Készítette: Rummel Szabolcs Elérhet ő ség: Linux kezelése.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szerver oldali programozás
Advertisements

Weblapkészítési tudnivalók 2: Útmutató az elnevezésekhez Pék Ágnes © 2009.
Operációs Rendszerek I.
Operációs Rendszerek I.
Operációs rendszerek Bevezetés.
3. előadás (2005. március 1.) Utasítások, tömbök
Benczúr Zsolt VBA gyorstalpaló Benczúr Zsolt
Tóth Dániel, Szatmári Zoltán
LINUX/UNIX PARANCSOK.
Bevezetés a Java programozásba
A CLIPS keretrendszer CLIPS "C" Language Integration Production System.
Könyvtárak kezelése Könyvtárműveletek
Készítette: Rummel Szabolcs Elérhetőség:
WEB Technológiák Dr. Pance Miklós – Kolcza Gábor Miskolci Egyetem.
PHP Webprogramozás alapjai
C++ Alapok, első óra Elemi típusok Vezérlési szerkezetek
Operációs rendszerek gyakorlat
Operációs rendszerek gyakorlat sed, awk parancsok.
Számítógép architektúrák I. gyakorlat Linux telepítő gyakorlat
Lénárt Anett egyetemi adjunktus - PTE PMMK Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék Előadás JavaScript Tananyag: W eb - programozás.
Vizuális és web programozás II.
Ismerkedés a szövegszerkesztéssel
Vezérlési szerkezetek: elágazások, ciklusok
Operációs rendszerek gyakorlat 4. Gyakorlat Vakulya Gergely.
Operációs rendszerek gyakorlat 5. Gyakorlat Vakulya Gergely.
PHP I. Alapok. Mi a PHP? PHP Hypertext Preprocessor Szkriptnyelv –Egyszerű, gyors fejlesztés –Nincs fordítás (csak értelmező) Alkalmazási lehetőségek:
C nyelv utasításai.
Mappák és állományok kezelése
Operációs rendszer.
Operációs rendszerek gyakorlat 1. Bevezetés Vakulya Gergely.
Linux/UNIX tanfolyam UNIX shell scriptek (½ rész)
Állomány és lemezműveletek
Tömbök és programozási tételek
Fájlkezelés Pascalban
Az ABAP programozási nyelv Alapvető vezérlési szerkezetek
1.3. Pascal program felépítése Az els ő program. Program ; … Begin … End. Program fej Deklarációs rész Végrehajtó rész.
PHP nyelv. PHP Interpreteres nyelv → parancsértelmező szükséges hozzá Rasmus Lerdorf 1995 → személyes felhasználás (internetes önéletrajzának megtekintésének.
1 Operációs rendszerek I, 3. gyakorlat Windisch Gergely
Készítette: Csíki Gyula
Turbo Pascal Indítás: C:\LANGS\Turbo Pascal Turbo Pascal.
PARANCSOK HASZNÁLATA WINDOWS-BAN ÉS LINUXBAN II. Balaton Marcell Balázs.
Visual Basic 2008 Express Edition
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Scriptelés alapok Tóth Dániel, Szatmári Zoltán Intelligens.
Objektum orientált programozás
Az algoritmuskészítés alapjai
A Visual Basic nyelvi elemei
OPERÁCIÓS RENDSZEREK LINUX – PARANCSSOR.
Az operációs rendszer feladata
Az operációs rendszerek feladatai, csoportosításuk
Egy operációs rendszer könyvtárszerkezete (tárolórendszere)
Fontos tudnivalók A MATLAB egy fajta objektummal dolgozik (Mátrix)
Török Katalin és Marosi Nóra 11/c. Pascal: Az es években megjelent magas szintű programozási nyelv, közel áll az emberi gondolkodáshoz. Nevét.
Operációs rendszerek II Készítette: Turócziné Kiscsatári Nóra.
Excel programozás (makró)
Az 5,6,7 laborok VBA anyagának összefoglalása
Scilab alapok Mi a Scilab ? A Scilab telepítése
Ismétlés:grafikus felületek Felső panel Indítópanel Asztal Indikátorok Kuka.
Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak Fájlkiterjesztések, attribútumok és engedélyek Takács Béla 2016.
Forrás: Reiter István C_Sharp programozás lépésről lépésre (frissített tartalommal )
Script nyelvek előadás
Az operációs rendszer feladatai
OPERÁCIÓS RENDSZEREK LINUX – PARANCSSOR.
Informatikai gyakorlatok 11. évfolyam
Programozási alapismeretek
Total commander.
Operációs rendszerek I.
A CLIPS keretrendszer
Ubuntu – ismerkedés Fájlok és könyvtárak
Informatikai gyakorlatok 11. évfolyam
Algoritmus készítés.
Előadás másolata:

Készítette: Rummel Szabolcs Elérhet ő ség: Linux kezelése

Meghajtók kezelése A meghajtók kezelése Linuxban nem egyezik meg a Windows-ban tanultakkal! Mount: eszköz csatlakoztatása (merevlemez, cd-dvd, pendrive stb.) Az újabb rendszereknél automatikus! Unmount: eszköz leválasztása.

Merevlemez felépítése A Linux nem kezeli külön a meghajtókat, hanem mappaszer ű en jeleníti meg. Legfontosabb mappák: /: gyökér: itt tárolódik az op. rendszer. Boot: rendszer indításához szükséges állományok. Home: felhasználók saját mappái. Bin: futtatható parancsok mappája. Root: rendszergazda mappája. Swap, usr, dev, stb.

Útvonal megadása A Linuxban, eltér ő en a Windows-tól, a könyvtárelválasztó a / -(shift+6) Pl: cd /public_html/home Belép a public_html home almappájába. Probléma a helyettesít ő karakter használata. Ha a helyettesít ő karaktert (*) akarom, akkor a csak egyszer ű en begépelem! Ha szorzásjelként akarom, akkor a \ -(alt gr+q), azaz funkciómódosítóval használom, vagyis: \*

Parancsértelmező (shell) Állományokban is használhatok Linux parancsokat. Ebben az esetben az állomány elején meg kell adni a használt parancsok helyét, vagyis a /bin könyvtárat. #!/bin/bash Ahol a #- megjegyzés beszúrását jelenti! /bin/bash – parancsok helyét!

Jogosultságok A Linux három tulajdonosi kört szabályoz Tulajdonos Csoport Világ Mindegyik körnek meg kell adni, külön-külön a hozzáférési jogokat: R: (read-olvsás): 4 W: (write-írás): 2 X: (execute-futtatás): 1

Jogosultság megadása Jogosultságokat a chmod paranccsal adunk. Formája: Chmod 741 kotkot.gz ahol Parancsnév Jogosultsági kör Összes jog a tulajdonosnak Olvasási jog a csoportnak Futtatási jog a világnak Állomány neve. Kiterjesztés Linuxban nem kötelez ő !

Parancsok kiadása A parancsok kiadását több eszköz is segíti Parancsel ő zmény: az összes kiadott parancsot eltárolja a History mappában Parancs kiegészítés: a parancs kezd ő bet ű jének leütése után a TAB gombot lenyomva megjeleníti a lehetséges parancsok listáját. Segítség kérés: a man + parancsnév kiadásával információkat kapunk a parancsról. Kilépés a q billenty ű vel!

Beépített Commander A Linux tartalmaz egy beépített Commandert, neve: Midnight Commander Indítása az mc parancs kiadásával történik.

Bash programozás Hasonló a DOS batch fájljaihoz. Állomány létrehozása: touch paranccsal üres. mcedit paranccsal állománynévvel együtt hozhatunk létre állományokat. chmod jogosultságadás../ paranccsal futtatjuk az állományokat.

Író-olvasó parancsok Képerny ő re kiírás: Echo: szöveget ír a képerny ő re. Print: szöveget ír a képerny ő re. Read: beolvas a képerny ő r ő l.

Változók, konstansok Változó: program futása során z értékét megváltoztatja. Konstans: az értéke nem változik meg.

Változó felvétele A Linux a változókat automatikusan elveszi, nem kell ő ket deklarálni. A változók típusa is automatikusan d ő l el az els ő értékadást követ ő en. A változó nevére a beírásával tudunk hivatkozni. Pl read A változó tartalmára a beírásával tudunk hivatkozni. Echo

Egyszerű példaprogram #!/bin/bash Echo Add meg a nevedet: Read nev Echo ‘A neved: $nev’

Számítások készítése Ha két változó értékét szeretnénk összeadni, kivonni, szorozni vagy elosztani. Expr parancsot használjuk Expr` $szam1 + $szam2` A változók és a m ű veleti jelek között a szóköz az elválasztó jel. Az expr parancs használható értékadáskor és kiíráskor is! =`expr $szam1 + $szam2` Echo `expr $szam1 + $szam2`

Egyszerű példaprogram #!/bin/bash Szam1=5 Szam2=10 Ered=`expr $szam1 \* $szam2` Echo $Ered

Tevékenységszerkezetek Elágazás Kétirányú Többirányú Ciklus Előtesztelős Számlálós

Kétirányú elágazás Kétirányú elágazás: If [logikai vizsgálat] then Utasítás1 Else Utasítás2 fi

Többirányú elágazás Case <>szelektor> in „1”) echo egy; „2”) echo ketto; Else echo harom; esac

Előtesztelő While [logikai feltétel] do Utasitas1 utasitas2 Done;

Számláló ciklus For i in ; do Utasítás1 Utasítás2 done

Logikai feltételek Eq= egyenlő, ekvivalens Ne= nem egyenlő Le= kisebb Ge= nagyobb