1 nincs helyettesítési lehetőség a termelési tényezők között: nem kell optimumot keresni (nem kell deriválni) TC(y)=p L L=p L y 2 =1y 2 y TC L

Tehát ha: A termelési függvény akkor a költségfüggvény VAGYIS csökkenő mérethozadékú növekvő meredekségű MC növekvő Állandó mérethozadékú állandó meredekségű MC állandó Növekvő mérethozadékú csökkenő meredekségű MC csökkenő A profitmaximum feladatot megoldhatjuk költségminimalizálással is, mert … termelési függvény szintvonala: isoquant Max py – p L L-p K K y, L és K szerint y=f(L,K) vagy Min p L L+p K K L és K szerint y=f(L,K) y adott K L y=12 y=10 TC=p L L+p K K: isocost Jól viselkedő esetben a megoldásban tehát isoquant meredeksége (MRTS) = input árarány Technikai helyettesítési határarány Tőkeintenzitás: K/L

De a legkényelmesebb a vállalat profitmaximum feladatának megoldása költségfüggvényes alakból Formálisan:Max TR(y)-TC(y)y szerint Megoldás: MR-MC=0ha jól viselkedik (MC növekvő) (csökkenő mérethozadékú termelési függvény) Elégséges-e jól viselkedés feltétele, hogy közgazdaságilag értelmes megoldást kapjunk? NEM Hosszú táv: minden jószág (termelési tényező) mennyiségét meg tudja változtatni a vállalat – ha nem termel nincs bevétele, de költsége sem. → negatív profitnál nem termel: plusz korlát: TR-TC ≥ 0 py-TC ≥ 0 vagyis: Rövid táv: legalább egy jószág (termelési tényező) mennyiségét nem tudja megváltoztatni a vállalat – ha nem termel akkor is van költsége: F → negatív profitnál is termelhet, ha csökkenti a veszteséget: plusz korlát: TR-TC ≥ -F py-TC ≥ -F vagyis: üzembezárási pont fedezeti pont

Költségfüggvények TC(y) =VC(y) +F+QF teljes költségfüggvény = változó költség + fix költség + kvázi fix költség átlagköltség átlagos változó költség határköltség y (db) Ft/db AVC MC AC Árelfogadó vállalat (inverz) kínálati függvénye hosszú távon tehát: Max py-TC(y) y szerint ha py-TC ≥0 Megoldása: p=MC ha p≥AC y=0 különben Ha az ár p lenne, akkor a profit Ha alulról metszi MC az MR-t (ami most p) Pl.:

Akkor 0, ha MC=AC. y (db) Ft/db AVC MC AC Állítás: AVC(0)=MC(0) Bizonyítás: * Állítás: MC az AC és AVC görbéket azok minimumpontjában metszi. Bizonyítás: * Állítás: Ha AC (AVC) csökkenő, akkor MC<AC (AVC). Bizonyítás: lásd fenti kifejezést. Akkor < 0, ha MC<AC.

Tökéletes versenyzői piaci kínálati függvény hosszú távon: Egyéni kínálatok összege. Hány vállalat kínálatának az összege (hány (azonos) vállalat fér be a piacra hosszú távon)? p y D AC AC min Y Vállalatok száma n = Y/q egész része. q 2q (n-1)q Tehát: - ha pontosan n vállalat férne be, akkor p=AC min, és ekkor a profit=0. - egyébként n-1 vállalat lesz, az ár pedig valamivel AC min felett marad egy kevéske profittal. Vigyázat! Tökéletes versenyző módon viselkedő vállalat (árelfogadó) nem azonos a tökéletes versenyzői piaccal Iparági kínálati görbe hosszú távon a vállalat nem oszthatósága miatt nem vízszintes vonal!

Monopólium Egyedül határozza meg az árakat (kínált mennyiséget) egyetlen korlátja a kereslet Ugyanez igaz az árelfogadóra is Formálisan – tiszta monopólium: Max profit = TR(y) – TC(y) = p(y)y-TC(y) HT: TR-TC≥0 RT: TR-TC ≥-F Megoldás: MR-MC=0 MR=p Észrevétel: Rugalmatlan ártartományban nem termel, mert a határköltség sohasem negatív.

profit D MR MC egyetlen vállalat * TV TM * p ÁBRÁN Q p MC D lineáris keresletnél p=0 esetében MR fele akkora, mint D. MR kisebb, mint p monopóliumnál MC p Monopolista viselkedésből / monopólium létéből fakadó holtteher veszteség