Laborgyakorlat Emlékezet Szőllősi Ágnes

Amiről szó lesz… A verbális tanulási kísérletekről úgy általában - röviden Három konkrét paradigma: –Az irányított felejtési paradigma –Az előhívás kiváltotta felejtési paradigma –Az újratanulási/újratesztelési paradigma Főleg módszertani szempontok!

A verbális tanulási kísérletekről úgy általában - röviden Mit mérünk? Sikeres kódolás? Hogyan? Nehéz szeparálni a kódolást, megtartást, előhívást (ld. pl. Watkins, 1990; Roediger & Guynn 1996; Marsh & Roediger, 2012) Pl. sikertelen kódolás (mert túl gyors a bemutatási idő stb.) Megjegyzés: felejtési elméletek alapja – korábban sikeresen kódolt info (összefoglalóért ld. pl. Wixted 2005) Amit mérünk: előhívás Elérhetőség vs. rendelkezésre állás (Tulving & Pearlstone 1966)

Tanulás Intencionális (lab kísérletekben általában) Incidentális (való életben többnyire – önéletrajzi emlékezet) Megtartási idő pár másodperc – munkamemória, percek, órák, napok, hetek stb Megtartási idő alatt: Kontroll? Plusz feladat (nincs előhívás) Milyen típusú feladat? Miért? (interferencia) Előhívás Szabad felidézés Hívóingeres felidézés Felismerés

Nézzünk egy konkrét paradigmát: Az irányított felejtés (directed forgetting, DF) Két fajtája: 1.elemszintű 2.lista-alapú Most: csak a lista-alapú módszer (Bjork, 1970, 1989; összefoglaló pl. McLeod, 1998) Procedúra: Intencionális tanulás (szavak pl) Felejtési instrukció (pl. „Jaj, bocsánat, véletlenül rossz listát adtam neked… Kérlek, próbáld meg elfelejteni, adok egy másik listát, ezt kell megtanulnod.” Késleltetés (ált perc) Előhívás

Általános eredmény: Első listára rosszabb előhívási teljesítmény, mint a második listára Az instrukció hatása? Mivel magyarázható még az eredmény?

A kontroll helyzet: két listát tanul, nincs felejtési instrukció (emlékezési csoport) TANULÁS (7 szó) TANULÁS (7 szó) KÉSLELTETÉS (5 perc, számolási feladat) HÍVÓINGERES FELIDÉZÉS FELEJTÉSI CSOPORT „Az 1. lista csak gyakorlás volt, felejtsd el!” EMLÉKEZÉSI CSOPORT „Az 1. listának vége, most jön a 2.!”

Eredmények, adatfeldolgozás Két független változó –Instrukció (Felejtés/Emlékezés) személyek közötti (between-subjects) vált. –Lista (1./2.) személyen belüli (within-subject) vált. ANOVA –Interakció –Főhatás (?) Post hoc tesztelés?

Módszertani szempontok: Ingeranyag Ingerprezentáció Az instrukció(k) Késleltetés Előhívás „debriefing szerepe”

Ingeranyag: szavak, képek, önéletrajzi emlékek stb. Ha szavak: szavak száma? (padló- és plafon-hatás elkerülése) frekvencia (gyakoribb vs. kevésbé gyakori szavak előhívási rátája) az ingerek érzelmi valenciájának szerepe (ellentétes eredmények. pl. Joslyn & Oakes 2005: negatív és pozitív önéletrajzi emlékekre is megjelent a DF) szemantikai szempontból nem összefüggő szavak (más-más kategóriákból)

Ingerprezentáció: ugyanannyi ideig lássa az összes elemet ingerek közötti idő is kontroll alatt (szekvenciálisan: egyszerre csak egy elem) Az instrukció(k): minden lista előtt intencionális tanulási instrukció Felejtés-instrukció: „az első lista csak gyakorlás volt” „jaj, bocs, rossz listát mutattam” >

Késleltetés szintén: padló- és plafon-hatás elkerülése késleltetés hossza? általában 5-10 perc (DE! Van irányított felejtés hosszabb késleltetési időt követően?) késleltetés alatt: pl. számolás (ne emlékezeti feladat legyen! pláne ne verbális emlékezeti feladat! – interferencia elkerülése)

Előhívás: szabad felidézés hívóingeres felidézés felismerési teszt (!) - Elmes et al., 1970: lista-alapú módszernél nincs felismerési teszten teljesítmény- különbség (F vs R); item-alapúnál van, pl. Basden et al., 1993 A „debriefing” szerepe: DF-nél pl.: F-kondícióban - elhitte-e, hogy el kell felejtenie az első listát? Általában pl.: –Mennyit aludt előző éjjel? –Milyen stratégiával tanulta a szavakat? –Késleltetési idő alatt ismételgette-e a szavakat? –Stbstb

Magyarázatok Bjork (1989): szupresszió, kiszabadulás a proaktív interferencia alól (benefit: F-instrukció után jobb a második listára az emlékezés az R csoporttal összevetve) –Előhívási gátlás? –Cél szerepe a szupresszióban: cél-releváns információ (R-lista) előhívása minél sikeresebben történjen, és szupresszálva legyen a nem releváns info (F-lista) Kontextus váltása (Sahakyan & Kelley, 2002): történik egy kontextus-váltás az F-instrukciót követően. A második lista tanulása más kontextusban történik (ugyanolyanban, mint az előhívás), ezért jobb erre a listára az előhívás (Megjegyzés: kontextusfüggő előhívás – ha a tanulás és előhívás kontextusa megegyezik, jobb az emlékezeti teljesítmény – cost magyarázata) Stratégia szerepe (Sahakyan & Delaney, 2003): második listára hatékonyabb tanulási stratégia kialakítása – benefit magyarázata

Egy kutatási kérdés: Megjelenik-e az irányított felejtési hatás éjszakai alvást követően? (tanulás – alvás – előhívás) –Ha igen, miért? –Ha nem, miért nem? Tervezz kísérletet a kérdés megválaszolására! Hipotézishez tipp: főleg releváns info konszolidációja alvás alatt (összefoglalóért ld. pl. Diekelmann & Born 2010)

ELŐHÍVÁS KIVÁLTOTTA FELEJTÉS (retrieval-induced forgetting, RIF) (Anderson et al., 1994)

GYAKOROLTATOTT KATEGÓRIÁBÓL GYAKOROLTATOTT SZAVAK NEM GYAKOROLTATOTT KATEGÓRIÁBÓL NEM GYAKOROLTATOTT SZAVAK

GYAKOROLTATOTT KATEGÓRIÁBÓL GYAKOROLTATOTT SZAVAK NEM GYAKOROLTATOTT KATEGÓRIÁBÓL NEM GYAKOROLTATOTT SZAVAK GYAKOROLTATOTT KATEGÓRIÁBÓL NEM GYAKOROLTATOTT SZAVAK

RIF – magyarázatok -Asszociatív blokkolás: az interferencia szerepe. Nem talál rá a hívóinger a célelemre, mert folyton az erősebb versengő válaszok váltódnak ki (gyakoroltatott párok). (Válaszversengés: McGeogh, 1942; asszociatív blokkolás: Anderson et al., 1994) -Kitanulás (Melton & Irwin, 1940): a hívóinger- célinger asszociatív kapcsolata gyengül minden egyes alkalommal, amikor „téves előhívás történik”. Vagyis: negatívan erősödik meg a hívóinger-célinger kapcsolat (nem gyakoroltatott asszociatív kapcsolatok) - Gátlás (Levy & Anderson, 2002)

TESZTELÉSI HATÁS (testing effect)

KEZDETI TANULÁS (pl. 40 szuahéli-magyar szópár, pl. mashua-csónak) Restudy (újbóli bemutatás) Retest (előhívási gyakorlás) gyakorlási körök késleltetés VÉGSŐ TESZT az összes tanult szópárra - ugyanolyan módon, mint a retest körök alatt: pl. mashua - ???

Karpicke & Roediger, 2006

Visszajelzés (feedback) szerepe? Ha nincs visszajelzés, akkor is jobb a hosszútávú megtartás az előhívási gyakorlást követően gyakorlásvégső teszt

Előhívás formája: Végső teszt: mindegy! Szabad felidézés, hívóingeres felidézés, felismerés (Glover 1989) A gyakorlási körök során számít az előhívás módja Mindegyik hatékony, de a szabad felid. a leghatékonyabb, utána a hívóingeres felid., majd a felismerés

Testing effect – magyarázatok: (1) „additional exposure and overlearning” Alapja: Thompson et al többet találkozik a gyakorolt elemmel, ezért jobb az előhívási teljesítmény (2) „effortful retrieval”: az előhívás során az emlék elaborációja történik, bővülnek az elérési utak (cue-k) Alapja: Dempster 1996; Gardiner et al., 1973; Jacoby 1978 (3) „Transfer appropriate processing”: Alapja: Tulving ’73 – hatékony előhívás kulcsa: reláció a tanulás és az előhívás között (annak módja között)

Egy kutatási kérdés: Megjelenik-e az előhívás-alapú gyakorlás hosszútávú előnye (az újratanulással szemben) érzelmi ingerek (szópárok) esetén? Tervezz kísérletet a kérdés megválaszolására! Hipotézis! –Miért? –Miért nem?