Tudományos folyóiratok, PhD hallgatók részére Vasas Lívia 2014
Amiről szó lesz …. Nyomtatott, nyomtatott és online, only online, open access, ISSN számok Főszerkesztő, szerkesztőség, szerkesztőbizottság, tanácsadó testület, bírálók Szerzőknek szóló instrukciók: tartalmi és formai előírások Copyright kérdések Megjelenés gyakorisága, közleménytípusok, azok szerkezetének elemzése
A tudományos folyóiratokról.. A folyóiratok megjelenése: print…p+online, only online, stb. A tartalom: rovatok/közleménytípusok jelentősége „eredeti közlemények” Rendelkezik angol címmel, tartalomjegyzékkel (+képek), absztrakttal (+képek), kulcsszavakkal Rendszeres megjelenés Betartja mindazt, amit a szerkesztők ígérnek!
Szakterületenként változó publikációs szokások, elvárások Science, social science, human arts csoportosítás Eltérő közlemény szerkezet, bibliográfia, jegyzetek stb. A tudományos jelentőség nem kizárólag az IF-ek függvénye – az IF-ek hibás értelmezése
A publikálás útjának megválasztása, befolyásoló tényezők Az előkészített folyóirat címlistából az első kiválasztása Közlési egység megléte (szalámi politika) A szerzői útmutatók újbóli áttanulmányozása Etika vonzatok áttekintése Megfelelő angol nyelv használata
Miért is publikálunk? Az adott pályázat elnyerése miatt (a kutatási tervben jelzett publikációs kötelezettség)? A PhD fokozatszerzés miatt? Megfelelő pozíció elnyerése/megtartása? Megosztani a releváns tudományos közösséggel az elért eredményeket? Munkaköri kötelesség? Mindezek nem befolyásolják a folyóirat-szerkesztőségeket, illetve a közlemény megjelenésének a döntéshozóit.
How to write an article: Preparing a publishable manuscript! Shidham VB, Pitman MB, Demay RM Cytojournal. 2012;9:1. doi: / A kutatás végzése Performing the research Az eredmény – adatok elemzése Analyzing the data (results) A kézirat készítése Preparing the manuscript Szerzőség: WAME (World Association of Medical Editors) A folyóirat kiválasztása (journal selection) Szerzőknek szóló útmutató (instructions to authors) A szerkezet: anyag, módszer, eredmények, diszkusszió – a végén a bevezetés A reference lista - Endnote használata Strukturált absztrakt Újra és újra elolvasni, javítani, a társszerzőknek elküldeni
A kutatás eredménye – jó kézirat készítése Világos, érthető, reprodukálható - LOGIKUS Ismerni a közlemény szerkezetét (az irodalom megfelelő használata: a múlt és a jelen irodalmának felhasználása) Bevezetés, anyag módszer, eredmények, diszkusszió (ahol a perspektívák is szerepelnek) Technikai előírások betartása A tartalom világos, logikus kifejtése
Megfelelő közleménytípus megválasztása, cím, szerkezet Eredeti közlemény fontossága Egyéb közleménytípus, amely a peer-review eljáráson is keresztülmegy (proceeding paper) Megfelelő, a tartalomra jellemző cím (nem hosszú, nem általános, nincs rövidítés, figyelemfelkeltő) kiválasztása Absztrakt: nem a bevezető, rövid, informatív, mit kutat, milyen eredmény várható, pontos A módszereknél a reprodukálhatóságra figyelni kell Az eredmény világos legyen- irodalom nélkül A diszkussziónál a teljes releváns irodalmat használni kell, behelyezve a saját eredményt, nem egyenlő az absztrakttal A bibliográfia az előírásoknak megfelelő legyen, a többi közleménynek megfelelő hosszúságú Ha javítást kérnek – azt pontosan megtenni
ROVATOK Válogatás a tudományos folyóiratok rovataiból Hírek Összefoglaló referátumok Eredeti közlemények Történet Levelek a szerkesztőhöz Folyóiratcikkekből referátumok Beszámolók Könyvismertetések Interjú Vegyes anyag News Review articles Original articles Horus Letters to the editor From the literature Reports Book reviews Interview Miscellany
A tudományos közlemények gyakoribb fajtái Eredeti közlemények –Szokványos közlemények (original/regular articles) –Sürgős közlemények (rapid communications, accelerated publications) –Előzetes közlemények (preliminary articles / preliminary reports) –Tudományos levelek (science / research letter, brief / short communications) Összefoglaló közlemények –Rendszerező/leíró összefoglaló közlemények (review articles, review, overview, series) –Gyors szemle (rapid reviews, long commentaries) –Útmutatók (guidelines) –Szerkesztőségi közlemények (editorials) –Továbbképző közlemények (educational articles) –Gyökerek - történeti összefoglalók (history) –Összegző elemzések (metaanalyzis) Esettanulmányok –Esetismertetések (case reports) Egyéb közleményfajták –Elnöki köszöntő (presidental address) –Levél a szerkesztőséghez/szerkesztőhöz (letters to editor, correspondence) –Véleménynyilvánítás (commentary) –Kerekasztal-megbeszélés (round table discussion) –Hírek, bejelentések, könyvismertetések, beszámolók stb. Forrás: Bősze P., Palkovits M.: Tudományos közlemények írása, szerkesztése és értékelése. Budapest: NOK Kiadó, p
Sikertelen közlés? Új folyóirat keresése: a második legjobb ….. Új szerzői útmutató tanulmányozása Új közlemény – a meglévő átírása, figyelembe véve az előző folyóirat elutasításának indokait.
Szerzői utasítások Uniform Requirements for Manuscripts Submitted to Biomedical Journals: Writing and Editing for Biomedical Publications TARTALMI ÉS FORMAI ELŐÍRÁSOK
Közlési etika - tartalmi kérdések COPE – Committee On Publication Ethics Szerzőség, társszerzők Másodközlés (cím, irodalomjegyzék elemzés, szövegazonosság) Plágium
Szerzőség, társszerzők ICMJE meghatározása 3 főbb pontra bontható, hogy ki lehet szerző: –1. pontban találhatók a conception (ötlet, kezdeményezés szerzője), a design (megtervezésben résztvevő), illetve az analysis and interpretation (az elemzésben aktívan szereplő) kifejezések. –2. pontból a drafting the article (a cikk megfogalmazásában résztvevő) fogalmat emelnénk ki, míg a –3. pont a final approval kifejezéssel a végső szöveg elfogadására utal. Szerző csak az lehet, aki mind a három pontban foglaltaknak megfelel. a NIH útmutatása 8 pontban fogalmazza meg, hogy melyek lehetnek szerzőre jogosító tényezők: ötlet, kezdeményezés, elképzelés, megtervezés, kivitelezés, értelmezés, értékelés és megírás. A fő különbség az ICMJE meghatározásától, hogy a NIH szerint, ha a 8 pont bármelyikének megfelel valaki, szerzőnek tekinthető. Abban viszont mind a két változat megegyezik, hogy a kivitelezés anyagi biztosítása illetve maga az adatgyűjtés nem tartozik a szerzőség fogalmába. A közreműködő (contributor) – de valódi szerzőnek nem tekinthető – személyek, kutatócsoportok, akik támogatóként stb. vettek részt a közlemény létrejöttében a köszönetnyilvánításban vagy lábjegyzetben vagy egyéb szövegrészben megemlíthetők, de semmiképp sem a „byline” részben. A nem szerzőnek ítélt csoportok, személyek különösen a multicentrikus közleményeknél számítanak. Forrás: Berhidi A., Csajbók E., Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil, 2010; 151(5):
Másodközlés Kettős közlés kérdése Etikus: Rövid előzetes közlemények (előadások, poszterek összefoglalója, kivonata) teljes terjedelemben (in extenso) való megjelenése Nem etikus: Ugyanannak a tudományos anyagnak ugyanazon/vagy különböző nyelven való többszöri közlése (teljes terjedelemben) némi adat- vagy szerkezeti módosítással Egy kutatási eredmény részekre szedése, s adott szöveg és bibliográfiai azonosság – autoplagium – más cím mellett ismételt közlés Ugyanazon eredmények magyar és idegen nyelven való közlése? – A kétnyelvű közlés etikailag általában megengedett, de ez egy tételnek számít Forrás: Berhidi A., Csajbók E., Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil, 2010; 151(5): 189.
Plágium Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. Akár egy mondat szó szerinti átvétele, egy táblázat használata a forrás feltüntetése nélkül plágiumot jelent. Plágium kereső szoftverek az interneten: MTA Sztaki KOPI Duplichecker Forrás: Hames, I.: Peer review and manuscript management in scientific journals. Blackwell Publishing, pp.:177.
Copyright Clearance Center's Rightslink service
A PhD értekezés formai követelményei a Semmelweis Doktori Iskola elvárásai Szerkezet A disszertáció tagolása: Fedőlap - Tartalomjegyzék - Rövidítések jegyzéke - Bevezetés (irodalmi háttér) - Célkitűzések - Módszerek - Eredmények - Megbeszélés - Következtetések - Összefoglalás - Irodalomjegyzék - Saját publikációk jegyzéke (a disszertációhoz kapcsolódó és attól független közleményeket külön listában kell megadni) - Köszönetnyilvánítás Technikai előírások A disszertáció terjedelme: A4- es oldal, 1.5-ös sortávolság. Betűtípus: Times New Roman, 12-es betűméret, sorkiegyenlítés. Margó: minden irányban 3 cm. A fedőlap kivételével minden oldalt meg kell számozni (oldalszám a lap alján, középen). Nyomtatás: lehetőleg lézernyomtatóval jó minőségű papírra, egyoldalasan.
Bibliográfiai rekord - szabványos leírás Pontos bibliográfiai adatok: –Teljes szerzőség feltüntetése: az eredeti dokumentumnak megfelelő sorrendben –Pontos cím: az eredeti dokumentumon szereplővel megegyező Pontos forrás jelölés: –Papír folyóirat adatai az elsődlegesek: folyóiratnév, megjelenés éve, évfolyamszám, adott szám és az oldalszám (tól-ig). Pl. Brain Research 2005; 15(4): Ha még nem jelent meg nyomtatásban: DOI szám / Epub feltüntetése! Segédlet: Szabványos bibliográfiai-leírások. A Központi Könyvtár Letölthető anyagok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár [megnézve: ]. Megtalálható:
A fokozatszerzés publikációval kapcsolatos feltételei Könyvtári adatlap PhD értekezés benyújtásához, az MTMT-be feltöltött eredeti közlemények alapján Jelölt neve: Törzskönyvi száma: Tudományági Doktori Iskola neve: I. Az értekezés témájában megjelent eredeti közlemények: Ide kérjük beszúrni a Magyar Tudományos Művek Tárába feltöltött, és onnan lementett, impakt faktorral kiegészített értekezés témájában megjelent publikációs listát. II. Egyéb – nem az értekezés témájában megjelent – eredeti közlemények: Ide kérjük beszúrni a Magyar Tudományos Művek Tárába feltöltött, és onnan lementett, impakt faktorral kiegészített nem az értekezés témájában megjelent publikációs listát.
A fokozatszerzés publikálással kapcsolatos feltételei folytatás A publikációkat a Magyar Tudományos Művek Tára honlapján ( fel kell tölteni. Ezután a nyilvános felületen a saját nevére keressen rá. A megjelenő oldalon a „saját munkásságunk” linkre rákattintva megjelenik a publikációs lista, és a Nyomtatható változatot választva az oldal tartalmát a Könyvtári Adatlap megfelelő helyére másolhatja. (Ügyeljen arra, hogy a Beállítások alatt az Idézetek ne legyenek megjelenítve, valamint a „csak tudományos” és „impakt faktor” jelölőnégyzetek legyenek bekapcsolva.) A publikációs listát, ha szükséges, a publikációs pontokkal egészítse ki. A beillesztett listát egységesen formázza át Times New Roman betűtípusra, 12-es betűmérettel, normál térközzel, a sorköz legyen egységes (1,0) mindenhol. Hivatkozva az EDT 61/2010. (10.25.) sz. határozatára, az elfogadó levéllel rendelkező közlemények helyett csak a nyomtatott, vagy a dx.doi.org oldalon visszakereshető DOI azonosítóval ellátott közleményeket lehet feltüntetni. Az adatlapokat a Központi Könyvtár a beérkezéstől számított 10 napon belül tudja igazolni. Kérjük, szíveskedjék mellékelni az adatlapon feltüntetett közlemények másolatát teljes terjedelemben.
A hitelesítések során tapasztalt tartalmi kérdések Leggyakoribb hibák: Ugyanaz a közlés két vagy több nyelven – a magasabb rendű kap publikációs pontot vagy impakt faktort Ismeretterjesztő közlemény feltüntetése Nem elegendő az elfogadó nyilatkozat, a közleménynek meg kell jelenni, s a DOI számot feltüntetni. Valótlan közlemény feltüntetése Nincs irodalomjegyzéke a feltüntetett közleménynek – tudományos? Ha egy közlemény nem felel meg az eredeti tudományos közlemény kritériumainak akkor természetesen nem kaphat publikációs pontot vagy impakt faktort.
Fontos tudni még… Történeti áttekintés, review: ha megfelel a közlemény az úgynevezett "updated review„ kritériumainak, amely egy világos vezérfonal mentén foglalja össze az irodalmi adatokat, kritikusan elemzi a mai ismereteket, ütközteti a különböző nézeteket, kiemeli a legfontosabb újdonságokat stb. ilyen közlemény elfogadható, még ha nincs is benne saját vizsgálati adat.
Szempontok egy közlemény írásakor Irodalom-kezelő szoftver alkalmazása (EndNote, RefMan, stb.) Kutatás tervezése, (Anyag-módszer), szerzőség megbeszélése Eredmények: legkisebb közlési egység A tárgyban további eredmények: komment, letter, stb. formában, illetve új közlemény, de nem lehet azonos szövegrész …. Diszkusszió ténylegesen.. Bibliográfia – nem lehet 2 közleménynek közös bibliográfiája
A Doktori Iskola Szabályzata szerint szükséges „Új tudományos eredményt tartalmazó folyóirat cikk, lektorált folyóiratban. A saját kutatási terület legújabb eredményeit összefoglaló referátum, lektorált folyóiratban. A saját kutatási terület interdiszciplináris vonatkozásait újszerű megvilágításba helyező tanulmány, lektorált folyóiratban. A saját kutatási területet érintő önálló könyv vagy fejezet tudományos könyvben (ISBN regisztrált könyv).” Doktori Szabályzat – melléklet. Doktori Iskola Szabályzatok. [Internet] Budapest: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola [megnézve: ]. Megtalálható:
Köszönöm a figyelmet!