Az Open access 11 éve Az open access 11 éves Burmeister Erzsébet október 21.

Az Open access 11 éve Mi az az open access? 2002-es megfogalmazás BOAI Budapesti Open Access Initiative a tudósok tudományos eredményeiket az interneten ingyenesen mindenki által hozzáférhetően közzéteszik, azért hogy az érdeklődők a teljes szövegeket elolvashassák, letölthessék, másolhassák, terjeszthessék, nyomtathassák, kereshessenek benne és bármilyen legális módon használhassák pénzügyi, műszaki és jogi korlátozások nélkül

Az Open access 11 éve BOAI angolul: Gratis OA Eredeti megfogalmazás There are many degrees and kinds of wider and easier access to this literature. By 'open access' to this literature, we mean its free availability on the public internet, permitting any users to read, download, copy, distribute, print, search, or link to the full texts of these articles, crawl them for indexing, pass them as data to software, or use them for any other lawful purpose, without financial, legal, or technical barriers other than those inseparable from gaining access to the internet itself. The only constraint on reproduction and distribution, and the only role for copyright in this domain, should be to give authors control over the integrity of their work and the right to be properly acknowledged and cited.

Az Open access 11 éve Mi az az open access? Ez a definíció az információhoz való hozzáférés támogatása mellé az open access jellemzőjeként a használatot és terjesztést is hozzávette, de a tudományos irodalmon belül csak kevés publikációs formátumra és információfajtára szorítkozott. A könyvtárak, mint az open access lehetséges intézményi segítői még nem lettek megemlítve.

Az Open access 11 éve 2003 – Berlini nyilatkozat A Berlini Nyilatkozat két év múlva tovább bővítette és pontosította az open access fogalmát: az emberi tudás és kulturális örökség átfogó forrásaként jelölte meg a nyílt hozzáférést. Az open access publikációk közé sorolta az eredeti kutatási eredményeket, metaadatokat, forrásadatokat, képi és grafikus anyagokat. Az open access hatáskörét az egyedi és intézményi támogatási lehetőségek megkülönböztetésével jelentősen kiterjesztette.

Az Open access 11 éve A könyvtárak szerepe Az UNESCO a könyvtárak stratégiai feladatának jelöli ki, hogy az open access elvet továbbfejlesszék, támogassák, a döntéshozókkal és fenntartókkal szemben kiálljanak mellette. A Berlini Nyilatkozat az open accesst a tudás átfogó és szabadon hozzáférhető víziójaként írja le. Így közvetlen összefüggésbe kerül az információkhoz való szabad és korlátlan hozzáférés szakmai etikai alapelvével, amely Németországban az alaptörvény 5 cikkelyéből vezethető le: mindenkinek joga van véleményét szóban, írásban és képi úton kinyilvánítania és terjesztenie és általánosan hozzáférhető forrásokból korlátozás nélkül tájékozódnia.

2012-es Interjú Stevan Harnaddal, az OA egyik atyjával magyar származású, Hernádi István, 1945, Budapest szakterület: kognitív tudományok és az open access professzor Kanadában Scholarly journal at the crossroads: „Subversive proposal for electronic publishing”, 1995 /folyóirat krízis, internet/

Open Access 2012: achievements, further steps, and obstacles. An interview with Interjú Stevan Harnad European Journal of Physical and Rehabilitation Medicine 2012

Az open access logikája közpénzen finanszírozott kutatás legyen a köznek elérhet ő Megvalósításának módjai Zöld út (green road): ön archiválás open access self-archiving intézményi vagy szakterületi repozitórium azonnal vagy embargósan (késleltetve) Arany út (gold road): open access publishing Szürke út Hibrid OA

Az Open access 11 éve Mandatory policy 335 intézmény a világban már kötelező stratégiájává tette, hogy kutatási outputja nyilvános repozitóriumba kerüljön be, köztük olyan nagy nevek: Harvard University, CERN, MIT Miért jó a kutatónak az open access? Tud. telj. Láthatósága, hozzáférhetősége, hatása növekszik: a letöltések és idézések száma emelkedik – tudományterülettől függően változó, de mindenképp magasabb, mint a hagyományos publikálásnál

Achievements – elért eredmények a zöld út térnyerése: kötelező önarchiválás zöld út (repozitórimok)– 21,4 % arany út (folyóiratok) – 2,4 % Obstacles – akadályok „aranyláz” Finch jelentés (Nagy-Britannia): zöld OA csak megőrzés legyen UK Research Councils finanszírozza az arany utat ha Nagy-Britannia megváltoztatja a politikáját, akkor a kutatók ellenállnak, a kevés kutatásra szánt támogatást elpazarolják, az OA csökkenni fog, Nagy- Britannia elveszíti az OA-ban betöltött vezető szerepét (6%) Megoldás – ne kelljen fizetni az arany útért

Harnad véleménye, egyetlen megoldás: a zöld út -tudományos közösség birtokában van -- nem kell hozzá külön pénz -akkor is működőképes, ha a kiadók embargózzák a zöld utat Lassú, költséges és bizonytalan - a kiadók áttérésére várni, hogy lépjenek az arany útra - a kiadókkal való szerzői jogok újratárgyalását megkísérelni eltereli és elijeszti az intézményeket a valós megoldástól, a zöld úttól

Intézmények és fenntartók szerepe A zöld út elfogadtatása és bevezetése Nem fizetni az arany útért előre Ez elvezethet esetleg az arany úthoz, de méltányos áru arany úthoz Kiadók szerepe -felelősségteljes kiadók, folyóiratok 60%-át ők adják ki, amelyek elfogadják a zöld utat - korrupt kiadók – folytatják a lobbizást a zöld út ellen

Kereshető folyóirat cím és cikk szerint earth 82 találat volt folyóirat címben

Earth - cikkekben találat

EISZ tájékoztató volt október 14-én a MTA Könyvtár és Információs Központban 4000,- fontot kér a DOAJ az EISZ-től, ez az EISZ költségvetés 10 %-a Az EISZ az ICOLC tagja 2013-tól - International Coalition of Library Consortia

SHERPA – ROMEO

SHERPA ROMEO -

SHERPA / JULIET -

SHERPA FACT -

Értéknövelt publikációk