Vetésforgók osztályozása

Vetésforgó Vetésforgók osztályozása  I. növénytermesztés célja szerint 1. Szántóföldi vetésforgók 2. Takarmányos vetésforgók 3. Speciális vetésforgók  II. növényi összetétel szerint 1. Gabonás vetésforgó 2. Kapás vetésforgó 3. Gabonás-kapás vetésforgó 4. Gabonás-takarmányos vetésforgó

Vetésforgó I. Vetésforgók a növénytermesztés célja szerint I.1. Szántóföldi vetésforgók (árutermelő vetésforgók) Jellemző növények: - gabonafélék - kapások - egyéves pillangósok - ipari növények

Vetésforgó Például Év Növény /I. szakaszTerület tavaszi árpa borsó őszi búza + őszi árpa őszi káposztarepce őszi árpa kukorica őszi búza cukorrépa 50 ha 25 ha + 25 ha 50 ha 400 ha

Vetésforgó I. Vetésforgók a növénytermesztés célja szerint I.2. Takarmányos vetésforgók Az állattenyésztésre alapozott gazdaságok jellemző növényi sorrendjei. Jellemző növények: - egynyári takarmánynövények (pl. kukoricacsalamádé, bükkönyfélék, szudánifű) - többéves pillangósok (pl. lucerna, vöröshere, fehérhere) - fűfélék (pl. angolperje)

Vetésforgó I. Vetésforgók a növénytermesztés célja szerint I.3. Speciális vetésforgók Fő növényeik és feladataik szerint lehetnek különlegesek: 1. zöldségnövényes vetésforgók, 2. rizses vetésforgók, 3. gyomok elleni védekezés növényi sorrenddel, 4. termőhely szerinti vetésforgók (homok, szikes lejtős terület) 5. köztes védőnövényes vetésforgók.

Vetésforgó I. Vetésforgók a növénytermesztés célja szerint I.3. Speciális vetésforgók I.3.3. Gyomok elleni védekezés vetésforgóval  Avena fatua ellen: gyakori gabonatermesztés kerülése, kapások nagyobb arányú termesztése.  Sorgum halepense ellen: lehetőleg a gyomnövény bugahányása, illetve maghozása előtt történjen a kultúrnövény betakarítása, a lucerna, vöröshere minél többszöri kaszálása, nem ajánlott a fővetésű kukorica, cirok, szudánifű.  Agropyron repens ellen: az őszi búza tarlón történő komplex védekezés.  Apera spica-venti ellen: kerülendő az őszi búza, a repce, helyette tavaszi kalászosok és kapás növények termesztése javasolt.

Vetésforgó I. Vetésforgók a növénytermesztés célja szerint I.3. Speciális vetésforgók I.3.4. Termőhely szerint kialakítandó vetésforgók  A termőhely figyelembevétele elsősorban az ún. kedvezőtlen adottságú területeken szükséges, ahol a növényi összetétel és a növényi sorrend megválasztására nagyobb hangsúlyt kell fektetni.  Okai: talajvédelmi (eróziós, deflációs károk megelőzése, mérséklése) gazdasági  Kedvezőtlen adottságú termőhelyek: 1. homoktalajok, 2. szikes talajok 3. lejtős területek

Vetésforgó I. Vetésforgók a növénytermesztés célja szerint I.3. Speciális vetésforgók I.3.4. Termőhely szerint kialakítandó vetésforgók  Termeszthető növények: Rozs (őszi búza helyett) Szudánifű Lucerna Spárga Napraforgó  Humuszos homoktalajokon: Őszi búza Olajretek Burgonya Zab Tritikálé Őszi takarmánykeverékek Homoktalajok Befolyásoló tényező: humusztartalom Homoktalajainkon (elsősorban a Nyírségben) a másodvetésnek is vannak hagyományai csillagfürttel, olajretekkel.

Vetésforgó I. Vetésforgók a növénytermesztés célja szerint I.3. Speciális vetésforgók I.3.4. Termőhely szerint kialakítandó vetésforgók Szikes talajok  szántóföldi hasznosításra csak azok alkalmasak, amelyeken a sófelhalmozódás maximuma a talaj felszíne alatt helyezkedik el.  a művelés mélységét mindenkor a szódamentes réteg vastagsága határozza meg.  Termeszthető növények: őszi búza őszi árpa őszi káposztarepce napraforgó Cirokfélék Szegletes lednek

Vetésforgó I. Vetésforgók a növénytermesztés célja szerint I.3. Speciális vetésforgók I.3.4. Termőhely szerint kialakítandó vetésforgók  Homoktalajokra és szikesekre egyaránt vonatkozik, hogy a termesztett növények egymásutánjában ki kell használni az elővetemények előnyeit.  Minél kedvezőtlenebbek a természeti adottságok, annál nagyobb fontosságú a termésfokozó tényezők közül az elővetemény minősége. Növényi sorrend példa homoktalajra és szikes termőhelyre: ÉvHomoktalajSzikes talaj 1.rozscukorcirok 2.burgonyaőszi búza 3.rozsfénymag 4.csillagfürt (zöldtrágya)őszi búza 5.napraforgó 6.takarmánybúzaőszi búza

Vetésforgó I. Vetésforgók a növénytermesztés célja szerint I.3. Speciális vetésforgók I.3.4. Termőhely szerint kialakítandó vetésforgók Lejtős területek  Magyarország szántóterületének 40 %-a lejtős területeken található  rendszeres eróziós károkkal kell számolni  talajvédő növényi sorrendet kell alkalmazni a kedvezőtlen hatások elkerülése, illetve csökkentése érdekében  talajvédő hatás többnyire a minél hosszabb idejű felszíni növény- vagy növényi maradvány borítottság elérésével valósul meg  A növényi összetételt minden esetben a lejtő esésszöge határozza meg %-os lejtőszögig a széles sorközű növények aránya legfeljebb 20 % lehet, %-os lejtőszög esetén kerülni kell a széles sorközű növények termesztését, az évelő takarmánynövények aránya legalább 50 % legyen, %-os lejtőszög felett növénytermesztés csak műszaki beavatkozások után (sáncolás, teraszolás) végezhető.

I. Vetésforgók a növénytermesztés célja szerint I.3. Speciális vetésforgók I.3.4. Termőhely szerint kialakítandó vetésforgók Talajvédő növényi sorrendek különböző lejtőszög esetén: ÉvLejtőszög 5-12 %12-20 %20-25 % felett 1.lucerna 1. évfüves lucerna 1. év 2.lucerna 2. évfüves lucerna 2. év 3.lucerna 3. évfüves lucerna 3. év 4.őszi búzafüves lucerna 4. évØ 5.repceőszi búza 6.őszi búza + mustár másodvetés őszi árpa 7.burgonyaőszi takarmánykeverék + köles borsós másodvetés 8.őszi búza

Vetésforgó I. Vetésforgók a növénytermesztés célja szerint I.3. Speciális vetésforgók I.3.5. Köztes védőnövényes vetésforgók  A nyári betakarítású növények tarlóján a következő főnövény vetése előtt különböző kultúrák vetésforgóba iktatásával a termesztési rendszer talajvédő hatását segítik elő.  A másodvetéstől abban különbözik, hogy a termesztés célja sokrétűbb: az erózió és defláció elleni védelem, a talaj biológiai lazításának fokozása, az elővetemény után visszamaradt felesleges tápanyagok felvétele, a szerves anyag tartalom növelése, növényvédelmi problémák enyhítése (pl. mustár, olajretek fonálféreg gyérítő hatása).  Erre a célra olyan növények alkalmazhatók, amelyek erőteljes gyökérzetet fejlesztenek, gyors növekedésűek, és olcsó a vetőmagjuk (pl. fehér mustár, olajretek, facélia, repce stb.)

I. Vetésforgók a növénytermesztés célja szerint I.3. Speciális vetésforgók I.3.5. Köztes védőnövényes vetésforgók  A köztes védőnövények termesztése ugyanúgy a kettőstermesztés fogalomkörébe tartozik, mint az alávetés, a rávetés, a keverékvetés, és a másodvetés. Kettőstermesztési módszerek MódszerFőnövény és melléknövényPélda vetési idejebetakarítási ideje Alávetésmegegyezőkülönbözőtavaszi árpa + vöröshere Rávetéskülönbözőmegegyezőrozs + vöröshere (tavasszal) Keverékvetésmegegyező zab + szöszös bükköny Köztes védőnövénymegegyező/ különböző megegyező/ különböző őszi búza + fehér mustár (nyáron) Másodvetéskülönböző rozs + csillagfürt (nyáron)

Vetésforgó II. Vetésforgók a növényi összetétel szerint  Gabonás vetésforgó: bennük az őszi és tavaszi gabonák aránya %.  Kapás vetésforgó: bennük a széles sorközű növények aránya %.  Gabona-kapás vetésforgó: az előző két változat ötvözete.  Gabonás-takarmányos vetésforgó: gabonák, évelő pillangós takarmánynövények, illetve füves keverékek jellemzők.

II. Vetésforgók a növényi összetétel szerint Növényi összetétel szerinti vetésforgók. ÉvVetésforgó típusa GabonásKapásGabonás-kapásGabonás- takarmányos 1.borsóőszi búzakukoricaőszi búza 2.őszi búzakukoricanapraforgólucerna 1. év 3.borsókukoricaőszi búzalucerna 2. év 4.őszi búzakukoricaőszi búzalucerna 3. év 5.borsóőszi búzacukorrépalucerna 4. év 6.őszi búzacukorrépasilókukoricafüves lucerna 7.őszi búzaborsóőszi búzafüves lucerna 8.kukoricaőszi búzanapraforgófüves lucerna