A FILMMŰFAJOK

A FILMMŰFAJOK (zsáner) KIALAKULÁSA a filmek rokonsági csoportjai, melyek többnyire hasonló történeteket dolgoznak fel, hasonló konfliktusokat ábrázolnak, gyakran visszatérő helyszíneken és a formai eszközöket tekintve is hasonló módon A filmműfajok archetipikus gyökerei Carl Gustav Jung: a lélekműködés tudatalatti rétegeihez hasonlóan létezik az un. kollektív tudatalatti A közös lelki élmények, lelki tények, magatartásmódok tartalmai az archetípusok Jellegzetes archetipikus gondolatok, érzelmek: Horror, fantasy: a természet erőinek kiszolgáltatott ember iszonyatérzete, mely itt tárgyiasul (szörny, idegenek stb.) Vígjáték, slapstic („hasraesős”) komédiák: alapvetően életigenlő emberi természet, karikírozó hajlam Kalandfilm, western, sci-fi: kíváncsiság, kalandvágy (homéroszi eposzok) Melodráma, erotikus filmek: szerelem és testi vágy, melyet archaikus kultúrák gyakran önálló istenalakká formáltak (Venus) Krimi, thiller, gengszterfilm: gyilkos indulatok, agresszió, az igazság iránti vágy A műfajok népszerűsége összefügg a korra és az adott társadalom állapotával

FILMMŰFAJOK a zsánerfilmek ellentéte az un. szerzői v. művészfilm, mely igyekszik megszüntetni és lerombolni minden műfaji konvenciót; szerzője igyekszik alkotásain egyéni stílust kialakítani A világ filmtermésének 90%-át a műfaji filmek teszik ki, a nézőt jobban érdekli a film műfaja és szereplője, mint a rendezője A műfajok pontos leírása nem könnyű, mert egy- egy zsánernek sok un. szubzsánere alakulhat ki (pl. bűnfilm -- kém-, gengszter-, thiller-, filmnoir vagy horror – zombi-, Drakula-történetek, tinihorror, slasher) Nem ritka a műfajkeveredés sem Archetipikus szereplők

MŰFAJI JEGYEK 1.Burleszk az első önálló filmes műfaj Színházi gyökere a commedia dell’ arte-ig nyúlik vissza Képtelen helyzetek, meghökkentő fordulatok, amiket a néző el sem tudott képzelni Tiszteletben tartja az időt és a helyszínt (valóságos). A célja inkább az, hogy a realitást a szemünk előtt fordítsa irrealitássá Tilos a montázs, nincsenek trükkök Vidám műfaj, de a humora vad, kíméletlen Főszereplője leginkább esetlen kisember, aki nem tud beilleszkedni a társadalomba; jellemfejlődés nincs Műfaji jegye a geg (komikus mozgóképi ötlet), mely az évek során toposszá kövesedhet Némafilm Leghíresebb képviselői: Charlie Chaplin (Aranyláz, 1925), Buster Keaton (A Generális, 1927), Harold Lloyd (Felhőkarcoló-szerelem, 1923), Stan és Pan

MŰFAJI JEGYEK 2. Melodráma (kb. a 30-as évektől) A szerelmi vetélkedésről, férfi és nő testi –lelki konfliktusairól szól (végzetes szerelmi szenvedély) – váratlan cseleményfordulatok, nem ritkán tragikus vég jellemzi Felfokozott atmoszférájának csúcspontjain a zene nagyon fontos A férfi szereplő vagy elmerül a szenvedélyben, vagy a családi boldogságot választja A nő választhat: lázad a társadalmi elvárások ellen (anya, feleség stb.) vagy fellázad (perdita) Nem tolerálja a devianciát Segítette a sztárkultusz létrejöttét: Greta Garbo, Marlene Dietrich, Karády Katalin, Humphrey Bogart, Jávor Pál A filmek világlátása komor, tragikus (a II. vh. idejére esett a virágkora) Kialakulása idején a művészfilm szinonimájaként, később giccsként tekintettek rá Kertész Mihály: Casablanca, 1942; Bertolucci: Utolsó tangó Párizsban, 1972; Halálos tavasz, 1939

MŰFAJI JEGYEK 3. Western: 1903 óta létezik Az amerikai vadnyugaton játszódó kalandfilm, képregényekből, show-kból születtek, melyek feldolgozták a történelmet Szereplője a cowboy, aki a belakott és a még civilizálatlan vidékek határán él; gyakran szembekerül a közösséggel, igazságosztó, szabad, „jó-rossz” ember Témái: vasútépítés, indián konfliktus Spagettiwestern (Volt egyszer egy vadnyugat), NDK- indiánfilmek, Mo.-n betyárfilmek Fénykora a es évek (Hatosfogat, A revolverhős), a es években hanyatlani kezdett, jellemző rá a mítoszrombolás, az utolsó próbálkozás a Farkasokkal táncoló volt, Tarantino sajátos westernképet jelenített meg a Kill Bill-ben

MŰFAJI JEGYEK 4. Horror (lat. ‘borzongás, félelem’) Gyökerei a 19. századi romantikus (gótikus) rémregényekig nyúlnak vissza (Bram Stoker: Drakula, M. Shelley: Fankenstein, Poe-novellák) Első mű: Nosferatu, 1922 Szereplője sokszor két világ határán álló lény (vámpír, zombi stb.) Hatáselemei: suspense, sokkeffektus („macskaeffektus”) Változatai: sátánfilm (Ördögűző), zombifilm (Az élőhalottal éjszakája), vámpírfilm, kísértetfilm, sorozatgyilkos-film, slasher (darabolós), gore (alvadt vér) Hatását illetően megoszlanak a vélemények