Befektetések Műszaki menedzser BSc Pénzügy modul 2012/2013/2

Tantárgy információk (I.) Dülk Marcell, QA337 Konzultáció: en egyeztetve Jegyzetek, diák: ÜTI honlap Számonkérés  2 db zh + 1 db hf prezentációval, %-os súllyal  1. zh: márc. 14., 2. zh: máj. 9., ea. helyén és idejében  Aláírás feltétele: házi feladat beadása, prez. megtartása és összesen min. 50%, ez alapján megajánlott jegy  -85%: 5, -70%: 4, -60%: 3, -50%: 2  Pótzh-k: 1. zh-ból máj. 13., 2. zh-ból máj. 16., ea. helyén és idejében, mindkettő pótolható/javítható

Tantárgy információk (II.) A házi feladatról:  4 fős csapatokban – csapatválasztás: márc. 18-ig  5 x 2 pont: portfólió-összeállítás és elemzés (6 pont) cikkfeldolgozás (2 pont) prezentáció (2 pont)  Részletes ismertető: ~márc. 21.  Beadási határidő: ápr. 29. éjfél  Prezentációk: máj. 2. és 6. előadásokon  Csapattárs-értékelés lesz (anonim), 0-100% (átlag alapján)  Prezentációs órákon kötelező részvét (katalógus) – aki nincs rajta mindkettőn, az max. 5 pontot kaphat a HF-ra! Az aláíráshoz elég, ha egyvalaki prezentál a csapatból

Miről lesz szó? Közgazdasági háttér, elemzési alapelvek Portfólióelméleti alapok, CAPM Projektértékelés (APV), kockázatelemzés Jelenérték-számítási technikák Befektetések speciális területei

Ü ZLETI GAZDASÁGTAN KÖZGAZDASÁGI HÁTTERE A mai közgazdaságtan alapelvei Ahogy ma a világunkat magyarázzuk Persze egyik elmélet sem tökéletes De most ne is a hibákat keressük Próbáljuk megérteni, hogy ma mi az „általános vélekedés”

Érték, hasznosság Kinek mi az értékes, hasznos? – szubjektív fogalom: embertől és szituációtól függ  Pl. magyar-azték szótár, de sokkal hétköznapibb dolgok is, mint pl. laptop, autó, fekete tea  Ugyanazon ember, de más szituáció: pl. víz itthon vagy a sivatagban, játék ötévesen vagy huszonöt évesen Hasznos: képes valakinek valamilyen szükségletét kielégíteni Értékes: ami hasznos számunkra Hasznosság tehát egy jószág tulajdonsága a mi szemszögünkből Az érték pedig bennünk alakul ki a hasznosság nyomán

Lehetőségek és választások Minden visszavezethető az egyén szintjére  Pl. testületi döntés is több egyén saját döntésének „mixe” Minden egyénnek megvan a maga „lehetőséghalmaza”  amit pl. gazdasági, jogi, pszichológiai korlátok jelölnek ki  Pl. nincs pénzem sportautóra, nem ihatok alkoholt, mert még nem múltam 18, nem megyek hegyet mászni, mert félek Hogyan választunk ebből a halmazból? Két alapvető döntési mechanizmus fajta:  Racionális döntés → mi csak ezzel foglalkozunk  Társadalmi normák szerinti választás Pl. vizsgára öltönyben „kell” menni, buszon az idősebbeknek át „kell” adni a helyet

Racionalitás Alappillér, de nincs egységes definíció Homo oeconomicus – önérdekkövetés  Csak magamat tekintem, társadalmi normáktól, stb. függetlenül; megszerezzem, ami nekem „jó”, elkerüljem, ami nekem „rossz”, más nem érdekel Altruizmus: mások hasznosságának növelése saját hasznosságunk csökkentése árán  Pl. segítség a házi feladatban, beteg ápolása, adományozás De: vajon nem magyarázható ez is az önérdekkövetéssel? Hogyan döntök?: Várható hasznosság maximalizálása

A racionalitás néhány nehézsége Értékelhetőség  Nem minden számszerűsíthető Pl. mekkora egy park, a tiszta levegő értéke, stb. Információgyűjtés  Nem mindig tudok mindent begyűjteni  Az információgyűjtésnek is vannak költségei (pl. idő is), tehát gazdaságossága Saját vélekedésünk  Magam sem tudom, hogy mi lenne a jobb Melyik szakma, egyetem, új sport, stb. lesz nekem a jobb Pszichológiai elemek  „savanyú a szőlő”, „tiltott gyümölcs”, félek, hogy baj lesz, ezért el sem kezdem, stb.

A döntések körülményei, lebonyolítása A csere által nőhet a gazdagság, mindkét fél hasznosságérzete növekszik A kereskedelem a világ javait rendezi értékesebb formába – termelőtevékenységnek tekinthető A cserével lemondunk valamiről (hasznosságról), ez nekünk költség – a költségek tehát nem a megszerzendő, hanem az elvesztett jószágokhoz (lehetőségekhez) kapcsolódnak Ezt az elvesztett hasznosságot alternatíva költségnek nevezzük és a „legjobb más” lehetőség értékeként definiáljuk Pénz: csereeszköz, elvont hasznosság: hasznosságát az érte vásárolható jószágok hasznossága adja Tranzakciós költségek: a kereskedelem költségei, a csere lebonyolításához szükséges áldozatok

Szükséglet, kereslet Szükséglet: valamely jószág megszerzése, elfogyasztása iránti vágy, ami cselekvésre késztet Általában sokféle lehetőség közül választhatunk ezek kielégítésére A kereslet egy jószág kívánt mennyisége és ára közötti kapcsolat (amit nyilván a háttérben meghúzódó szükséglet befolyásol) Mivel általában vannak helyettesítők, így egy jószágból a keresett mennyiség annak árával fordítottan arányos (kereslet törvénye) (ceteris paribus)

Kereslet Csekély kivételek a kereslet törvénye alól: Sznob-hatás: a magasabb ár presztízsértéket közvetít Veblen-hatás: a magasabb árhoz jobb minőséget társítunk Keresett mennyiség vs. kereslet változása Egyéni vs. aggregált görbe

Csökkenő határhasznosság – Gossen I. törvénye

Előnykiegyenlítődés elve és Gossen II. törvénye Mi van, ha többféle jószág közül választhatunk? A végén a határhasznok egyenlőek lesznek Pénzzel felírva (Gossen II.): A két Gossen-törvényből előáll a kereslet törvénye: ha egy jószág ára nő, akkor az egyenlőség fenntartásához a határhaszonnak is nőni kell, ami a fogyasztott (keresett) mennyiség csökkentésével érhető el

Költségek Tudjuk, hogy minden választás egyúttal lemondással (elvesztett haszonnal), azaz költséggel jár → alternatíva költség Határelemzés-szemlélet (lásd pl. határhaszon) Csak az éppen aktuális szituációból történő „apró” elmozdulást vizsgáljuk A korábbi lépések irrelevánsak!  Így a korábbi áldozatok is → elsüllyedt költségek A döntéseink szempontjából releváns költségek így tehát mind határköltségek és egyúttal alternatíva költségek is, azaz: határ alternatíva költségek

Kínálati függvény Egy jószág egy újabb egységéről való lemondásért (áldozatért) elvárt „kárpótlást” mutatja Ezek az áldozatok pedig az említett határ alternatíva költségek Itt is érvényesül a csökkenő határhaszon elve, csak visszafelé: minél több ilyen jószágról kell lemondanom, az egységenként egyre nagyobb hasznosságvesztést jelent Ezért emelkedő a kínálati görbe alakja Egyéni vs. aggregált görbe

Előnykiegyenlítődés árnyalva Minden pénzösszeghez rendelhető valamilyen hasznosság, ami az érte kapható jószágok hasznossága Egészen addig fogok egy jószágból fogyasztani, amíg annak hasznossága meghaladja a kifizetett pénzért szerezhető hasznosságot (MU a >U(P a )), míg végül a hasznok ki nem egyenlítődnek (MU a =U(P a )) Ugyanígy a termelőnél: addig fog kínálni, amíg a kapott pénzért szerezhető hasznosság meghaladja az elvesztett jószág hasznosságát (U(P a )>MU a ), míg végül a hasznok ki nem egyenlítődnek (MU a =U(P a )) Mivel minden hasznosságot kifejezhetünk pénzben, így azt mondhatjuk, hogy a hasznosságunk akkor lesz maximális, amikor MR=MC MR: határbevétel (marginal revenue) pénzben MC: határköltség (marginal cost) pénzben

Az egyensúly és az árak Egymásba visszatérő dolgok  Egyetlen termék kereslete és kínálata, így ára is értelmezhetetlen a többi termék nélkül! Az egyensúlyi helyzetben P=MR=MC Az árak informálnak az emberek értékítéleteiről

Határbevételek vs. határköltségek alkalmazása – példa (I.) Legyen egy A termékre vonatkozó teljes bevétel függvényünk TR(x)=4*√x  Nem számolunk telítődéssel  Mindent pénzben értünk Az A termék egységköltsége legyen 1, teljes költség függvényünk tehát TC(x)=x Kérdés: mekkora fogyasztásnál (x) lesz összhasznunk maximális és mekkora lesz ez a haszon?

Határbevételek vs. határköltségek alkalmazása – példa (II.) Ábrázoljuk a függvényeket: TC TR x TR(x), TC(x)

Határbevételek vs. határköltségek alkalmazása – példa (III.) Nézzük a „határértékeket”:  MR(x)=dTR(x)/dx=2*x -1/2 és MC(x)=dTC(x)/dx=1 MR(x), MC(x) x MC MR

Határbevételek vs. határköltségek alkalmazása – példa (IV.) Összes hasznunk, azaz TR-TC ott lesz maximális, ahol MR(x)=MC(x), tehát az értékesített mennyiség növelésével szerzett bevételt már teljesen kioltja az újabb egység költsége – feltéve, hogy létezik ilyen kitüntetett mennyiség Matematikailag: ha a G(x)=TR(x)-TC(x) függvénynek van maximuma Megoldva az MR(x)=MC(x) egyenletet x=4 adódik, tehát az adott feltételek mellett A termékből 4 egységnyi fogyasztás (értékesítés) maximalizálja az összhasznunkat TR(4)-TC(4)=8-4=4 lesz ez a maximális összhaszon

Határbevételek vs. határköltségek alkalmazása – példa (V.) Nézzük meg a különbségfüggvényt is: Mindez nem meglepő, hiszen tudjuk, hogy: (f-g)’ = f’-g’, és mi azt akartuk tudni, hogy (f-g)’ hol =0, ami ott teljesül, ahol f’=g’, másként MR=MC x TR(x)-TC(x)

Komparatív előny: valaki valamilyen jószág előállításában jobb, hatékonyabb, egy másik valakihez képest Példa: tokaji és villányi gazda Nézzük meg az önmagukhoz mért termelési arányaikat A komparatív előnyökről (I.)

A komparatív előnyökről (II.) A tokaji gazdának egy liter szamorodniért 0,5 liter kékfrankost kell beáldoznia, a villányinak viszont 1,25-öt A tokaji gazdának egy liter kékfrankosért 2 liter szamorodnit kell beáldoznia, a villányinak viszont csak 0,8-at A tokaji gazdának tehát a szamorodni-termelésben, a villányi gazdának pedig a kékfrankos-termelésben van komparatív előnye Ha mindketten komparatív előnyeik szerint szakosodnak, és „egy az egyben” cserélhetnek, akkor mindketten jobban járnak (új kombinációs lehetőségek): Levezethető, hogy mindenki úgy tudja gazdagságát maxi- malizálni, ha komparatív előnye szerint, azaz legjobb felhasználási lehetőségére szakosodik!