26. lecke Az állatok hormonális szabályozása

A szabályozás:  a sejtek közötti információ átadáson alapul  összehangolja a különböző szervek, szervrendszerek működését a környezet változásinak megfelelően működését a környezet változásinak megfelelően Fajtái az állatoknál:  idegi szabályozás: elektromos jelekkel történik  hormonális szabályozás: hormonok segítségével történő  Az idegi szabályozás gyorsabb, de rövidebb időtartamú, mint a hormonális szabályozás hormonális szabályozás  A két szabályozás között szoros működési kapcsolat valósul meg a két szabályozást a neuroendokrin rendszer végzi a két szabályozást a neuroendokrin rendszer végzi

Hormonális szabályozás (vegyi szabályozás): a testfolyadékok által szállított hormonok segítségével történik a testfolyadékok által szállított hormonok segítségével történik az állati hormonok jellemzői: az állati hormonok jellemzői:  Szerves vegyületek  Megváltoztatják az irántuk fogékony sejtek (célsejtek) anyagcseréjét, növekedését vagy osztódását  Kis mennyiségben hatékonyak  A folyamatokat serkentik vagy gátolják  Mirigysejtek (hámsejtek) vagy idegsejtek (neuroszek- réciós sejtek) termelik réciós sejtek) termelik

Gerinctelenek: Csalánozók, laposférgek: Csalánozók, laposférgek:  Neuroszekréciós sejtjei elszórtan vannak a testükben  A hormonok a növekedést serkentik Gyűrűsférgek: Gyűrűsférgek:  A csoportokba tömörülő neuroszekréciós sejtek hormon- jait a vérkeringés szállítja a célsejtekhez  A hormonok a növekedést, a szaporodást szabályozzák

Rovarok:  Hormonok szabályozzák a posztembrionális fejlődést pl. a lepke teljes átalakulását pl. a lepke teljes átalakulását  Hormonok:  Agyi hormon: neuroszekréciós sejtek termelik serkenti a vedlési hormont termelő belső elválasz- serkenti a vedlési hormont termelő belső elválasz- tású mirigy működését tású mirigy működését  Vedlési hormon: serkenti a lárva vedlését, bebábozódását serkenti a lárva vedlését, bebábozódását és az imágónak a bábburokból való kibújását és az imágónak a bábburokból való kibújását  Juvenilis hormon: belső elválasztású mirigy termeli tartósítja a lárvaállapotot, késlelteti a bebábozó- tartósítja a lárvaállapotot, késlelteti a bebábozó- dást dást

az egyes lárvafejlődési szakaszok szabályozása  az emelkedő vedlési hormonszint váltja ki a vedlést  majd a juvenilis hormon megakadályozza a bebábo- zódást, a lárva a következő lárvastádiumba kerül, a lárva a következő lárvastádiumba kerül, fajra jellemző számú lárvaállapot ismétlődik  az érett lárvában csak vedlési hormon termelődik, ezért kialakul a bábállapot, majd az imágó

Gerincesek:  Az emberhez hasonló felépítésű és működésű a hormon- rendszer rendszer  A hormonrendszer szabályozza: pl. az anyagcsere folyamatokat az anyagcsere folyamatokat a test növekedését a test növekedését a nemi érést és a nemi működéseket a nemi érést és a nemi működéseket  Az agyvelő hipotalamusz része és az agyalapi mirigy (belső elválasztású mirigy), (belső elválasztású mirigy), mint központ szabályozza a pajzsmirigy, a mellékvese és az ivarmirigyek működését  A mellékpajzsmirigy és hasnyálmirigy hormontermelő sejtjei az agyalapi mirigytől függetlenül működnek

A perifériás belső elválasztású mirigyek hormontermelésének a szabályozása

27. lecke Az állatok idegi szabályozása és érzőműködése

Idegi szabályozás  Részt vesz a különböző szervek működésének az össze- hangolásában, illetve a környezetből érkező hatások felvételében, feldolgozá- sában és a megfelelő válaszreakció megszervezésében inger: környezeti hatás, amely válaszreakciót vált ki fajtái: mechanikai, fény, hő, elektromos, kémiai ingerület: inger által kiváltott anyagcsereválzozás az idegsejtben (mirigysejtben, izomsejtben) az idegsejtben (mirigysejtben, izomsejtben)  Szervrendszere az idegrendszer, amely főleg idegszövet- ből épül fel  Legkisebb működési egysége az idegsejt (neuron) részei: sejttest és a nyúlványok típusai (működés alapján): érzőneuron, interneuron, mozgatóneuron mozgatóneuron

 Alapvető működése a reflex működés reflex működés: reflex működés: az inger hatására bekövetkező válaszreakció, amellyel a szervezet alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez az inger hatására bekövetkező válaszreakció, amellyel a szervezet alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez reflex működés folyamata: - az inger felvételt, ingerületképzést a receptor végzi - érzőingerület reflexközpontba szállítása: érzőneuron - a központban közvetlenül, vagy interneuron közvetítésé- vel az ingerület a mozgatóneuronra kerül, vel az ingerület a mozgatóneuronra kerül, - a mozgatóneuron a végrehajtásra vonatkozó utasítást, a mozgatóingerületet a végrehajtósejthez szállítja a mozgatóingerületet a végrehajtósejthez szállítja - a végrehajtósejt (izomsejt, mirigysejt) átveszi az ingerü- letet és megváltoztatja a működését (megrövidül vagy letet és megváltoztatja a működését (megrövidül vagy váladékot termel) váladékot termel)

Az idegrendszer fajtái: A szivacsok külső sejtrétegében az idegsejtek még nem alkotnak idegrendszert Központosulatlan vagy hálózatos vagy diffúz idegrendszer:  A csalánozókra jellemző  A külső sejtrétegben levő idegsejtek a nyúlványaikkal összekapcsolódnak és egy hálózatot alkotnak, nem tömörülnek, nem alkotnak központi részt  Az ingerület a keletkezési helyéről a hálózaton minden irányban, diffúz módon szétterjed, az ingerre az egész szervezet reagál

Központosult idegrendszer  idegsejtek központokba tömörülnek, a központi részt vagyis a központi idegrendszert képezik  a központi rész és a receptorok illetve a végrehajtó sejtek között: idegkötegek (sok idegrost párhuzamosan elhelyezkedve), és idegrostok teremtenek kapcsolatot, ez a környéki része az idegrendszernek Fajtái: dúcidegrendszer és a csőidegrendszer Dúcidegrendszer:  A központi részt a dúcok képezik  A környéki részt az idegkötegek és az idegrostok (hüvelyes axonok) alkotják

Laposférgek:  A feji végben egy páros agydúc képezi a központi részt  Környéki rész: Az elülső testvég érzősejtjeitől, illetve a szemfoltjától az érző ingerületet a idegrostok szállítják a dúcokba. Az elülső testvég érzősejtjeitől, illetve a szemfoltjától az érző ingerületet a idegrostok szállítják a dúcokba. A mozgató ingerületet (a parancsot) a két hosszanti ideg- A mozgató ingerületet (a parancsot) a két hosszanti ideg- kötegben levő idegrostok juttatják el az izmokhoz kötegben levő idegrostok juttatják el az izmokhoz

Gyűrűsférgek:  Idegrendszerük a hasdúclánc idegrendszer  Központi idegrendszer: garat feletti dúcpár = agydúcpár garat feletti dúcpár = agydúcpár garatideggyűrű garatideggyűrű garat alatti dúcpár garat alatti dúcpár hasdúclánc dúcai (szelvényenként a hasi oldalon dúc- hasdúclánc dúcai (szelvényenként a hasi oldalon dúc- párok, a szomszédos dúcokat hosszanti és haránt párok, a szomszédos dúcokat hosszanti és haránt idegkötegek kapcsolják össze) idegkötegek kapcsolják össze)  Környéki idegrendszer: a központi részen kívüli érző és mozgató idegrostok al- a központi részen kívüli érző és mozgató idegrostok al- kotják kotják

Ízeltlábúak:  Módosult hasdúclánc idegrendszerük van, nagyon fejlett  A hatalmas méretű agydúcuk több feji szelvény dúcpárjá- nak az összeolvadásával jött létre nak az összeolvadásával jött létre irányítja a fejlett érzékszervek működését és a bonyolult irányítja a fejlett érzékszervek működését és a bonyolult mozgásokat mozgásokat Az agynak már érző- és mozgatómezői is vannak - külső részén, két oldalt vannak a látómezők, - középső területén a szagló- és az ízérzőmezők, - alsó területén a szájszerv mozgatómezője  A hasdúclánc dúcpárjai is szelvényenként összeolvadtak  Jellemző érzékszerve az összetett szem sok egyszerű szem építi fel egyszerű szem: kitinlencse, kristálykúp, fényérzékelő sejt, pigment sejtek (elszigetelők) – önálló működés pigment sejtek (elszigetelők) – önálló működés

Csőidegrendszer:   A központi része az embrionális velőcsőből származik, a velőcső falában illetve külső felszínén helyezkednek el az idegsejtek nagyságrendekkel több az idegsejt és a közöttük levő kapcsolatrendszer is sokkal bonyolultabb, mint a dúcidegrendszernél, ezért fejlettebb   Az újszájúak többségére jellemző   A gerinceseknél a központi részét az agyvelő és a gerinc- velő, a környéki részét az idegek és a dúcok alkotják (fel- építés szerinti felosztás)   Az agyvelő felosztása: előagy – nagyagy, köztiagy középagy utóagy: kisagy, híd, nyúltagy