szemiotikaszemiotika

VII. ELŐADÁS SZIMBÓLUMRENDSZEREK IV. A TÉL MÍTOSZAI: A KARNEVÁL 1. A KACAJ: NEVETSÉGESSÉ TÉTEL, KIGÚNYOLÁS, FELNAGYÍTÁS, FELFORDÍTÁS 2. A GÚNY TÁRGYA és VÁLTOZATAI (irónia, szatíra, paródia, karikatúra, groteszk, abszurd, morbid, danse macabre) 3. FELFORDULT VILÁG – FARSANG – KARNEVÁL (a nevetés kultúrája) 4. IKREK – alkotó és felforgató testvérpár – TRICKSTER (CSALÓ) 5. A BOLOND, A BOHÓC (HARLEQUIN) 6. A LEVEGŐ és A SZÉL

0. A TÉL MÍTOSZA Frye rendszere – a tél: az irónia, a szatíra - a maró gúny - a karnevál és a groteszk (Arisztotelész, Bahtyin, Eco)

1. HUMOR A komédiától a szatíráig – a csalimesék előzményével! Arisztophanész: Felhőkakukkvár Apuleius: Aranyszamár Francois Rabelais: Gargantua és Pantagruel Jonathan Swift: Gulliver Duglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak

1b. A GROTESZK művészete Irodalom - regények: Don Quijote, Lúdas Matyi, A huszonkettes csapdája, Hamvas: Karnevál, rövidpróza: Weöres Sándor: Téma és variációk, Örkény egypercesek; dráma: Felhőkakukkvár; A fösvény, Übü király, Határ Győző: Golghelóghi művészetek (karikatúra, festészet: Bosch, Brueghel; zene: Orff, Sosztakovics, sárivári), film / Isten hozta őrnagy úr! (dráma: Örkény: Tóték) + média

2. A GÚNY TÁRGYA és VÁLTOZATAI - irónia, szatíra, paródia, karikatúra, groteszk… - abszurd, morbid, danse macabre - nevetett-e Jézus? És további kérdések…

3. KARNEVÁL - a szaturnáliák -Az aranykori derűtől a halálmegvető, féleleműző nevetésig -Mindennek megfordítása, felforgatása – „otthonos” káosz – a nevetés kultúrája (Bahtyin) -A karneváli alakok, a maszkok (titokzatosság, félelemkeltés és nevetségesség) -A farsangi (pünkösdi) királyok, április bolondja (rituális eredet, áldozat), paprikajancsik

4. A NEVETÉS HŐSEI - IKREK – alkotó és felforgató testvérpár – a trickster (csaló) (a róka, a holló, a coyote, a nyúl…) (a szatírok, Hermész, Loki, az ördög) - komikus hősök, vándortanítók, csepűrágók (Till Eulenspiegel, Naszreddin Hodzsa, Păcală, Ludas Matyi… Paprika Jancsi, Vitéz László) - Piszkos Fred és a többiek, az ördög a magyar népmesékben - Gulliver, A bolondok hajója, Münchhausen báró, Háry János (a hetvenkedő katona, moralitás...)

5. A BOLOND, A BOHÓC (HARLEQUIN) -a falu bolondja, az udvari bolond és a többiek (a nevető ember, a púpos, a Notre Dame-i toronyőr, Esőember, Forrest Gump) - a bohóc, a harlekin – a tettetés és a kívülállás, a nevető bölcsesség

6. A LEVEGŐ és a SZÉL - a levegő a leginstabilabb, legillékonyabb elem (még a víznél is…) – szellő, pajkos szél, áprilisi szelek (+ ördögszekér…), forró szelek (főn), monszun, fagyos szelek („vékonypetű szél”), vihar, forgószél, orkán, tájfun, a négy szél (szélrózsa, az apokalipszis négy angyala – Makovecz templom) -„Bolond likból bolond szél fú”, -…szeleburdi, szeles, szelelés, szellentés… -lélegzet, lélek, prána

Könyvészet, források: BCHERLARD, Gaston: Aerul si visele. Buc. BAHTYIN, Mihail: Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája, Osiris, Bp DURAND, Gilbert: Structurile antropologice ale imaginarului, Buc., Humanitas FRYE, Northrop: Anatomia criticii, Bucuresti, Univers/ A kritika anatómiája, Helikon, Bp HAMVAS Béla: Karnevál, Harlekin, Szilveszter JANKOVICS Marcell: 3+1 – A négy évszak szimbolikája, Debrecen, Csokonai Kiadó, 2008 TÁNCZOS Vilmos: V. A zuhanás képzetköre. A karneváli világ; + IX (A szimbólumok ellentétükbe való átfordulása,és eufemizálódása) In Tánczos Vilmos: Szimbolikus formák a folklórban. Budapest, 2007, pp ; ( )