Vitam et sanquinem „Életünket és vérünket” – 1741, pozsonyi ogy

Életünket és vérünket!  1740 III. Károly †  Mária Terézia  A „pragmatica sanctio” révén  II. Frigyes – „Mit jelent a kötelezettség a jó alkalomhoz képest?”  megtámadja a Habsburgokat  elfoglalja Sziléziát  Porosz sikerek  beszállnak a franciák és a bajorok is  A birodalom a bukás szélén  Segítség kérés – a magyar rendek a kiállnak M. T. mellett  pozsonyi ogy.

Mária Terézia fiatalon s idősen

A magyar segítség ára  A magyar rendek 1741 pozsonyi ogy.-en  a rendi jogok újbóli megerősítése  „Vitam et sanquinem” (rendi alkotmány) + saját érdekük  adó és újonc megszavazása, inszurgenció (nemesség fegyverbe szólítása)  1711 után miért áll ki a nemesség?  M. T.  biztosítja a rendi jogokat; Károly Albert  „talány”  Osztrák örökösödési háború  Vereség  Szilézia elvesztése  visszaszerzése  7 éves háború ( )  nem sikerül

Mária Terézia ellenfelei II. Frigyes porosz uralkodó Károly Albert, bajor választófejedelem, NRCs

Gróf Hadik András, az egyetlen magyar, aki az Udvari Haditanács élére került. Nevéhez fűződik a mádéfalvi veszedelem után Erdély nyugalmának helyreállítása A bécsi udvar 2 székely gyalog-, s 1 huszárezred felállításáról intézke- dett, de a székelyek között mozgalom bontakozott ki, korábbi privilégiu- maik védelmében január 7. a békésen alvó falut, Mádéfalvát (aho- vá a székely ellenállási mozgalom küldöttei gyűltek össze) ágyútűz alá vette, több mint 200 menekülőt lekaszabolt a katonaság. A mádéfalvi vé- rengzés után elfojtották a megmozdulásokat Székelyföldön. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás hatására kezdődött meg a székelyek tömeges kivándorlása Bukovinába.

Mária Terézia uralkodása alatt elveszette Sziléziát, de szerzeménye volt Galícia

Gazdasági reformok  A vesztes háborúk  modernizálni kell a hadsereget  pénz kell, sok pénz  Felvilágosodás szellemében reformok sora (modernizálás)  Protekcionista gazdaságpolitika (védővámok) Zsoldoshadsereg  állandó hadsereg Lajtán-túl megadóztatja a nemességet és a papságot  de ezt Magyarországon nem lehet (nemesi adómenetesség miatt)  Az adóbevétele kevés  a gazdaságot kell fejleszteni (Európát kell utolérni)

1754-es vámrendelet  ogy. összehívása  nemesi adózás elejtése  királynő lépése  1754-es vámrendelet  1754 Kettős vámhatár bevezetése   Belsőkülső Magyarország és az Habsburg Birodalom örökös tartományok között és a külföld között A birodalom gazd. érdeke a magyar érdekek felett állnak  Cél: birodalmon belül tartani a magyar mg. termékeket, cseh és osztrák manufaktúráknak ne legyen vetélytársa

 Európa gazdaságpolitikája a merkantilizmus (protekcionista)  Ipar és kereskedelem fejlesztése, kivitel növelése  Habsburgok is ezt teszik A Lajtán-túl és Magyarország gazdasági kapcsolatát meghatározzák a rendi jogok megléte vagy hiánya Manufaktúrák számának változása a XVIII. század második felében

A merkantilizmus rendszere

Jobbágyság helyzete  1754-es vámrendelet  mg. kivitele bővült  árutermelés  földesúri nagybirtok  Majorsági földterület   a közös és jobbágyföldek rovására történt  robot mértékének növelésével jár  kevesebb idő a jobbágytelkekre  Majorsági földek  adómentesek  növekedése  csökkenti az úrbéres jobbágytelkek nagyságát  az adóalap is   a királynő rendezni kívánta  1764 ogy. összehívása

Míg a XVIII. század első felében az állami terhek voltak a nagyobbak, a század második felétől a földesúri terhek emelkedtek jelentősen – Szegedinác Péró és társainak kivégzése. A felkelés az állami terhek miatt robbant ki.

 1764 ogy. összehívása  a nemesség elzárkózik a rendezés elől  a jobbágy-földesúri viszony  magánjogi viszony (rendi felfogás)  1765/66  Nyugat-Dunántúl, paraszti elégedetlenség  udvar biztatása, nemesség engedése  1767 Úrbér rendelet (Urbárium) kiadása  maximálja a jobbágyi szolgáltatásokat  rögzíti a majorsági és úrbéres földek arányát  gátat szab a jobbágyi terhek emelkedésének, adóalap csökkenésének Jobbágyvédelem – Urbárium

1767-es Urbér rendeletet követően elkészítet Urbárium egy példánya A jobbágy-földesúri viszonyt jól ábrázolja a korabeli angol utazó rajza

Oktatás  Felvilágosodás szellemében  oktatás színvonalának emelése  tanügyi alap létrehozása (jezsuita rend vagyonából)  nagyszombati egyetem Budára költözik  + orvosi és mérnöki kar  Ratio Educationis  egységes iskolaszerkezet, tantervek  egyházi irányítás, de állami ellenőrzés  6-12 éves korig „tankötelezettség”  népiskolák - anyanyelvi oktatás, alapvető tudás megszerzése  tantervek  hűséges és hasznos állampolgárok nevelése Történelem, földrajz és gyakorlati ismeretek oktatása

A királynő és az ország  Igyekezett megnyerni a magyar nemességet  hangsúlyozta uralmának magyar jellegét  Kedvezmények adása  Magyar Nemesi Testőrség  Theresianum  Szent István-rend ( )  Az ország területi egységének visszaállítása  Fiume, Bánát, a szepesi elzálogosított városok Mao.-hoz csatolása  Raguza  Mao. hozza Szent István ereklyéjét,a Szent Jobbot

Martin van Meytens: A Szent István-rend első átadása, 1764 Szent István-rend

A világszemlélet változása  Felvilágosodás megjelenése a  dinasztia közvetítésével  Első hívei  Udvari arisztokraták  magyar nemesség (testőrírók)  1772 – Ágis tragédiája  Vékony réteget érinti  Szépirodalom útján  anyanyelv fejlesztése Bessenyei György

Berzsenyi Dániel Batsányi János A felvilágosodás magyar terjesztői: a testőrírók Báróczy Sándor