Skandinávia ‒ Bizánc ‒ Volgai Bulgária ‒ Bagdad ‒ Khorezm Kelet-európai és közép-ázsiai kereskedelem az Abbászidák hatalomra jutásától a mongol hódításig

Történeti források Muszlim geográfiai irodalom  Dzsajháni és követői  Al-Balkhí köre  Maszúdí  Ibn Fadlán  Abu-Hámid al-Garnáti Bíborbanszületett Konstantín Anonymus

1)kereskedelmi hagyományok 2)Politikai helyzet 3)Résztvevők 4)Kereskedelmi útvonalak és közlekedési módok 5)A kereskedelem tárgya 6)A kereskedelem módszerei A téma megközelítése – több oldalról

1.Az eurázsiai távolsági kereskedelem hagyományai Kelet-nyugat: luxuscikkek importja Kína felől Észak-dél: luxuscikkek importja az erdő- és a tundraövezet őslakóitól

2.A politikai helyzet és hatása a kereskedelmi útvonalakra Lezárul a kazár‒arab háború, új dinasztia Bagdadban ‒ a korszak kezdete A kereskedelmi útvonalakat a kazárok ellenőrzik A vikingek megjelenése (8. sz. közepétől), útvonalak a Dnyeperen és a Volgán A volgai bulgárok megjelenése (8. sz. 2. felétől), átveszik az erdőövezetből irányuló áruk továbbítását A vikingek és a szlávok által közösen szervezett óorosz állam fellépése, Kazária részlegesen elveszti kereskedelmi közvetítő szerepét (10. sz. 2. fele) Az erdőövezeti népek bizánci kapcsolatai továbbra is a kazárok közvetítésével zajlanak Az arab világ Khorezm érintésével szárazföldi útvonalat nyit a volgai bulgárok felé Mongol támadás ‒ a korszak vége

A korszak kezdete Lezárul a kazár ‒ arab háború (730-as évek) Új dinasztia (749/750, Abbászidák) Bagdadban

2.A politikai helyzet és hatása a kereskedelmi útvonalakra Lezárul a kazár‒arab háború, új dinasztia Bagdadban ‒ a korszak kezdete A kereskedelmi útvonalakat a kazárok ellenőrzik A vikingek megjelenése (8. sz. közepétől), útvonalak a Dnyeperen és a Volgán A volgai bulgárok megjelenése (8. sz. 2. felétől), átveszik az erdőövezetből irányuló áruk továbbítását A vikingek és a szlávok által közösen szervezett óorosz állam fellépése, Kazária részlegesen elveszti kereskedelmi közvetítő szerepét (10. sz. 2. fele) Az erdőövezeti népek bizánci kapcsolatai továbbra is a kazárok közvetítésével zajlanak Az arab világ Khorezm érintésével szárazföldi útvonalat nyit a volgai bulgárok felé Mongol támadás ‒ a korszak vége

A vikingek és a szlávok által közösen szervezett óorosz állam fellépése Kazária részlegesen elveszti kereskedelmi közvetítő szerepét (10. sz. 2. fele)

2.A politikai helyzet és hatása a kereskedelmi útvonalakra Lezárul a kazár‒arab háború, új dinasztia Bagdadban ‒ a korszak kezdete A kereskedelmi útvonalakat a kazárok ellenőrzik A vikingek megjelenése (8. sz. közepétől), útvonalak a Dnyeperen és a Volgán A volgai bulgárok megjelenése (8. sz. 2. felétől), átveszik az erdőövezetből irányuló áruk továbbítását A vikingek és a szlávok által közösen szervezett óorosz állam fellépése, Kazária részlegesen elveszti kereskedelmi közvetítő szerepét (10. sz. 2. fele) Az erdőövezeti népek bizánci kapcsolatai továbbra is a kazárok közvetítésével zajlanak Az arab világ Khorezm érintésével szárazföldi útvonalat nyit a volgai bulgárok felé Mongol támadás ‒ a korszak vége

3.Szereplők Vikingek Finnugorok (köztük a magyarok is) Volgai bulgárok Kazárok és egyéb sztyeppi népek Khorezmiek Bizánc Arabok Kaukázusiak

4.Közlekedési módok Vízen  Közlekedés a vízválasztókon  A volok kereskedelmi szerepe Szárazföldön  A karaván létszáma  ló és teve „A következő reggelen összetalálkoztunk egy […] türk emberrel, miközben heves zápor zúdult ránk. Ő ránk rivallt: »Álljatok meg!« Ekkor a mintegy háromezer lóból és ötezer emberből álló karaván, úgy ahogy volt, megállt.” (Ibn Fadlán, a szöveg másik részlete szerint a karavánban tevék is voltak)

4.Kereskedelmi útvonalak A varégoktól a görögökig ‒ a dnyeperi út  Kiinduló települések: Birka, Wisby, Hedeby, Sztaraja Ladoga  Később: Novgorod, Kijev „Amikor pedig a poljánok külön éltek e hegyek mentén, egy út volt a varégoktól a görögökhöz, és a görögöktől a Dnyeperhez, a Dnyeper felső folyásánál pedig hajóvontató út (volok) a Lovatyhoz; a Lovatyon behajóznak a nagy Ilmeny-tóba; ebből a tóból folyik ki a Volhov-folyó, és beleömlik a nagy Néva-tóba, és ennek a tónak a torkolata a Varég-tengerbe megy…” (Régmúlt idők krónikája)

A varégoktól a görögökig ‒ a dnyeperi út

„A külső Oroszországból Konstantinápolyba jövő fatörzscsónakok Novgorodból valók […] de vannak Szmolenszk városából, Ljubecsből, Csernigovból és Visegrádból is. Ezek ugyanis mind a Dnyeper folyón jönnek le, és Kijev városában […] gyűlnek össze. A szlávok […] télvíz idején hegyeikben vágják a fatörzscsónakokat, és […] amikor kinyílik az idő, és a fagy felenged, a közelben levő tavakra vontatják. Minthogy ezek a Dnyeper folyóba szakadnak, ezek a szlávok átjutnak azokból ebbe a folyóba, elérkeznek Kijevbe, kivontatják fatörzscsónakjaikat a felszerelő helyre és eladják azokat az oroszoknak.” (De administrando imperio) A Dnyeper torkolatától a Krím-félsziget felé A magyarok a szláv foglyaikat „addig viszik a parton, amíg a bizánciak országának egyik kikötőjéhez el nem jutnak, amelyet K.r.h-nek neveznek.” (Ibn Rusta)

A volgai út  A Novgorodi fejedelemség területéről indul „Ami az Atil folyót illeti, ez értesüléseim szerint a Hirhiz közelében ered s a Kīmākīya és Guzzīya között elterülő vidéken át folyik s a Kīmākīya és Guzzīya között határt képez. Utána nyugati irányban halad Bulgār hátán, majd visszafordulva a kelettel szomszédos vidékek felé veszi útját, míg végre ar-Rūs-t átszelve Bulgār, majd Burtās mentén halad el, míglen a Kazár-tengerbe szakad. E folyó állítólag hetven és egynéhány folyóágra ágazik el, a folyó főoszlopa azonban al-Hazar mellett marad folyva, míglen a tengerbe szakad. ” (Al-Balkhī)

A volgai út

Elágazások az Alsó-Volgától tovább:  A Kaszpi-tengeren át az arab világ felé  Átkelve a Donra a Fekete-tenger, Bizánc felé  A Kaukázus és a Kaspi-tenger között a derbenti kapunál ( az egykori Perzsián át) az arab világ felé

Szárazföldi út Volgai Bulgária és Khorezm között

Útvonal a Nyugat és Khorezm között: Khorezm → Itil → Sarkel → Kijev → Krakkó

6.A kereskedelem módszerei Parazita életet élő portyázó idegenek (vikingek) az egyik helyszínen beszerzett árut a másik helyszínen eladják Kereskedő karavánok jönnek A volgai bulgárok begyűjtő-elosztó szerepe A csere színterei: városok, az őslakók földje, valamint a határvidéki kereskedelmi pontok mint az őslakókkal folytatott néma kereskedelem helyei Csomópontok a közlekedési utak mentén (pl. volokok) A kereskedelem ciklikussága, a karavánok tartózkodási ideje Hosszabb időre betelepülő kereskedők (interetnikus kapcsolatok, kulturális hatás). Fölkeresik a helyi piacokat? (Ez nagyobb hasznot hoz?) Iparosok a karavánokban? Fölkeresik a helyi piacokat?

A vikingek mint vándorkereskedők „Láttam az oroszokat, amint kereskedelmi útjaik során eljutottak ide és tábort vertek az Itil/Átil folyó mellett. Soha nem láttam náluk tökéletesebb testű embereket. Olyan (magasak), akár a pálmafa, szőkék és vörös színűek.” (Ibn Fadlán)

A volgai bulgárok begyűjtő- elosztó szerepe A volgai bulgár fejedelem árumegállító joga „Amikor a kazárok országából egy hajó érkezik a szaqlabok országába, akkor a király odalovagol, számba veszi mindazt, ami rajta található és mindennek elveszi a tizedrészét. Ha az oroszok vagy más népfajták jönnek oda rabszolgákkal, akkor a királynak joga van minden tíz rabszolgából kiválasztani egyet.” (Ibn Fadlán) A bulgár kereskedők útjai „Bulgárból a kereskedők rendszeresen eljárnak a hitetlenek egyik tartományába, melynek a neve Viszú.” (Abu-Hámid al-Garnáti)

határvidéki kereskedelmi pontok mint az őslakókkal folytatott néma kereskedelem helyei „Ami azonban Artāt illeti, arról említés nem történik, hogy az idegenek közül oda valaki eljutott volna, mert minden idegent megölnek, aki országukba beteszi lábát. A víz mentén leszállva kereskedést folytatnak ugyan, azonban dolgaikról és áruikról hírt nem adnak, senkit társaságukban nem tűrnek, és így országukba senki be nem hatolhat. Artāból fekete menyéteket és ólmot visznek ki.” (Al-Istahrī)

A városokba érkező őslakók „Viszú és Arú népének nem szabad nyáron bemennie Bulgar területére, mert ha közülük belép valaki, a legmelegebb időben is fagyos lesz a levegő és a víz, mintha csak tél lenne, s elpusztul az emberek vetése. Egyszer télen láttam egy csoport embert közülük Bulgárban. Pirospozsgásak, világoskék szeműek, hajuk, mint a vászon, fehérbe hajlik, s ebben a nagy hidegben is csak könnyű vászonruhákban járnak, bár van köztük olyan is, aki a legkitűnőbb cobolyprém bundát viseli, a szőrös felével kifelé.” (Abu-Hámid al-Garnáti)

Kereskedők az őslakók földjén, láncolatos kereskedelem „Bulgárból a kereskedők rendszeresen eljárnak a hitetlenek egyik tartományába, melynek a neve Viszú. Innen kitűnő hódbőrt hoznak, s cserébe olyan fényezetlen kardokat szállítanak, melyeknek a pengéje Azerbajdzsánban készült […] Ez az a kard, amire nekik szükségük van, s ezekért adják cserébe a hódprémeket. Viszú népe aztán elviszi ezeket a kardokat egy, a sötétség országához közeli tartományba, amely a Fekete-tenger közelében terül el, s ott eladják őket, cobolyprémekért cserébe. Azok meg fogják a kardpengéket, és beledobják a Fekete-tengerbe.” (Abu-Hámid al-Garnáti)

5.A kereskedelem tárgya Mikor, mit, hová – az igények és a lehetőségek találkozása Erdőövezeti hagyományos exporttermék: állati bőr, szőrme Korábbról nincs rá adat, de most: méz, viasz, fémek Export délről északra: kardok, fémedények, protokolláris ajándékok A kereskedők pénzzel is fizetnek

Protokolláris ajándékok „Aztán elővettem a neki és feleségének szóló ajándékokat: parfümöket, ruhákat és gyöngyöket, és megszakítás nélkül átnyújtottam azokat, egyiket a másik után neki és a feleségének, amíg végére nem értünk ennek. Ekkor díszruhát adtam a feleségére mindenki jelenlétében.” (Ibn Fadlán)

Hol a pénz? „Ha ti mindannyian idejöttetek, s az én Uram annyit költött rátok, ezt csak azért tette, hogy elhozzátok hozzám ezt a pénzt, s fölépíthessek belőle egy erődítményt, amely megvédhetne engem ezektől a zsidóktól, akik rabigába döntöttek engem.” (Ibn Fadlán)

A vikingek vagyona „Közöttük minden nő odaerősít a keblére egy kis dobozt, amely lehet vasból, ezüstből, rézből vagy aranyból, férje gazdagságától és rangjától függően. Minden kör alakú dobozkában egy boglár található, amelynél fogva egy kést erősítenek a keblükre. A nyakukban arany vagy ezüst nyakláncot hordanak, mivel a férfiak, ha van tízezer dirhamjuk, akkor készíttetnek a feleségüknek egy nyakláncot. Ha húszezer dirhamot birtokol, akkor kettőt csináltat neki…” (Ibn Fadlán)

Régészeti források „Keleti ezüst” ‒ szent ligetek A sztyeppi lovas-pásztor kultúra az őslakó férfiaknál Őslakók női ékszerei a jövevényeknél

Szaszanida fémművesség, korai szogd jegyek (Lelőhely: Tomiz falu, Oroszo./Vjatkai korm.) „Keleti ezüst” és másolatai ‒ szent ligetek

Utyemilszk (Kutemski?, Oroszo./Udmurt Közt.)

Kudeszeva (Kudessejewo?, Oroszo./Permi ter.)

Szalehard (Oroszo./ Jamal- nyenyec aut. körzet)

interetnikus kapcsolatok emlékei az erdőövezeti népeknél

Marik: Veszelov (Oroszo./ Nyizsnyij- novgorodi ter.)

Komi-permjákok: Lomovatovói kultúra/1. (a centrum közelében)

Komi-permjákok: Lomovatovói kultúra/2.

Komi-permjákok: Lomovatovói kultúra/3.

Komi-permjákok: Lomovatovói kultúra/4.

Mordvinok: a krjukovo-kuzsnovói öv

Mordvinok

Muromák (a periféria)

Egy példa a kulturális areára: szaszanida tálak az obi-ugoroknál – az adaptáció lépcsőfokai 1) azonosítás, 2) használat, 3) hatás: 1) A hanti és manysi emberek az idegen tárgyakban először felismerik valamelyik istenük vagy isteneik ábrázolását, illetve az ábrázolt jelenetet azonosítják mitológiájuk egyik epizódjával. 2) Ezután a tárgyat szertartásaik során használatba veszik. 3) A tálakon ábrázolt jelenetek újabb mitológiai történeteket inspirálnak. 3) Már létező történetek a tálakon ábrázolt jelenetek hatására megváltoznak. A Numi-Tóremmel és Mir-Szuszne-Hummal kapcsolatos mitológiai elképzelésekben szereplő aranyvárak, ezüstvárak talán éppen az egyik ábrázolt motívum hatására utalnak.

Nyugat- Szibéria (Felső- Nyilgyino)

Lelőkörülmények…

A régészeti megfigyelések tanulságai Centrum és periféria viszonya Az utánzatok minősége és az utánzók technikai képességei Miért készítenek és használnak gagyi utánzatokat? Egy példa: es-falovacskakhttp:// es-falovacskak

Bálint Csanád: Az európai dirhemforgalom néhány kérdése. Századok 1982/1, 3–32. Mesterházy Károly: Régészeti adatok Magyarország 10–11. századi kereskedelméhez. Századok 127 (1993/3–4) 450–468. Nagy Balázs: Magyarország külkereskedelme a középkorban ( GY%d6NGY%d6SSY%20K%d6NYV/08%20NAGY.pdf) Polgár Szabolcs: Kelet-Európa és a nemzetközi kereskedelem a 8– 10. században (Az írott források tükrében). PhD-disszertáció, Szeged, Bollók Ádám: Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez. Bp (E témához ajánlott oldalak: 403– 428., 565–572.)