Róma történelme A kezdetek
A földrajzi jellemzők tenger határolja, de partvidéke kevésbé tagolt kedvező fekvés fő kereskedelmi és közlekedési utak metszéspontjában mediterrán klíma (~ Hellasz) Az Appenninek hegyvonulata szeli ketté - átjárható Észak: az Alpok lezárja a félszigetet északról nyitott a tömeges bevándorlásra (a lakosok többsége így érkezik meg)
Gazdasági tényezők ásványkincsek: fa, építőkő, vas, réz jobb feltételek a mgazd-ra, mint Hellászban ezért a mezőgazd. a fő római tevékenység a medencék alkalmasak a földművelésre, a hegyvidékek a legeltető állattartásra. (növények: gabona, szőlő, olajbogyó,gyümölcsök állatok: szarvasmarha, sertés, juh, ló, méh)
Benépesülés Kr.e. 2. évezred vége: indoeurópai népek bevándorlása (lásd tengeri népek) Legfontosabb népek: –Északon etruszkok –Középen: latinok, szabinok, szamniszok –Délen: görögök Rómát a latinok alapították, a hagyomány szerint Kr. e. 753-ban, Romulus és Remus
Az etruszk hatás az Kr. e. VIII-VI. század között a térség legfejlettebb civilizációja az etruszk volt városokban laktak, volt írásuk, megszervezett államuk, használták a boltozatot (a rómaiak tőlük veszik át az ABC-t, az építészetet, az államszervezetet, városi kultúrát) Kr. e. 510.: az etruszk uralom vége Rómában: elűzik az utolsó etruszk királyt, Tarquinius Superbust
Az etruszk és a latin ABC
Etruszk sírkamra belseje
A királyság korának társadalma vezető réteg: patríciusok: ők rendelkeznek földekkel, teljes jogú polgárok, a nemzetségek vezetői (~arisztokrácia - Hellasz) A patríciusok közül kerül ki a szenátus: a király tanácsadó testülete (300 fő) cliensek: elszegényedett nemzetségtagok: polgárjoguk van, de nincs elég földjük, ezért a gazdag patríciusokat támogatták plebejusok (tömeg) (~démosz - Hellasz) nincs polgárjoguk, parasztok, kereskedők, kézművesek
A római társadalom és állam a királyok korában