Würzburg, december 5. – München, február 1. Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója. Munkássága a modern fizikában, Albert Einstein relativitáselméletéével vet ekszik. Röviden
1901-ben született Würzburgban Heisenberg Münchenben járt iskolába és itt érettségizett 1920-ban. Ezután egyetemi tanulmányokat folytatott, elméleti fizikát tanult Arnold Sommerfeld alatt, és nála szerzett doktori fokozatot ban. április 29-én Berlinben feleségül vette Elisabeth Schumachert. Hét gyermekük született. Iskolái
ben ösztöndíjasként, majd 1926-ban asszisztensként Koppenhágában dolgozott Niels Bohr mellett. 1925-ben fejlesztette ki a mátrixmechanikát Heisenberg 1927-ben fedezte fel a határozatlansági relációt Bohrral együttműködve fogalmazta meg a kvantummechanika koppenhág ai interpretációját. Kvantummechanika
1928-ban doktori témavezetője lett az akkor odaérkező Teller Edének, aki 1930-ban doktorált. 1932-ben Heisenberg megkapta a fizikai Nobel-díjat "a kvantummechanika létrehozásáért, aminek alkalmazása többek között a hidrogén allotróp formáinak felfedezéséhez vezetett". 1941–1945-ig a Berlini Egyetem 1945–1955-ig a Göttingeni Egyetem 1956-tól a müncheni Lajos Miksa Egyetemelméleti fizika professzora 1947-től a Max Planck Intézet igazgatója volt Munkássága
Heisenberg másoktól eltérően, akik elmenekültek, Németországban maradt a második világháború idején, így részt vett a németek kutatóprogramjaiban. A háború után Heisenberget és más német fizikusokat a britek Farm Hallba vitték, ahol beszélgetéseiket lehallgatták. A jegyzőkönyvekből az tűnik ki, hogy Heisenberg félrekalkulálhatta az atombomba létrehozásához szükséges urán kritikus tömegét. Amikor Heisenberg a hirosimai atombomba felrobbantásáról értesült, a jegyzőkönyvek szerint először meg volt győződve arról, hogy ez csak propagandatrükk lehet, mert a kritikus tömeg kezelhetetlenül nagy lenne. Munkája és kételyei
Ismert, hogy Heisenberg fő támogatója a nemzetiszocialista vezetésen belül Albert Speer birodalmi fegyverkezési miniszter volt, és hogy Speer megkísérelte elvonni a pénzforrásokat az atomfegyver-kutatásoktól. Mindebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy Heisenbergnek erkölcsi aggályai voltak és szándékosan igyekezett lassítani a programot. Mindez részben azon a tényen alapszik, hogy Heisenberg olyan módon ecsetelte a programot Speernek, amely nem keltette fel az érdeklődését és nem nyitotta ki a pénzcsapokat. "A történelem nyújt legitimációt Németországnak, hogy kormányozza Európát és később a világot. Csak egy olyan nemzet tudja fenntartani magát, amely könyörtelenül kormányoz. A demokrácia nem gyűjthet elég energiát ahhoz, hogy Európát kormányozhassa. Így csak két lehetőség marad: Németország, vagy Oroszország, és Európa német vezetés alatt talán a kisebbik rossz." Erkölcsi akadályok
Miután a Koppenhága újra felkeltette az érdeklődést a téma iránt, a Niels Bohr Levéltár közzétette Bohr egy 1957-ben Heisenbergnek írt levelét. Ebben a szemére hányja, hogy 1941-es beszélgetésükben nem fejezett ki morális aggályt a bombaprogrammal szemben, hogy a korábbi két évben szinte csak ezen dolgozott és meg volt győződve róla, hogy a bomba fogja eldönteni a háború sorsát. Robert Jungk újságíró "Fényesebb, mint ezer nap" úgy festette le Heisenberget, mint aki célzatosan, erkölcsi megfontolásokból kisiklatta a német atombomba programot. A Bohr-levél
ok/fizika/fizika-11- evfolyam/kvantumszamok/werner-heisenberg ok/fizika/fizika-11- evfolyam/kvantumszamok/werner-heisenberg fiztort/bencze1.html fiztort/bencze1.html Források
Köszönöm a figyelmet!