Az autóipar lokalizációi a gazdasági térben Savanya Péter PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.
Advertisements

A felsőoktatás fejlesztési lehetőségei
A Pannon Autóipari Klaszter integrációs szerepe
M I A HASZNA A KLASZTEREKNEK A GYORS FEJLŐDÉSBEN ? A Z AKKREDITÁLT KLASZTER KKV - K SZÁMÁRA KIHASZNÁLHATÓ ELŐNYEI, AZ INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT LEHETŐSÉGEI.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája, kapcsolata a releváns operatív programokkal.
Business Process Outsourcing © Arthur Andersen 2001 Szolgáltató központok a harmadik évezredben Várnai Éva partner Andersen, Vezetési tanácsadás.
Bajmócy Zoltán – Gébert Judit egyetemi docens PhD hallgató
Innováció lehetséges szerepe a nemzetközi üzletfejlesztésben
A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK HÁLÓZATI MEGKÖZELÍTÉSE korreferátum ME RFK ülés Kecskeméti Főiskola, Gépipari és Automatizálási Műszaki.
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
Az Egyetem, mint az innováció motorja ELTE Innovációs Nap Az Egyetem, mint az innováció motorja Fábián István, rektor Debrecen, február 26.
Szervezeti formák.
Hegyi Csilla osztályvezető Innovációs és K+F Főosztály
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
A vállalat szervezete.
Regionális Gazdaságtan 5. előadás október 14. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési.
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN 5-6. SZEMINÁRIUM Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet.
Településmarketing Értékaudit.
A TÁMOP projekt cél-és feladatrendszere, kapcsolata a TÁMOP 4
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
1 Prof. emeritus Dr. Knoll Imre egyetemi tanár, MTA doktor Új törekvések a logisztikai közreműködésben Heller Farkas Főiskola Logisztika Szakirány II.
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Egyetemek és vállalatok együttműködése a kutatásban és fejlesztésben
IPARÁGAK VÁLTOZÁSA : HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS EVOLUCIONISTA SZEMSZÖGBŐL Bajmócy Zoltán egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar.
A regionális innovációs rendszer, mint komplex rendszer Elekes Zoltán – Bajmócy Zoltán Phd-hallgató egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
Klaszterek és hálózatok elemzésnek módszertani lehetőségei Fókuszban a dél-alföldi élelmiszeripar és az agrárium MRTT november 22., Kaposvár Savanya.
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
Kisvállalkozások alkalmazkodás és versenyképesség Kállay László GKM.
A STRATÉGIAI KONTROLLING SZEREPE
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
A válság HR tanácsadása – a HR tanácsadás válsága?
Az Okos Jövő Innovációs Klaszter Amelynek célja, hogy tagjai minél többet profitáljanak az új technológiák kialakításából. Amelynek feladata, hogy erősítse.
2007. évi célkitűzéseink. I as uniós pénzügyi-tervezési időszakra való felkészülés átfogó regionális területfejlesztési program elékszítése,
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
Sapientia-EMTE informatikai rendszerének kialakítása és fejlesztése Dr. Dávid László Dr. Györfi Jenő Budapest, November 11.
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
Introduction to the BBS | 2009 | ‹#› Szolgáltatások kis- és középvállalkozásoknak.
Együttműködési lehetőségek a kompetencia alapú oktatás elterjesztése érdekében Tuza Tibor Balogh Tibor.
Elemezze cége innovációs potenciálját! ‘800 európai vállalkozás mint összehasonlítási alap’
9 tézis a jövő településfejlesztéséhez Kistérségek fejlettségi rangsora.
Fókuszban a tudományos műhelymunka Harmadik országos TDK-fórum október Dr. András István rektor.
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
Vállalati modellek 2007.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
MTA Regionális Kutatások Központja Regionális központok fejlesztése: valami talán elindul? (Hrubi László, MTA RKK)
Nemzeti Technológiai Platform a
Dr. Göndöcs István Pécs Mj. V. Hosszú és Középtávú Stratégia végrehajtása Javaslat a Pólus program fejlesztési irányainak kiegészítésére.
A BGF Salgótarjáni Intézetének aktivitásai a helyi vállalkozások fejlesztése érdekében Összeállította:Paróczai Péter adjunktus SALGÓTARJÁNI INTÉZET.
1 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem TATA Kiválósági Központ és Informatikai.
A gazdaságfejlesztés finanszírozási lehetőségei Dr. Szegvári Péter Stratégiai Igazgató.
Közép-Dunántúl és Innováció - fókuszban a versenyképesség KÍGYÓSSY GÁBOR KDRFÜ Kht., program menedzser Dunaújváros, június 17.
Az innovációs folyamatok rendszere, és a decentralizált pályázati források Brunda Gusztáv innovációs menedzser szakközgazdász
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudomá nyi Intézet VI. Nemzetközi Tudományos Konferencia - Miskolc-Lillafüred, október GLOBÁLIS.
Az Internet-felhasználás területi egyenlőtlenségeinek előrejelzése Magyarországon VIII. Fiatal Regionalisták konferenciája Győr, Készítette: Zsom.
Szent István Egyetem Közgazdaságtudományi Jogi és Módszertani Intézet
Az innovációs modellek (az innovációk keletkezése Roy Rothwell)
Szociokulturális és identitáselemek a versenyképességben
A tudás szerepe a járműiparban – bevezető gondolatok
INNOVÁCIÓS KÉPESSÉG, VERSENYKÉPESSÉG ÉS JÓLÉT BAROSS – DA07-DA-ELEM Szeged, október 19. Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető.
KREATIVITÁS ÉS VERSENYKÉPESSÉG
A kérdőív összeállításának módszertana, kiértékelése
A jólét mérésének elméleti alapjai és problémái
Szegedi Tudományegyetem
Prof. Dr. Illés Béla* tanszékvezető egyetemi tanár
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Fővárosi Petrik Térségi Integrált Szakképzési Központ
Előadás másolata:

Az autóipar lokalizációi a gazdasági térben Savanya Péter PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, október 14. A kutatás a TÁMOP 4.2.1/B-09/KONV „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt „Információs Társadalom” alprogram, „Társadalomtudományi K+F kompetenciák fejlesztése” program keretében valósult meg.

Bevezetés A kutatás célja, a gyakorlati vizsgálatokat felvonultató szakirodalom vizsgálatával összefoglaló áttekintést adni az autóipar lokalizációjának elméleti kérdéseiről. A téma vizsgálatának hármas szempontrendszere: Az iparági struktúra A vállalati stratégia és telepítési döntések A hálózatok és a térbeliség Valamint néhány szó Európa autóipari régiójáról és az ágazat lokalizációjáról Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, október 14. összefüggései

Az autóipari struktúra tegnap és ma Globalizáció  Magkompetenciák és outsourcing, kooperatív kapcsolatokon alapuló értékláncok  FDI tevékenység  Globális termelési hálózatok Regionalizáció – makro-régiók  Gazdasági integrációk folyamatai (NAFTA, EFTA …) és kereskedelempolitika  Piacok definiálása (konvergencia és regionális különbözőségek)  Az új „feltörekvő” piacok lefedése és a bázispiacok töretlen jelentősége  Termelési hálózatok szerveződése  Gyártási stratégiák operatív működtetése (JIT, szociotechnológiai tér, a földrajzi közelség szerepe a koordinációban) Az autóipar „tegnap”Az autóipar „ma” „Hazai bázis” modell (a verseny középpontjában az export tevékenység a hazai gyártási bázisáról) „Globális” modell (az operatív vállalati funkciók globális és regionális szinten szerveződnek) A feltörekvő piacok mint a kifutott modellek és termelési eszközök lerakatai A feltörekvő piacok, mint a meghatározó gyártási kapacitások potenciális telephelyei Export vezérelt iparági berendezkedés (különböző országok vállalatai az egyes piacok lefedésében versenyeznek) Hálózat vezérelt iparági berendezkedés (néhány nagyvállalat a néhány nagy piacra termel és versenyez) Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, október 14.

Vállalati versenyelőnyök és lokalizáció stratégiai tényezők az értéklánc hálózatában Autógyártók Az értéklánc központi szereplői  Marketing és innováció  Költségelőnyök (méretgazdaságosság és költségcsökkentés)  Magkompetenciák és kiszervezés  Finanszírozás Elsődleges (rendszer) beszállító / stratégiai partner Integrátor szerep a beszállítói feladatokban és stratégiai partner a technológiai fejlesztésekben  Globális lefedettség  Technológia és innováció  Méretgazdaságosság  Minőség-költség-mobilitás orientált működés  Minőségbizotsítási rendszerek Másodlagos modulbeszállítók  Közvetlenül kapcsolódnak az elsődleges beszállítók rendszereihez lokális és globális szinten  Minőség-költség-mobilitás orientált működés  Minőségbizotsítási rendszerek Harmadik vonalas beszállítók  Méretgazdaságosság és költségelőnyök Piackövető beszállítók  Méretgazdaságosság és költségelőnyök Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, október 14.

Az értéklánc és vállalati kapcsolatok Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, október 14. Termék- Design- tervezés és fejlesztés Anyag- gyártás Alkatrész -gyártás Modulok részegségek gyártása Össze- szerelés Marketin g Disztribúció After-sales szolgáltatások 222 Ügynökségek Disztribútorok és kereskedők 3333 Szervizek és szolgáltatók stb. PüBefpartnerekPüBefpartnerek Design- tervező cégek Elsődleges beszállítói és technológiai partner Pénzügyi és befektető partnerek AUTÓ- GYÁR- TÓK Lineáris felfogás helyett hálózati megközelítés Globális hálózatba integrált termelési rendszerek Regionális specializációk és gyártási-piaci struktúrák Magkompetenciák tudatos definiálása és outsourcing Az elsődleges beszállítók iparági szerepének felértékelődése

Vállalati versenyelőnyök és lokalizáció Az értéklánc-hálózat tevékenységeinek differenciálódása a gazdasági térben Stratégai tevékenységek  stratégiai versenyelőnyök a többi piaci szereplővel szemben Technológia és innovációk szerepe (niche stratégiák és a piacok lefedése) Társiparágak és társtechnológiák figyelése és együttműködés Iparági gyakorlatok és technológiák adaptálása Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, október 14. Stratégiai és fejlesztési-bázis térségek  speciális erőforrások jelenléte a térségben  Tudás és iparági miliő (vállalatok és tudásintézmények kapcsolatai)  Iparági és társtechnológiák jelenléte  Együttműködés és partnerkapcsolatok  Adaptív együttműködések az iparági szereplők között Operatív gyártási tevékenységek  költségelőnyök  Méretgazdaságosság és termelékenység  Koordináció vs. kiszervezés – hatékonyság és termelésszervezés kérdései Gyártás és termelési hálózatok lokalizációs pontjai  Fő input: megfelelően képzett de alacsonyabb bérszínvonalú munkaerő  A fejlett termelési rendszerek üzemeléséhez szükséges infrastruktúrális és intézményi feltételek  Moduláris gyártási hálózatok kiépülése  Földrajzi közelség szerepe a koordináció költségeiben és lehetőségeiben  Hálózatok térbeli koncentrációja az autógyártók körül Standardizált beszállítói tevékenységek  Költségminimalizálás  Globális kihelyezés

A lokalizáció szerveződése – autógyártók és beszállítók Az értéklánc-hálózat tevékenységeinek differenciálódása a gazdasági térben Autógyártók lokalizációs döntései – térségi erőforrások és vállalatai versenyelőnyök kapcsolata Ko-lokalizáció (co-localisation) a beszállítói iparágban  Stratégiai partnerek az autógyártók közelében lokalizálják fejlesztő illetve stratégiai részlegeiket A térbeliség szerep az együttműködésben és tudásáramlásban  Gyártó és összeszerelő telephelyek beszállítói hálózatai Az elsődleges beszállítói partner mint integrátor a gyártó üzem közelében telepíti le üzemegységeit (globális tendenciák) A földrajzi közelség szerepe a termelési rendszerek (főként a JIT iparági rendszerek) hatékony alkalmazásában –Globális beszállítói hálózatok és folyamatmenedzsment („Toyotizmus” elve) –Helyi beszállítói (KKV) hálózatra támaszkodás –Beszállítói parkok létrehozásának elterjedő iparági gyakorlata Klaszterek elmélete Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, október 14.

Az európai autóipari régió Európa autógyártásának átalakulása :  Kelet- és Közép-Európa gazdasági integrációja (potenciális új piacok – konvergencia folyamatok)  Gyártási folyamatok kiszervezése az európai gyártók számára  Beszállítói iparágak kapacitásainak kiépülése  Ázsiai autógyártók megjelenése (új iparági struktúra és potenciális belépési pont Európa piacaira Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, október 14. Iparági folyamatok területi vetületei (EC 2002)  Specializáció  Klaszteresedés Iparági struktúra és termelési rendszerek JIT rendszerek elterjedése (Toyota modell) A beszállítói hálózatban, és az iparágban fontos szerepe van a KKV-k hálózatának

Összegzés A globális integrációs folyamatok az autóipar szereplőit regionális és globális szintű termelési, fogyasztási, innovációs, és irányítási (koordinációs) rendszerek hálózatába ágyazta be. Az autóipar lokalizációját egy összetett tényezőrendszer alakítja: –az egyes térségek által kínált versenyelőny- tényezők, –a vállalati stratégiák és az iparági hálózatok funkcionális kapcsolatai. –a térbeli közelség szerepe a stratégiai és termelési hálózatokban. Európa autógyártásának lokalizációja magán hordozza globalizáció és regionalizáció jegyeit. A kialakult iparági struktúra és hierarchia stabilnak látszik, ám néhány térség potenciálisan képes új pozíciókat szerezni a munkamegosztásban. Erőteljes az iparág térbeli agglomerációja (klaszteresedés). Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, október 14.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet ! Savanya Péter Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, október 14. A kutatás a TÁMOP 4.2.1/B-09/KONV „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt „Információs Társadalom” alprogram, „Társadalomtudományi K+F kompetenciák fejlesztése” program keretében valósult meg.