A PISA ÉS AZ O RSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK KAPCSOLATA ÉS FELHASZNÁLHATÓSÁGA Balázsi Ildikó

A PISA ÉS AZ OKM KAPCSOLATA Az OKM a „magyar PISA” Igény a kompetenciamérések elindítására: 90-es évek vége Tartalom: hasonló, alkalmazásképes tudáskép, a két tartalmi keret rokon Monitor mérések Nemzetközi mérések Külső szakmai kontroll igénye Paradigmaváltás a tudás definiálásában Kompetencia-alapú feladatok és a mérés módszertanának terjesztése az intézményekben A helyi és belső minőségértékelés ellátása adatokkal

A PISA ÉS AZ OKM CÉLJAI PISA: az oktatási rendszerek összehasonlítása OKM: az iskolák munkájának objektív értékelése, az összehasonlítási alap megteremtése Eltérő jellemzők

A PISA ÉS AZ OKM JELLEMZŐI PISAOKM Mért populáció15 évesek6., 8., 10. évfolyamok MintaválasztásOrszágosan reprezentatív minta, kb tanuló Minden tanuló GyakoriságHároméventeÉvente VisszajelzésMásfél év múlva9 hónap múlva A visszajelzés szintjeiOrszágok, régiókTelephelyi szintig (diákok szintje) Mért területekMatematika, szövegértés, természettudomány Matematika, szövegértés A vizsgált háttérjellemzők Sokféle iskolai és tanulói kontextusváltozó Családi háttérváltozók és iskolai/telephelyi kérdőív

A TANULÓI TELJESÍTMÉNYMÉRÉSEK FELHASZNÁLÓI Állampolgárok, közvélemény Oktatásirányítás és politika Fenntartók és iskolák Szülők és tanulók

Á LLAMPOLGÁROK, KÖZVÉLEMÉNY PISA: Magyarország oktatási rendszerének eredményessége és jellemzői nemzetközi összehasonlításban

M AGYARORSZÁG SZÖVEGÉRTÉS EREDMÉNYE A PISA BEN Magyarország átlageredménye 494 pont, ami egyenértékű az OECD-országok 493 pontos átlagával. Magyarország helyezése az OECD- országok között , az összes 65 résztvevő között a

Á LLAMPOLGÁROK, KÖZVÉLEMÉNY PISA: Magyarország oktatási rendszerének eredményessége és jellemzői nemzetközi összehasonlításban OKM: Magyarország oktatási rendszerének belső szerkezete és az ehhez kapcsolódó teljesítmények időbeni változása

A tanulók fejlődése

O KTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS POLITIKA PISA: Magyarország oktatási rendszerének eredményessége és jellemzői nemzetközi összehasonlításban A jó gyakorlatok megismerése Beavatkozási pontok azonosítása Beavatkozások eredményei (itthon vagy külföldön)

B EAVATKOZÁSI PONTOK AZONOSÍTÁSA ÉS A BEAVATKOZÁS EREDMÉNYEI OECD-átlag alatti szövegértés eredmények ben 2009-re 14 pontos javulás A szociális, kulturális és gazdasági háttér nemzetközi összehasonlításban is nagyon erős hatása 2009-re nem sikerül változást elérni

O KTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS POLITIKA PISA: Magyarország oktatási rendszerének eredményessége és jellemzői nemzetközi összehasonlításban A jó gyakorlatok megismerése Beavatkozási pontok azonosítása Beavatkozások eredményei (itthon és külföldön) OKM: Magyarország oktatási rendszerének belső szerkezete és az ehhez kapcsolódó teljesítmények időbeni változása Beavatkozási pontok azonosítása Beavatkozások eredményei JÖN! OKM Országos jelentés 2010

A Z OKTATÁSI RENDSZER BELSŐ SZERKEZETE

F ENNTARTÓK ÉS ISKOLÁK PISA: A kontextusváltozók hatás- mechanizmusainak ismerete Például: A családi háttér és nem közvetlen és közvetett hatása

F ENNTARTÓK ÉS ISKOLÁK PISA: A kontextusváltozók hatás-mechanizmusainak ismerete OKM: saját FIT-jelentéseikből az eredményeik megismerése

A TELEPHELY ÁTLAGEREDMÉNYEI

FIT- JELENTÉS ADATAI Regressziós egyenes, a családiháttér-index alapján egy iskola teljesítményének legjobb becslése

Átlagos összefüggés a telephelyen A fejlődés becslése egy átlagos telephelyen

Fejlesztő hatás a komplex modell alapján Korábbi eredmény Szociokulturális jellemzők Nem Telephelyi előzetes eredmény Képzési forma Településtípus Az iskola fejlesztő hatása

S ZÜLŐK ÉS TANULÓK PISA: a közvélemény szintjén érdekes információk OKM: információk az iskolaválasztáshoz személyes fejlődés 6. és 10. évfolyam között

A Tanulói jelentés adatai

Ö SSZEFOGLALVA A PISA adatai országos és oktatáspolitikai szinten érvényesülnek Az OKM nemzetközi szinten nem használható, de az oktatási rendszer minden szintjéről érvényes információkat szolgáltat

K ÖSZÖNÖM A FIGYELMET !