Európai Ifjúsági Fórum Az Európai Ifjúsági Fórumot (EYF) 1979-ben hozták létre a célból, hogy európai szinten képviselje az ifjúsági szervezeteket, és párbeszédet kezdjen a fiatalokkal. Tagjai az EU tagállamok nemzeti ifjúsági tanácsai és különféle nemzetközi nem-kormányzati ifjúsági szervezetek. 1996– os szervezeti reformja óta a nem EU-tagállam európai országok nemzeti ifjúsági tanácsai is teljes jogú tagjai az Európai Ifjúsági Fórumnak. - Elősegíti napi szinten a kapcsolatteremtést és a kommunikációt tagszervezetei között – amelyek több millió fiatalt tömörítenek -, valamint a tagszervezetek és individuális fiatalok között. - Célja, hogy jelentősebb képviselteti szerepe legyen. Az EYF jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik az ifjúsági munka, ifjúságpolitika, a nem-kormányzati ifjúsági szektor és a civil szféra kérdéseiben. Az EYF képviselteti magát az Európai Bizottság különféle munkacsoportjaiban, és részt vesz az Ifjúság Program projektelbírálási folyamatában. Az EYF nagyon fontos szerepet játszott a konzultációs folyamatban ami a Fehér Könyvet eredményezte. Részt vett a fiatalokkal való konzultációkban, és a Bizottsággal és az ESC-vel közösen megszervezte a civil szervezetek konzultációját. Az EYF saját vitaanyaggal is hozzájárult a Fehér Könyv elkészüléséhez. Fehér könyv: Stratégia és kulcsfontosságú célok az Európai Unió ifjúságpolitkájához, az Európai Ifjúsági fórum második hozzájárulása az Európai Bizottságnak az Ifjúságpolitkáról szóló Fehér Könyvéhez, melyet a Tanács tagjai 2001 április 6-7-én, Brüsszelben fogadtak el.

Európa Tanács 1970-ben az Európa Tanács létrehozta az Európai Ifjúsági Központot (EYC) és az Európai Ifjúsági Alapítványt (EYF) Strasbourgban ben megnyitottak egy második Európai Ifjúsági Központot Budapesten. Az EYC és az EYF programjait és projektjeit a co-management rendszer alapján irányítják[1] ben az Európa Tanács létrehozta az Európai Ifjúsági Központot (EYC) és az Európai Ifjúsági Alapítványt (EYF) Strasbourgban ben megnyitottak egy második Európai Ifjúsági Központot Budapesten. Az EYC és az EYF programjait és projektjeit a co-management rendszer alapján irányítják[1].[1] Az Európa Tanács számos nyilatkozatot és javaslatot fogadott el az alábbi témakörökben: a fiatalok részvétele, polgáriság, nem-formális oktatás, mobilitás, és a rasszizmus elleni küzdelem. Az Európa Tanács számos nyilatkozatot és javaslatot fogadott el az alábbi témakörökben: a fiatalok részvétele, polgáriság, nem-formális oktatás, mobilitás, és a rasszizmus elleni küzdelem márciusában az Európa Tanács elfogadta a Fiatalok Városi és Regionális Közéletben való Részvételének Európai Kartáját.[2] A Karta a fiatalok nagyobb mértékű részvételét sürgeti a regionális és helyi szintű közügyekben, és „a részvétel különböző formáinak” megvalósítására hív fel, amleyek vonatkozzanak „minden fiatalra, diszkrimináció nélkül. A fiatalok részvételéről és a civil szféra jövőjéről szóló ajánlásban a Miniszteri Bizottság megerősítette „a fiatalok részvételének fontosságát a civil társadalom fejlődésében, mint a demokratikus társadalom folyamatos megújulásának forrása.”[3] 1992 márciusában az Európa Tanács elfogadta a Fiatalok Városi és Regionális Közéletben való Részvételének Európai Kartáját.[2] A Karta a fiatalok nagyobb mértékű részvételét sürgeti a regionális és helyi szintű közügyekben, és „a részvétel különböző formáinak” megvalósítására hív fel, amleyek vonatkozzanak „minden fiatalra, diszkrimináció nélkül. A fiatalok részvételéről és a civil szféra jövőjéről szóló ajánlásban a Miniszteri Bizottság megerősítette „a fiatalok részvételének fontosságát a civil társadalom fejlődésében, mint a demokratikus társadalom folyamatos megújulásának forrása.”[3][2][3][2][3] [1][1] A co-management elvével kapcsolatban ld. A 20-es lábjegyzetet. [1] [2][2] 237. határozat, elfogadva , Európa Helyi és Regionális Önkormányzatainak Kongresszusa (CLRAE) által. [2] [3][3] Minisztrei Bizottság, R(97)3-as számú ajánlás, elfogadva [3]