Félévközi követelmények HMV hőigények meghatározása Rendszerkialakítások Vízellátás, csatornázás, gázellátás Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika M.Sc. 3. félév február 8.

Félévközi követelmények a tárgy előadói: Dr. Barna Lajos Dr. Szánthó Zoltán heti 3 óra, szerda zárthelyi: március 28., május 9. 1 házi feladat: március Vizsga; elővizsga lehetőség 4 kp.

Javasolt irodalom tanszéki honlap továbbá: Épületgépészet a gyakorlatban; Verlag Dashöfer, Budapest Épületgépészet I. Alapok; Épületgépészeti Kiadó

Félévbeosztás 1.február 8.16:15-19:00 HMV igények meghatározása. Rendszerkialakítások. Szerelvények. Tárolók biztosítása. Példák. Szánthó 2.február 15.16:15-19:00Gázkazánház kialakítása.Barna 3.február 22.16:15-19:00Párhuzamos tárolós rendszerek. Jelleggörbe. Méretezés. A tároló szerepe.Szánthó 4.február 29.16:15-19:00 Soros tárolós rendszer kialakítása. Tároló hőmérlege. Méretezés. Különböző kapcsolások összehasonlítása. Szánthó 5.március 7.16:15-19:00Cirkulációs hálózat kialakítása. Hf. kiadása.Szánthó 6.március 14.16:15-19:00Cirkulációs hálózat méretezése.Szánthó 7.március 21.16:15-19:00Legionella. Hf. konzultáció.Szánthó 8.március 28.16:15-19:001. zh. Vízminőség, korrózióSzánthó/Barna 9.április 4.16:15-19:00SzivattyúzásErdei I. 10.április 11.16:15-19:00Csatorna visszatorlódás gátlásBarna 11.április 18.16:15-19:00A földgázellátás rendszereBarna 12.április 25.16:15-19:00Kéményfelújítás; PB gáz felhasználásBarna 13.május 2.16:15-19:00Tűz elleni védelemBarna 14.május 9.16:15-19:002. zh.Barna

Hőigények meghatározása

„Fejadag” módszer méretezés fajlagos vízigények és egyenetlenségi tényezők alapján

Fajlagos vízigények MI :1992 szerint ivás1-3liter/nap, fő főzés4-7liter/nap, fő takarítás5-10liter/nap, fő mosás20-50liter/nap, fő mosogatás10-40liter/nap, fő tisztálkodás80-130liter/nap, fő WC öblítése30-60liter/nap, fő összesen liter/nap, fő kórházak betegágyanként400liter/nap, ágy szanatóriumok200liter/nap, ágy kórház mosodaüzemmel600liter/nap, ágy szakorvosi rendelőintézet liter/nap, orvosi munkahely bölcsöde liter/nap, férőhely óvoda80-100liter/nap, férőhely általános iskola, zuhanyzó nélkül150liter/nap, tanterem

A fogyasztás várható ingadozása településeken (egyenetlenségi tényezők)

n=a csapolók száma p=fogyasztási valószínűség Annak a valószínűsége, hogy éppen r db. csapolóból folyik a víz: Tegyük fel, hogy 5 fogyasztónk van, és p=0,2! Ekkor annak valószínűsége, hogy éppen 0 fogyasztó üzemel: 0,327 1 fogyasztó üzemel: 0, fogyasztó üzemel: 0, fogyasztó üzemel: 0,0512 0,9926 azaz 99,26% annak a valószínűsége, hogy 5 fogyasztóból legfeljebb 3 üzemel!

Annak valószínűsége, hogy egyidejűleg éppen r db. csapolón van fogyasztás (n = 100; p = 0,2)

a normális eloszlás eloszlásfüggvénye a normális eloszlás sűrűségfüggvénye

A normális eloszlás jellemzői a várható érték és a szórás A standard normális eloszlás eloszlásfüggvénye:

Standard normális eloszlás

A standard normális eloszlás eloszlás- és sűrűségfüggvénye

Ha t = -∞akkorP(u) = 0 t = 0akkorP(u) = 0,5 t = ∞akkorP(u) = 1 t = 1,645akkorP(u) = 0,95 t = 2,326akkorP(u) = 0,99. Ha például 95% megbízhatósághoz keressük x értékét: P(u)=0,95→ t = 1,645 x = m +1,645σ

Ha n db. homogén fogyasztónk van az egyes fogyasztók fogyasztásának várható értéke: Q, fogyasztásának szórása:σ; akkor Q eredő ==nQés ==. Ezekből:n db. homogén fogyasztó X együttes fogyasztása 95% valószínűséggel kisebb, mint

Centrális határeloszlástétel „Ha ξ 1, ξ 2 …azonos eloszlású, független és véges szórású valószínűségi változók közös várható értéke m és szórása σ, akkor a 0 várható értékű és egységnyi szórású valószínűségi változók sorozata aszimptotikusan standard normális eloszlású:

Szemléletesen: Ha egy véletlen ingadozás sok, egymástól független, egyenként csekély hatású komponens eredője, akkor az ingadozás közelítőleg normális eloszlású. (Mint az élet legtöbb jelensége.)” (Monostory Iván: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika, tétel és a hozzá fűzött magyarázat; 1980 Budapest)

Lakóépületek mértékadó használatimelegvíz-fogyasztásának meghatározása Némethi Balázs előadásának felhasználásával

MSZ HMV csúcshőteljesítmény-igény meghatározása „A használati melegvízfogyasztás általában egy délelőtti és egy esti fogyasztési periódusban valósul meg. Egy fogyasztási periódust egy minimális induló érték, egy csúcsfogyasztási időszak és a minimális értékhez való visszatérés jellemez.”

A valódi fogyasztás jelentősen elmarad a szabvány szerinti értékektől

A túlméretezés káros hatása

A mérésbe bevonandó épületek kiválasztása

Egy jellemző kép a mérések eredményeiből

A nyers adatok tapasztalatai I.

A nyers adatok tapasztalatai II.

A nyers adatok tapasztalatai III.

Az adatok feldolgozása I.

Az adatok feldolgozása II.

Az adatok feldolgozása III.

Az eredmények értékelése I.

A tartamgörbe közelítése egy konkrét épületre A= 80,5023 B= - 0,1773 C= -0,0334

„A” konstans értéke, mint a lakásszám függvénye

„A” konstans értéke, mint a lakószám függvénye

Az átlagfogyasztás (V átl ) értelmezése

A/V átl, mint a napi átlagfogyasztás függvénye

„B”, mint az átlagfogyasztás függvénye

„C”, mint az átlagfogyasztás függvénye

Az átlagfogyasztás a lakásszám függvényeként

Méretezési összefüggések

A HMV hőfelhasználás felérétékelődése

Éves hőfelhasználás egy fiktív mintaépületben: fűtés: 628,4 GJ HMV:643,6 GJ!

A HMV termelés szekunderoldali kialakításai

Köszönöm a figyelmet!