A tudományos közlések alapkérdései Vasas Lívia, PhD 2013

Miről lesz szó? Tudományos folyóiratok ismérvei –Kiadás –Szerzői utasítások –Rovatok –Közleménytípusok –IF/publikációs pont társítás Közlési etika –Szerzőség, társszerzők –Másodközlés (cím, irodalomjegyzék elemzés, szövegazonosság) –Plágium Közlemények formai követelményei –Közlemények szerkezete –Bibliográfiai rekord - szabványos leírás A fokozatszerzés publikálással kapcsolatos feltételei 2/26

Rövidítések jegyzéke COPE – Committee On Publication Ethics DOI – Digital Object Identifier ICMJE - International Committee of Medical Journal Editors IF – Impact Factor ISBN - International Standard Book Number ISSN - International Standard Serial Number NIH - National Institutes of Health 3/26

A tudományos folyóiratok ismérvei Nyomtatott - online változat, ISSN szám DOI szám - közleményeknek Rovatai vannak, és köztük „eredeti közlemények” Rendelkezik angol címmel, tartalomjegyzékkel, absztrakttal, kulcsszavakkal Rendszeresen megjelenik Betartja mindazt, amit a szerkesztők ígérnek! 4/26

5/26

6/26

7/26

Szerzői utasítások Alapvető: megkeresni adott folyóiratra vonatkozó szerzői utasítást Példa: online eléréshttp://volt.hupe.hu/info/kg/koszonto.htm Uniform Requirements for Manuscripts Submitted to Biomedical Journals: Writing and Editing for Biomedical Publications TARTALMI ÉS FORMAI ELŐÍRÁSOK 8/26

ROVATOK Válogatás a tudományos folyóiratok rovataiból Hírek Összefoglaló referátumok Eredeti közlemények Történet Levelek a szerkesztőhöz Folyóiratcikkekből referátumok Beszámolók Könyvismertetések Interjú Vegyes anyag News Review articles Original articles Horus Letters to the editor From the literature Reports Book reviews Interview Miscellany 9/26

A tudományos közlemények gyakoribb fajtái Eredeti közlemények –Szokványos közlemények (original/regular articles) –Sürgős közlemények (rapid communications, accelerated publications) –Előzetes közlemények (preliminary articles / preliminary reports) –Tudományos levelek (science / research letter, brief / short communications) Összefoglaló közlemények –Rendszerező/leíró összefoglaló közlemények (review articles, review, overview, series) –Gyors szemle (rapid reviews, long commentaries) –Útmutatók (guidelines) –Szerkesztőségi közlemények (editorials) –Továbbképző közlemények (educational articles) –Gyökerek - történeti összefoglalók (history) –Összegző elemzések (metaanalyzis) Esettanulmányok –Esetismertetések (case reports) Egyéb közleményfajták –Elnöki köszöntő (presidental address) –Levél a szerkesztőséghez/szerkesztőhöz (letters to editor, correspondence) –Véleménynyilvánítás (commentary) –Kerekasztal-megbeszélés (round table discussion) –Hírek, bejelentések, könyvismertetések, beszámolók stb. Forrás: Bősze P., Palkovits M.: Tudományos közlemények írása, szerkesztése és értékelése. Budapest: NOK Kiadó, p 10/26

IF/publikációs pontok a Hatályos Doktori Szabályzat, valamint a módosítások alapján Milyen közlemények kaphatnak IF-t? A tudományos szakcikkek, technikai közlemények és összefoglaló közlemények. Az MTMT-ben ezek az Essay, Letter (tudományos szakcikk), Survey paper (Review), Article, Proceedings paper, Note besorolást kaphatják. Nem rendelünk IF értéket, ha egy közlemény besorolása - többek között - szerkesztőségi közlemény, levelezés, hír és konferencia absztraktja, oktatási anyag. Az ismeretterjesztő közlemények nem kapnak impakt faktort Forrás: Az impakt faktorok (IF) kezelése. MTMT/KPA segítség [Internet]. Budapest: Magyar Tudományos Művek Tára [megnézve: ]. Megtalálható: 8rLy877IrtjiMm8JO65&lang=0&bookid= rLy877IrtjiMm8JO65&lang=0&bookid=177 Milyen közlemények kaphatnak publikációs pontot? A tudományos szakcikkek, technikai közlemények és összefoglaló közlemények, amelyek bár a Web of Science-ben nem jegyzett folyóiratokban, de a megfelelő mellékletben felsorolásra kerültek Nem kaphat publikációs pontot, a szerkesztőségi közlemény, levelezés, hír és konferencia absztraktja, oktatási anyag, könyvismertetés, illetve, ha nem felel meg a publikáció a tudományos közlemény elvárásainak 11/27

Közlési etika - tartalmi kérdések COPE – Committee On Publication Ethics  Szerzőség, társszerzők  Másodközlés (cím, irodalomjegyzék elemzés, szövegazonosság)  Plágium 12/26

Szerzőség, társszerzők ICMJE meghatározása 3 főbb pontra bontható, hogy ki lehet szerző: –1. pontban találhatók a conception (ötlet, kezdeményezés szerzője), a design (megtervezésben résztvevő), illetve az analysis and interpretation (az elemzésben aktívan szereplő) kifejezések. –2. pontból a drafting the article (a cikk megfogalmazásában résztvevő) fogalmat emelnénk ki, míg a –3. pont a final approval kifejezéssel a végső szöveg elfogadására utal. Szerző csak az lehet, aki mind a három pontban foglaltaknak megfelel. a NIH útmutatása 8 pontban fogalmazza meg, hogy melyek lehetnek szerzőre jogosító tényezők: ötlet, kezdeményezés, elképzelés, megtervezés, kivitelezés, értelmezés, értékelés és megírás. A fő különbség az ICMJE meghatározásától, hogy a NIH szerint, ha a 8 pont bármelyikének megfelel valaki, szerzőnek tekinthető. Abban viszont mind a két változat megegyezik, hogy a kivitelezés anyagi biztosítása illetve maga az adatgyűjtés nem tartozik a szerzőség fogalmába. A közreműködő (contributor) – de valódi szerzőnek nem tekinthető – személyek, kutatócsoportok, akik támogatóként stb. vettek részt a közlemény létrejöttében a köszönetnyilvánításban vagy lábjegyzetben vagy egyéb szövegrészben megemlíthetők, de semmiképp sem a „byline” részben. A nem szerzőnek ítélt csoportok, személyek különösen a multicentrikus közleményeknél számítanak. Forrás: Berhidi A., Csajbók E., Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil, 2010; 151(5): /26

Másodközlés Kettős közlés kérdése Etikus: Rövid előzetes közlemények (előadások, poszterek összefoglalója, kivonata) teljes terjedelemben (in extenso) való megjelenése Nem etikus: Ugyanannak a tudományos anyagnak ugyanazon/vagy különböző nyelven való többszöri közlése (teljes terjedelemben) némi adat- vagy szerkezeti módosítással Egy kutatási eredmény részekre szedése, s adott szöveg és bibliográfiai azonosság – autoplagium – más cím mellett ismételt közlés Ugyanazon eredmények magyar és idegen nyelven való közlése? – A kétnyelvű közlés etikailag általában megengedett, de ez egy tételnek számít Forrás: Berhidi A., Csajbók E., Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil, 2010; 151(5): /26

Plágium Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. Akár egy mondat szó szerinti átvétele, egy táblázat használata a forrás feltüntetése nélkül plágiumot jelent. Irodalomjegyzék! „Authors should always give credit to the work and ideas of others that led to their work or influenced it in some way.” Forrás: Hames, I.: Peer review and manuscript management in scientific journals. Blackwell Publishing, pp.: /26

Közlemények formai követelményei –Közlemények szerkezete –Bibliográfiai rekord - szabványos leírás 16/26

Tudományos közlemények szerkezete Eredeti közlemény részei: A közlemény címe, szerzők neve és munkahelye Összefoglalás és kulcsszavak A teljes szövegű közlemény: Bevezetés Anyagok és módszerek –A vizsgálat tárgya –Alkalmazott módszerek –Értékelés módja Eredmények (kép, ábra, grafikon, táblázat, szöveges ismertetés) Megbeszélés Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék 17/26

A PhD értekezés formai követelményei Szerkezet A disszertáció tagolása: Fedőlap - Tartalomjegyzék - Rövidítések jegyzéke - Bevezetés (irodalmi háttér) - Célkitűzések - Módszerek - Eredmények - Megbeszélés - Következtetések - Összefoglalás - Irodalomjegyzék - Saját publikációk jegyzéke (a disszertációhoz kapcsolódó és attól független közleményeket külön listában kell megadni) – Köszönetnyilvánítás Technikai előírások A disszertáció terjedelme: A4- es oldal, 1.5-ös sortávolság. Betűtípus: Times New Roman, 12-es betűméret, sorkiegyenlítés. Margó: minden irányban 3 cm. A fedőlap kivételével minden oldalt meg kell számozni (oldalszám a lap alján, középen). Nyomtatás: lehetőleg lézernyomtatóval jó minőségű papírra, egyoldalasan.

Bibliográfiai rekord - szabványos leírás Pontos bibliográfiai adatok: –Teljes szerzőség feltüntetése: az eredeti dokumentumnak megfelelő sorrendben –Pontos cím: az eredeti dokumentumon szereplővel megegyező –Pontos forrás jelölés: Papír folyóirat adatai az elsődlegesek: folyóiratnév, megjelenés éve, évfolyamszám, adott szám és az oldalszám (tól-ig). Pl. Brain Research 2005; 15(4): –Ha még nem jelent meg nyomtatásban: DOI szám / Epub feltüntetése! Segédlet: Szabványos bibliográfiai-leírások. A Központi Könyvtár Letölthető anyagok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár [megnézve: ]. Megtalálható: /26

A fokozatszerzés publikációval kapcsolatos feltételei Könyvtári adatlap PhD értekezés benyújtásához, az MTMT-be feltöltött eredeti közlemények alapján Jelölt neve: Törzskönyvi száma: Tudományági Doktori Iskola neve: I. Az értekezés témájában megjelent eredeti közlemények: Ide kérjük beszúrni a Magyar Tudományos Művek Tárába feltöltött, és onnan lementett, impakt faktorral kiegészített értekezés témájában megjelent publikációs listát. II. Egyéb – nem az értekezés témájában megjelent – eredeti közlemények: Ide kérjük beszúrni a Magyar Tudományos Művek Tárába feltöltött, és onnan lementett, impakt faktorral kiegészített nem az értekezés témájában megjelent publikációs listát. 19/26

A fokozatszerzés publikálással kapcsolatos feltételei folytatás A publikációkat a Magyar Tudományos Művek Tára honlapján ( fel kell tölteni. Ezután a nyilvános felületen a saját nevére keressen rá. A megjelenő oldalon a „saját munkásságunk” linkre rákattintva megjelenik a publikációs lista, és a Nyomtatható változatot választva az oldal tartalmát a Könyvtári Adatlap megfelelő helyére másolhatja. (Ügyeljen arra, hogy a Beállítások alatt az Idézetek ne legyenek megjelenítve, valamint a „csak tudományos” és „impakt faktor” jelölőnégyzetek legyenek bekapcsolva.) A publikációs listát, ha szükséges, a publikációs pontokkal egészítse ki. A beillesztett listát egységesen formázza át Times New Roman betűtípusra, 12-es betűmérettel, normál térközzel, a sorköz legyen egységes (1,0) mindenhol. Hivatkozva az EDT 61/2010. (10.25.) sz. határozatára, az elfogadó levéllel rendelkező közlemények helyett csak a nyomtatott, vagy a dx.doi.org oldalon visszakereshető DOI azonosítóval ellátott közleményeket lehet feltüntetni. Az adatlapokat a Központi Könyvtár a beérkezéstől számított 10 napon belül tudja igazolni. Kérjük, szíveskedjék mellékelni az adatlapon feltüntetett közlemények másolatát teljes terjedelemben.

A hitelesítések során tapasztalt tartalmi kérdések Leggyakoribb hibák: Ugyanaz a közlés két vagy több nyelven – a magasabb rendű kap publikációs pontot vagy impakt faktort Ismeretterjesztő közlemény feltüntetése Nem elegendő az elfogadó nyilatkozat, a közleménynek meg kell jelenni, s a DOI számot feltüntetni. Valótlan közlemény feltüntetése Nincs irodalomjegyzéke a feltüntetett közleménynek – tudományos? Ha egy közlemény nem felel meg az eredeti tudományos közlemény kritériumainak akkor természetesen nem kaphat publikációs pontot vagy impakt faktort. 21/26

Fontos tudni még… Történeti áttekintés, review: ha megfelel a közlemény az úgynevezett "updated review„ kritériumainak, amely egy világos vezérfonal mentén foglalja össze az irodalmi adatokat, kritikusan elemzi a mai ismereteket, ütközteti a különböző nézeteket, kiemeli a legfontosabb újdonságokat stb. ilyen közlemény elfogadható, még ha nincs is benne saját vizsgálati adat. 22/26

Szempontok egy közlemény írásakor Irodalom-kezelő szoftver alkalmazása (EndNote, RefMan, stb.) Kutatás tervezése, (Anyag-módszer), szerzőség megbeszélése Eredmények: legkisebb közlési egység A tárgyban további eredmények: komment, letter, stb. formában, illetve új közlemény, de nem lehet azonos szövegrész …. Diszkusszió ténylegesen.. Bibliográfia – nem lehet 2 közleménynek közös bibliográfiája 23/26

A Doktori Iskola Szabályzata szerint szükséges „Új tudományos eredményt tartalmazó folyóirat cikk, lektorált folyóiratban. A saját kutatási terület legújabb eredményeit összefoglaló referátum, lektorált folyóiratban. A saját kutatási terület interdiszciplináris vonatkozásait újszerű megvilágításba helyező tanulmány, lektorált folyóiratban. A saját kutatási területet érintő önálló könyv vagy fejezet tudományos könyvben (ISBN regisztrált könyv).” Doktori Szabályzat – melléklet. Doktori Iskola Szabályzatok. [Internet] Budapest: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola [megnézve: ]. Megtalálható: /26

Felhasznált, válogatott irodalom Berhidi A, Csajbók E, Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil. 2010; 151(5): Bősze P, Palkovits M.: Tudományos közlemények írása, szerkesztése és értékelése. Budapest: NOK Kiadó, p. Doktori Szabályzat. Doktori Iskola Szabályzatok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola [megnézve: ]. Megtalálható: Hames, I.: Peer review and manuscript management in scientific journals. Malden: Blackwell Publishing, p. Az impakt faktorok (IF) kezelése. MTMT/KPA segítség [Internet]. Budapest: Magyar Tudományos Művek Tára [megnézve: ]. Megtalálható: jiMm8JO65&lang=0&bookid=177 jiMm8JO65&lang=0&bookid=177 Szabványos bibliográfiai-leírások. A Központi Könyvtár Letölthető anyagok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár [megnézve: ]. Megtalálható: pdf pdf 25/26

Köszönöm a figyelmet!